FALUGAZDÁSZ TERÜLETI KÖZPONTOK
--------------------------------------------------------------------------------
Baranya megye:
1. Bóly, Széchenyi tér 8. Tel: 69-368-307
2. Mohács, Széchenyi tér 1. Tel: 69-322-120
3. Mágocs, Szabadság u. 39. Tel: 72-451-781
4. Pécs, Rákóczi u. 30. Tel: 72-313-374
5. Pécsvárad, Szentháromság u. 1. Tel: 72-466-539
6. Sellye, Dózsa u. 1. Tel: 73-480-927
7. Siklós, Váralja u. 69. Tel: 72-351-318
8. Szentlőrinc, Deák F. u. 20/B, Tel: 73-370-176
9. Szigetvár, Deák F. tér 1. Tel: 73-310-533
10.Sásd, Kossuth u. 2. Tel: 72-475-614
Bács-Kiskun megye:
1. Baja, Árpád tér 1. tel: 79-420-324
2. Jánoshalma, Dózsa Gy. u. 93. Tel: 77-403-756
3. Kalocsa, Hid u. 1. Tel: 78-467-080
4. Kecskemét, Bajcsy-Zs. krt. 2. Tel: 76-502-400
5. Kiskunhalas, Petőfi S.u. 23. Tel: 77-428-976
6. Kiskunmajsa, Bajcsy-Zs. u. 7. Tel: 77-483-841
7. Kiskörös, Lehel tér 1. Tel: 78-411-421
8. Kunszentmiklós, Rákóczi u. 2. Tel: 76-350-598
9. Lakitelek, Széchenyi u. 48. Tel: 76-449-850
Békés megye:
1. Békés, Petőfi u. 4. tel: 66-341-964
2. Békéscsaba, Andrássy u. 19. Tel: 66-448-398
3. Gyomaendröd, Hősök útja 56. Tel: 66-283-437
4. Gyula, Petöfi tér 3. Tel: 66-467-855
5. Kunágota, Rákóczi u. 13. Tel: 68-431-216
6. Mezöhegyes, Kozma F. u. 11. Tel: 68-468-819
7. Orosháza, Táncsics u. 6. Tel: 68-418-746
8. Sarkad, Kossuth L. u. 15. Tel: 66-375-633
9. Szarvas, Szabadság u. 25-27. Tel: 66-311-122/146 mell.
10.Szeghalom, Nagy Miklós u. 4. Tel: 66-371-162.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye:
1. Edelény, Lenin u. 52. Tel: 48-341-211
2. Encs, Bem u. 5. Tel: 46-385-545
3. Gagyvendég, Báthory u. 9. Tel: 46-446-144
4. Mezőcsát, Széchenyi u. 50. Tel: 49-352-251
5. Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. Tel: 49-414-366
6. Miskolc, Városház tér 1. Tel: 46-354-478
7. Putnok, Kossuth u. 5. Tel: 48-430-005
8. Szendrő, Hősök tere 1. Tel: 48-461-234
9. Szerencs, Rákóczi u. 63. Tel: 47-364-201
10.Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5. Tel: 47-324-648
Csongrád megye:
1. Csongrád, Just Gy. u. 7. Tel: 63-481-004
2. Hódmezővásárhely, Andrássy u. 32. Tel: 62-241-122
3. Kistelek, Árpád u. 1-3. Tel: 62-259-144
4. Makó, Széchenyi tér 22. Tel: 62-213-255
5. Mórahalom, Felszabadulás u. 34. Tel: 62-281-022
6. Szeged, Deák F. u. 17. Tel: 62-553-460
7. Szentes, Kossuth tér 5. Tel: 63-401-011
Fejér megye:
1. Bicske, Aradi vértanúk u. 2. Tel: 22-263-822
2. Dunaújváros, Vasmű u. 41. Tel: 25-404-320
3. Enying, Deák F. u. 23. Tel: 22-372-076
4. Mór, Zrínyi u. 36. Tel: 22-400-077
5. Székesfehérvár, Piac tér 12-14. Tel: 22-348-289
6. Sárbogárd, Ady E. u. 164. Tel: 25-462-460
Győr-Moson-Sopron megye:
1. Beled, Rákóczi u. 137. Tel: 96-594-011
2. Csorna, Laky D. u. 15. Tel: 96-593-311
3. Győr, Jókai u. 12. Tel: 96-335-242
4. Kapuvár, Fő tér 1. Tel: 96-595-071
5. Mosonmagyaróvár, Fő u. 11. Tel: 96-579-610
6. Nagycenk, Gyár u. 2. Tel: 99-532-021
7. Sopron, Bánfalvi u. 48-50. Tel: 99-524-051
8. Tát, Győri út 27. Tel: 96-561-020
Hajdú-Bihar megye:
1. Balmazújváros, Veres P. u. 8. Tel: 52-241-441
2. Berettyóújfalu, Kossuth u. 6. Tel: 54-403-109
3. Biharkeresztes, Széchenyi u. 57. Tel: 54-431-228
4. Debrecen, Péterfia u. 4. Tel: 52-522-580
5. Hajdúböszörmény, Korpona u. 11. Tel: 52-228-058
6. Hajdúszoboszló, Kossuth u. 15. Tel: 52-557-060
7. Létavértes, Kossuth u. 4. Tel: 52-585-040
8. Polgár, Szabadság tér 5. Tel: 52-573-011
9. Püspökladány, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel: 54-451-809
Heves megye:
1. Detk, Árpád u. 1. Tel: 37-357-726
2. Eger, Barkóczi u. 7. Tel: 36-412-443
3. Füzesabony, Rákóczi u. 62. Tel: 36-343-856
4. Heves, Erzsébet tér 2. Tel: 36-445-524
5. Nagyréde, Fő út 17. Tel: 37-383-006
6. Pétervására, Keglevics M.u. 19. Tel: 36-368-565
Jász-Nagykun-Szolnok megye:
1. Abádszalók, Deák F. u. 12. Tel: 59-355-144
2. Jászberény, Rákóczi u. 53. Tel: 57-405-901
3. Kisújszállás, Petőfi u. 20-22. Tel: 59-321-705
4. Kunszentmárton, Körösmenti Irodaház, Tel: 56-462-585
5. Szolnok, Kossuth u. 11. Tel: 56-414-840
6. Törökszentmiklós, Almásy u. 6. Tel: 56-392-805
Komárom megye:
1. Esztergom, Petőfi u. 2. Tel: 33-403-825
2. Kisbér, Városház tér 1. Tel: 34-353-029
3. Komárom, Árpád u. 21. Tel: 34-347-111
4. Tata, Piac tér. Tel: 34-481-259
5. Tatabánya, Győri u. 13. Tel: 34-510-009
Nógrád megye:
1. Balassagyarmat, Rákóczi u. 23/B. Tel: 35-300-982
2. Pásztó, Deák F. u. 14. Tel: 32-463-388
3. Rétság, Kossuth u. 1. Tel: 35-350-441
4. Salgótarján, Rákóczi u. 36. Tel: 32-310-710
5. Szécsény, Rákóczi u. 69. tel: 32-372-144
Pest megye és Budapest:
1. Budapest X. ker., Szt. László tér 16. Tel: 1-262-2914
2. Cegléd, Kossuth tér 1. Tel: 53-312-077
3. Dabas, Bajcsy-Zs. u. 14. Tel: 29-360-047
4. Gödöllő, Tessedik S. u. 6. Tel: 28-521-173
5. Monor, Deák F. u. 12. Tel: 29-416-273
6. Nagykáta, Dózsa Gy. u. 15/A. Tel: 29-441-189
7. Szigetcsép, Művelődési Ház, Tel: 24-418-671
8. Vác, Dr. Csányi L. krt. 45. Tel: 27-317-944
Somogy megye:
1. Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Tel: 85-351-311
2. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 46. Tel: 82-463-115
3. Kaposvár, Csokonai u. 3. Tel: 82-315-045
4. Marcali, Rákóczi u. 11. Tel: 85-411-622
5. Nagyatád, Baross u. 9. Tel: 82-352-666
6. Tab, Kossuth u. 47-49. Tel: 84-320-222
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:
1. Baktalórántháza, Köztársaság tér, Tel: 42-352-320
2. Fehérgyarmat, Kossuth tér 35. Tel: 44-360-470
3. Kemecse, Móricz Zs. u. 49. tel: 42-358-8201
4. Kisvárda, Szent László u. 57. Tel: 45-405-571
5. Mátészalka, Alkotmány u. 48. Tel: 44-300-422
6. Nyírbátor, Szabadság tér 22. Tel: 42-284-624
7. Nyíregyháza, Kereszt u. 9. Tel: 42-501-861
8. Tiszalök, Kossuth u. 67. Tel: 42-278-013
9. Vásárosnamény, Szabadság tér 1. Tel: 45-470-386
Tolna megye:
1. Bonyhád, Percel Mór u. 17. Tel: 74-452-013
2. Dombóvár, Hunyadi tér 25. Tel: 74-461-055
3. Gyönk, Ady u. 59. Tel: 74-548-055
4. Paks, Dózsa Gy. u. 51-53. Tel: 75-421-689
5. Szekszárd, Augusz Imre u. 7. Tel: 74-529-874
6. Tamási, Rákóczi u. 17-19. Tel: 74-471-709
Vas megye:
1. Szombathely, Kőszegi u. 22. Tel: 94-316-930
Veszprém megye:
1. Devecser, Hősök tere 9. Tel: 88-223-487
2. Pápa, Szt. István u. 12. Tel: 89-312-927
3. Sümeg, Béke tér 7. tel: 87-350-190
4. Veszprém, Jutasi u. 10. Tel: 88-442-932
5. Zánka, Fő u. 29. Tel: 87-468-447
Zala megye:
1. Keszthely, Deák F. u. 55. Tel: 85-510-330
2. Lenti, Deák F. u. 4. Tel: 92-550-040
3. Letenye, Kossuth u. 32. Tel: 93-354-031
4. Nagykanizsa, Szt. Flórián tér 30. Tel: 92-550-413
5. Zalaszentgrót, Csány L. u. 2. Tel: 83-560-042
Tisztelt Látogató!
Ezeken az oldalakon összegyűjtöttünk minden olyan hasznos információt, amelyet a mai magyar vidékfejlesztés és agrárium üzleti életében nélkülözhetetlennek tartunk.
Amennyiben Önnek az oldalakkal kapcsolatosan bármilyen észrevétele, javaslata van, szívesen vennénk, ha megosztaná velünk. (budapest@agrarkamara.hu)
| Agrobörze |
| Agrártámogatások |
| Pályázatok |
| Kiállítások, rendezvények: Magyarország, Külföld |
| Eu információk |
| Szerződéssekkel kapcsolatos iratminták |
KÉPZÉSEK - OKTATÁS - TANFOLYAMOK
A Budapesti Agrárkamara iskolarendszeren kívüli felnõttképzési tevékenységet is folytathat.
A képzések nagyobb része államilag elismert szakmai végzettség megszerzésével zárul. Néhány tanfolyamunk az országban csak nálunk oktatott ismeretek elsajátítását teszi lehetõvé. Várjuk mindazok jelentkezését, akiknek az alábbi szakmai képzések közül valamelyik felkeltette az érdeklõdését és ezen részt szeretnének venni.
Államilag elismert szakképesítések:
OKJ szám Megnevezés
21521205 Száraztészta-készítõ
21521214 Tejkezelõ
21620101 Ezüstkalászos gazda
21620301 Állatgondozó
21620601 Gombatermelõ
21620602 Gyógynövényismerõ és -termelõ
21620701 Dísznövénytermelõ
21620703 Gyümölcstermelõ
21620705 Parkgondozó
21620706 Szõlõtermelõ
21620708 Zöldség- és fûszernövény-termelõ
21786201 Virágkötõ
31620302 Állattenyésztõ (az állatfaj megjelölésével)
31620306 Méhész
31620601 Gyógynövénytermesztõ és -feldolgozó
31620602 Növényvédõ és méregraktár-kezelõ
31620703 Faiskolaiszaporítóanyag-elõállító
31628010 Mezõgazdasági gépkezelõ (a gép megjelölésével)
32521202 Sajt- és vajkészítõ
32620101 Aranykalászos gazda
32620601 Biotermesztõ
33464101 Számítógép-kezelõ (-használó)
52464103 Számítástechnikaiszoftver-üzemeltetõ
OKJ-ben nem szereplõ szakképesítések:
Azonosító Megnevezések
00620020 Mezõ-, erdõ- és halgazdasági képesítések (Strucc-tenyésztõ)
00620020 Mezõ-, erdõ- és halgazdasági képesítések (Emu-tenyésztõ)
A képzésekrõl bõvebb felvilágosítás a Budapesti Agrárkamarában Orgoványiné Jancsok Katalin oktatási fõtanácsosunktól kérhetõ (Tel.: 322-5661, 322-9078), illetve a jelentkezéshez szükséges ûrlapok itt letölthetõk.
ÛRLAP LETÖLTÉSE
Ha valamelyik képzésünk felkeltette érdeklõdését, kérjük, töltse ki a jelentkezési lapot, majd jutassa vissza kamaránkhoz a 1073 Budapest, Dob u. 90, vagy a kamara@ax.hu címre.
A tanfolyamok díjából kamaránk tagjai kedvezményt kapnak!
A tanfolyamokat megfelelõ számú jelentkezõ esetén indítjuk.
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM
I. Fejezet
A szabadalmi oltalom tárgya
A szabadalmazható találmány
1. § (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.
Újdonság
2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés [84/B. § (2) bek.] és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P. § (1) bek.] tartalmát csak az e törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. § (2) bek. és 84/T. § (2) bek.] kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához.
3. § A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az
a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy
b) annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta.
Feltalálói tevékenység
4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.
(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.
Ipari alkalmazhatóság
5. § (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.
(2) Nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak különösen az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - azonban nem vonatkozik.
A szabadalmazható biotechnológiai találmány
5/A. § (1) Az 1-5. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő találmány szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.
(2) Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.
(3) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is.
(4) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével.
A szabadalomhoz való jog
6. § (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány
a) kielégíti az 1-5/A. §-okban meghatározott követelményeket, valamint a (2)-(4) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.
(3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen
a) az ember klónozására szolgáló eljárás;
b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;
d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára;
e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.
(4) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban
a) a növényfajták (105. § a) pont) és az állatfajták;
b) a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.
(5) A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára.
(6) A növényfajták a XIII. fejezetben foglalt rendelkezések szerint fajtaoltalomban részesülhetnek.
(7) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll.
(8) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen eljárással előállított termékre vonatkoznak.
(9) Mikrobiológiai az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.
II. Fejezet
A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai
7. § (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalálóként szerepel.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát - ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.
(5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri.
(6) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.
(7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.
A szabadalmi igény
8. § (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Ha többen egymástól függetlenül alkották a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be.
Szolgálati és alkalmazotti találmány
9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
(2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.
10. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
(2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.
11. § (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.
(2) A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e.
(3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával [7. § (7) bek.] összhangban hasznosíthatja.
(4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
(5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
12. § (1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.
(2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne - titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót.
(3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható.
(4) Szolgálati találmány esetén a munkáltató - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a feltaláló - e törvény rendelkezéseire figyelemmel - már méltányos összegű díjazásban részesült.
Találmányi díj
13. § (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha
a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig;
b) a találmány végleges szabadalmi oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom lejárat miatt szűnt volna meg;
c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy - ha ez a későbbi - a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig.
(2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni
a) a találmány hasznosítását (19. §), ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is;
b) a hasznosítás más részére történő engedélyezését;
c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását.
(3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.
(4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén - a szabadalmastársak eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.
(5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra.
(6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a jogszerzővel kötött szerződése - a találmányi díjszerződés - az irányadó.
(7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene.
(8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia.
(9) A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat is.
Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj
14. § (1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén - eltérő megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkáltató köteles megfizetni.
(2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó.
(3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene.
A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok
15. § (1) A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.
(2) A felek a találmányi díjszerződésre vonatkozó - különösen a 13. § (7)-(9) bekezdéseiben foglalt - rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban (kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés).
(3) A találmányi díjszerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
16. § (1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület (114/Z. §) szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyben is.
(3)
17. § A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt.
A szabadalmi oltalom keletkezése
18. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.
(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.
A szabadalmi oltalom tartalma
19. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának - a szabadalmasnak - kizárólagos joga van a találmány hasznosítására.
(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül
a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza;
b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja;
c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.
(3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánlj fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru átadója, illetve felajánlója szándékosan a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények végzésére indítja az átvevőt.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a találmány hasznosítására jogosultnak, aki - a (6) bekezdés alapján - a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó cselekményeket végez.
(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;
b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;
c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.
(7) A terméket - az ellenkező bizonyításáig - a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás.
A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése
20. § A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre.
A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó szabályok
20/A. § (1) Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag [5/A. § (1) bek.], amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.
(2) Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag [5/A. § (1) bek.] állítható elő, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.
(3) Ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed - az 5/A. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel - arra az anyagra is,
a) amelyben a termék megtestesül, illetve
b) amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja a funkcióját.
(4) A szabadalmi oltalomból eredő - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerinti - kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják másféle szaporításra vagy többszörözésre.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó számára adja el vagy értékesíti más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a betakarításból származó termény saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljából történő felhasználására.
(6)
(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot gazdálkodó számára ad el vagy értékesít más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági célra történő felhasználására. Ez a jogosultság az állatnak vagy más állati szaporítóanyagnak a saját mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására vonatkozik; nem terjed ki azonban a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében vagy annak céljából történő eladásra. A gazdálkodó e jogosultságának mértékére és feltételeire külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
A szabadalmi oltalom korlátai
21. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
(2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul.
(3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak - előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.
(4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
(5) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
A szabadalmi oltalom időtartama
22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
A szabadalmi oltalom fenntartása
23. § (1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.
(2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, az államtitokként kezelt szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.
A szabadalmi oltalom terjedelme
24. § (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.
(2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.
(3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához.
Jogutódlás
25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.
(2) Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.
Közös szabadalmi igény és közös szabadalom
26. § (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára a többi szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
(2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni.
(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.
(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed.
(5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta.
(6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.
(7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.
(8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is.
III. Fejezet
Hasznosítási szerződés
A hasznosítási szerződés
27. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2)-(3)
A felek jogai és kötelezettségei
28. § (1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A szabadalmas szavatol azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.
(4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos hasznosítási engedély esetén a jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A szabadalmas - a licencdíj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást.
(5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.
(6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte.
(7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik.
A hasznosítási szerződés megszűnése
29. § A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt.
A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya
30. § (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) A hasznosítási szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
IV. Fejezet
Szabadalmi kényszerengedély
Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt
31. § Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.
Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt
32. § (1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.
(2) A gátló szabadalom jogosultja - ha a szabadalmára az (1) bekezdés alapján kényszerengedélyt adnak - a kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a XIII. fejezetben szabályozott fajtaoltalom tárgya valamely szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható.
Közös szabályok a kényszerengedélyre
33. § (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy
a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy
b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.
(2) Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható; a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát - a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás céljának eléréséhez szükséges mértékben - a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély - lemondás vagy visszavonás esetét kivéve - a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba.
(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.
(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.
(5) A kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a kényszerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat.
(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását kérheti.
(7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek be újból. A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse.
V. Fejezet
Találmány- és szabadalombitorlás
Találmánybitorlás
34. § Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
Szabadalombitorlás
35. § (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja.
(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek előállításában és forgalmazásában részt vevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását.
(3) A bíróság az eset körülményeihez képest a szabadalmas kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és termékeknek a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
(4) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén
36. § (1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a találmánya ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek.
(2) Szabadalombitorlás esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt.
Nemleges megállapítás
37. § (1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba.
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak.
VI. Fejezet
A szabadalmi oltalom megszűnése
Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése
38. § Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha
a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg;
c) a bejelentő az oltalomról lemondott.
A végleges szabadalmi oltalom megszűnése
39. § A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon;
c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;
d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése
40. § (1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni.
(2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott díjat.
Lemondás a szabadalmi oltalomról
41. § (1) A szabadalmi bejelentések nyilvántartásában feltüntetett bejelentő, illetve a szabadalmi lajstromban feltüntetett szabadalmas a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat.
(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.
(4) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
A szabadalom megsemmisítése és korlátozása
42. § (1) A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha
a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek;
b) a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel [60. § (1) bek.] a találmányt;
c) a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak;
d) a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.
(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell.
(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A díjak visszakövetelése
43. § Ha a végleges szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a szabadalmas és a feltaláló által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.
MÁSODIK RÉSZ
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA SZABADALMI ÜGYEKBEN
VII. Fejezet
A szabadalmi eljárások általános szabályai
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre
44. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amelyet a Kormány irányít. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:
a) a szabadalom megadása,
b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,
c) a szabadalom megsemmisítése,
d) a nemleges megállapítás,
e) a szabadalmi leírás értelmezése,
f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket,
g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra (X/A. fejezet), valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre (X/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.
Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása
45. § A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatai
46. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és a szabadalmi leírás értelmezése során; a tanács szótöbbséggel határoz.
(2) Érdemi határozatok a szabadalom megadása, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a szabadalom megsemmisítése, a nemleges megállapítás kérdésében hozott, valamint - a X/A. fejezet alkalmazásában - a 84/O. §-ban felsorolt ügydöntő határozatok.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig vonhatja vissza, és módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek sincs helye.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott határozatait a bíróság a XI. Fejezetben foglalt rendelkezések szerint megváltoztathatja.
A tényállás megállapítása
47. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira vagy kérelmeire. Határozatát azonban csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni.
(2) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.
Határidők
48. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.
(2) Ahol a törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harminc napos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidőhosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.
(3) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesülnek az államigazgatási eljárás befejezésére általánosan előírt határidők.
Igazolás
49. § (1) A szabadalmi ügyekben - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy - ha ennek helye van - kérni lehet a határidő meghosszabbítását.
(4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell.
(5) Az igazolás ki van zárva
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [61. § (2) bek.], illetve az uniós elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén,
b) a származtatásra megszabott határidők elmulasztása esetén (62. §),
c) a kiállítási nyilatkozat előterjesztésére megszabott határidő [64. § (1) bek. a) pont] és a kiállítási kedvezmény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő [3. § b) pont] elmulasztása esetén,
d) a fenntartási díjak joghatályos megfizetésének elmulasztása esetén (23. §).
Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése
50. § (1) A fél halála, illetve jogi személy megszűnése esetén a szabadalmi eljárás félbeszakad mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják.
(2) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni.
Képviselet
51. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.
(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére,
b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére.
Nyelvhasználat
52. § (1) A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot magyar nyelven kell elkészíteni.
(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő.
Nyilvánosság
53. § (1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult.
(2) A közzétételt követően sem tekinthetők meg
a) a határozatok tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok,
b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra jutását mellőzni kérte,
c) az államtitkot képező iratok.
(3) A megtekinthető iratokról a Magyar Szabadalmi Hivatal térítés ellenében másolatot ad.
(4) Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az illetékes miniszter megkeresésére honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből, illetve nemzetközi szerződés alapján elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és a leírás kinyomtatása elmarad.
VIII. Fejezet
Szabadalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás
Bejelentési nyilvántartás, szabadalmi lajstrom
54. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentésekről nyilvántartást, a szabadalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt. Az európai szabadalmakat (X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.
(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a szabadalom lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a szabadalom címét,
d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
e) a képviselő nevét és székhelyét,
f) a feltaláló nevét és lakcímét,
g) a bejelentés napját,
h) az elsőbbséget,
i) a szabadalmat megadó határozat keltét,
j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,
k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom korlátozását,
l) a hasznosítási engedélyeket.
(3) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték.
(4) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, és az abban foglalt adatokról térítés ellenében másolatot kérhet.
(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a bejelentések közzétételét követően - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra is.
Bejegyzés a szabadalmi lajstromba
55. § (1) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 85. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett.
(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot.
(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.
(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
Hatósági tájékoztatás
56. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:
a) az adatközlésben a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, valamint a találmány címét;
b) a szabadalmi bejelentés közzétételekor az a) pontban meghatározott adatokon felül a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;
c) a szabadalom megadását követően a lajstromszámot, a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségének napját, a szabadalom címét, a szabadalom nemzetközi osztályjelzetét, a feltaláló nevét és lakcímét, valamint a szabadalmat megadó határozat keltét;
d) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, a szabadalom korlátozását, valamint a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését.
56/A. § A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben kell közölni az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos - a X/A. és a X/B. fejezetben előírt - hatósági tájékoztatásokat is.
IX. Fejezet
A szabadalom megadására irányuló eljárás
A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei
57. § (1) A szabadalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá - a szükséghez képest - rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a közzétételig - a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a szabadalmi bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul.
A bejelentés napja
58. § (1) A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a szabadalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat,
c) leírást és az abban hivatkozott rajzot, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.
A találmány egysége
59. § A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig a találmányok olyan csoportjára, amelyet egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol össze.
A találmány feltárása, az igénypont és a kivonat
60. § (1) A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben.
(2) Ha a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag vagy annak alkalmazása, és a találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel az (1) bekezdés rendelkezései szerint, a találmányt akkor is az e törvényben előírt módon és részletességgel feltártnak kell tekinteni, feltéve, hogy
a) a biológiai anyagot a 63. § rendelkezéseivel összhangban letétbe helyezték;
b) a bejelentés napján benyújtott bejelentés tartalmazza mindazt a lényeges információt, amely a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll; és
c) a bejelentésben feltüntetik a letéteményes szerv nevét és a letétbe helyezési számot.
(3) Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét.
(4) A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál, így azt mind az igényelt oltalom terjedelmének értelmezésénél, mind pedig a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerint történő meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
Az elsőbbség
61. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség),
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2) Az uniós, illetve a belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(3) Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(4) A szabadalmi bejelentésben - ha erre mód van - egy igénypontra is igényelhető több elsőbbség.
(5) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően feltár.
(6) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből
62. § (1) Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).
(2) Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati mintaoltalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon, legkésőbb a mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz éven belül van helye.
A mikroorganizmus törzs letétbe helyezése és hozzáférhetősége
63. § (1) Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése szerint, akkor elismervényt kell benyújtani arról, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.
(2) Ha a biológiai anyagot a szabadalmi bejelentés benyújtását követően helyezik letétbe, a bejelentés napjának a letét napját kell tekinteni.
(3) A letétbe helyezésről szóló elismervényt a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónap elteltéig lehet benyújtani.
(4) A letétbe helyezett biológiai anyagot minta kiadásával kell hozzáférhetővé tenni:
a) a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően azok részére, akiket az 53. § (1) bekezdése feljogosít a szabadalmi bejelentés iratainak megtekintésére;
b) a bejelentés közzététele és a szabadalom megadása között bárki számára, aki ezt kéri vagy - a bejelentő kérelmére - kizárólag független szakértő számára;
c) a szabadalom megadása után bárki számára, aki ezt kéri, függetlenül a szabadalom megvonásától vagy megsemmisítésétől.
(5) Az, akinek a mintát kiadták, a mintát vagy az abból általa származtatott bármely anyagot a szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem teheti hozzáférhetővé, továbbá a mintát vagy az abból származtatott bármely anyagot - a kényszerengedélyes kivételével - csak kísérleti célra használhatja fel, kivéve, ha a bejelentő vagy a szabadalmas kifejezetten lemond e kötelezettség előírásáról. Származtatott az anyag, ha a találmány megvalósítása szempontjából a letétbe helyezett biológiai anyag lényeges jellemzőivel rendelkezik.
(6) A bejelentés elutasítása, visszavonása vagy visszavontnak tekintése esetén - a bejelentő kérelmére - a hozzáférhetővé tételt korlátozni kell úgy, hogy a szabadalmi bejelentés napjától számított húsz évig a letétbe helyezett anyaghoz csak független szakértő férhessen hozzá. Ebben az esetben az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A bejelentő a (4) bekezdés b) pontjában, illetve a (6) bekezdésben említett kérelmet csak addig a napig terjesztheti elő, amelyen a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületeket befejezettnek kell tekinteni.
(8) Ha az (1)-(7) bekezdés rendelkezései szerint letétbe helyezett biológiai anyag már nem férhető hozzá az elismert letéteményes szervnél, engedélyezni kell az anyag újbóli letétbe helyezését a Budapesti Szerződésben meghatározott feltételekkel.
(9) Újbóli letétbe helyezés esetén a letétbe helyezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az újból letétbe helyezett biológiai anyag azonos az eredetileg letétbe helyezettel.
(10) A biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy is letétbe helyezheti, feltéve, hogy a letétbe helyező nevét és címét a szabadalmi bejelentésben feltüntetik, és a bejelentő csatolja a letétbe helyező nyilatkozatát, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a bejelentő a szabadalmi leírásban a biológiai anyagra hivatkozzon, és amelyben a letétbe helyező a bejelentőnek feltétlen hozzájárulását adja - a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás mellett - ahhoz is, hogy a biológiai anyagot az (1)-(9) bekezdés szerint hozzáférhetővé tegyék.
Kiállítási nyilatkozat és igazolás
64. § (1) A bejelentő a 3. § b) pontja alapján akkor tarthat igényt arra, hogy találmányának kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen kívül, ha
a) erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül megteszi, és
b) a bejelentés napjától számított négy hónapon belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.
(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leírást és szükség esetén a rajzot, amelyen az igazgatóság a bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja.
(3) A kiállítási igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a találmány vagy annak ismertetése a kiállításon megtekinthető.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
65. § A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (58. §),
b) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.],
c) benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot [57. § (5) bek.].
66. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történő pótlására.
(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkező esetben a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.
(4) Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [57. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Adatközlés
67. § A szabadalmi bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában az 56. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatást (adatközlés).
Alaki vizsgálat
68. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására.
(3) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Újdonságkutatás
69. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján - figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra - újdonságkutatási jelentést készít.
(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal kapcsolatban az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása során.
(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt meg kell küldeni a bejelentőnek.
(4) Az újdonságkutatás elvégzéséről a közzététellel együtt - vagy, ha a kutatási jelentés később készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
Közzététel
70. § (1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzé kell tenni.
(2) A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a szabadalmi bejelentés, ha megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek.
(3) A közzétételre az 56. § b) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.
(4) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.
Észrevétel
71. § (1) A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely szabadalmazhatósági feltételnek.
(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni.
(3) Az észrevételt benyújtó személy a szabadalom megadására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.
Módosítás és megosztás
72. § (1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.
(2) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a szabadalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot.
73. § (1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.
(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
Érdemi vizsgálat
74. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő külön kérelmére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.
(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány
a) kielégíti-e az 1-5/A. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2)-(4) bekezdése alapján nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
75. § (1) Az érdemi vizsgálatot a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg, illetve azt követően legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás [69. § (4) bek.] napjától számított hat hónap elteltéig lehet kérni. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
(2) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya.
(3) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat.
(4) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a vizsgálati díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő visszavonta a szabadalmi bejelentést, illetve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
(5) A vizsgálati díjat - kérelemre - vissza kell fizetni, ha a bejelentő az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napját megelőzően visszavonja a szabadalmi bejelentést, vagy lemond az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
76. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 74. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.
(2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.
(3) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
A szabadalom megadása
77. § (1) Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [74. § (2) bek.], a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára szabadalmat ad.
(2) A szabadalom megadása előtt a szabadalmi leírásnak, az igénypontnak és a rajznak a megadás alapjául szolgáló változatát meg kell küldeni a bejelentőnek, aki három hónapon belül nyilatkozhat arról, hogy e változattal egyetért-e.
(3) Ha a bejelentő egyetért vagy nem nyilatkozik, a szabadalom megadására a megküldött leírás, igénypont és rajz alapján kerül sor. Ha a bejelentő változtatást kezdeményez, vagy újabb leírást, igénypontot és rajzot nyújt be, annak a végleges változat megállapítása során történő figyelembevételéről a Magyar Szabadalmi Hivatal dönt.
(4) A szabadalom megadása előtt külön jogszabályban meghatározott megadási és kinyomtatási díjat kell fizetni a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatra megszabott három hónapos határidőn belül. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
78. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalom megadását követően szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a kinyomtatott szabadalmi leírást az igényponttal és a rajzot.
(2) A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §).
X. Fejezet
Egyéb szabadalmi eljárások
A megszűnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre irányuló eljárás
79. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megállapítja az ideiglenes szabadalmi oltalomnak a 38. § b) és c) pontjai, valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39. § b) és c) pontjai alapján történt megszűnését; továbbá a szabadalmi oltalmat a 40. § alapján újra érvénybe helyezi.
(2) A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítását és újra érvénybe helyezését be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §).
Megsemmisítési eljárás
80. § (1) A szabadalom megsemmisítését a 42. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki kérheti a szabadalmassal szemben.
(2) A 42. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az kérheti a szabadalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.
(3) A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van. A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
(4) A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
81. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.
(2) Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.
(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet.
(4) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
(5) A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §).
Nemleges megállapítási eljárás
82. § (1) A nemleges megállapításra (37. §) irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát.
(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tekintetében lehet benyújtani.
(3) A nemleges megállapítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a nemleges megállapítást kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
83. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemleges megállapítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy a kérelmet elutasítja-e.
(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.
A szabadalmi leírás értelmezése
84. § Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére a Magyar Szabadalmi Hivatal szakvéleményt ad.
HARMADIK RÉSZ
AZ EURÓPAI SZABADALMI RENDSZERRE ÉS A NEMZETKÖZI SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/A. Fejezet
Az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó rendelkezések
Általános szabályok
84/A. § E törvény alkalmazásában
a) európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján megadott szabadalom;
b) európai szabadalmi bejelentés: az Egyezmény alapján tett - európai szabadalom megadására irányuló - szabadalmi bejelentés.
84/B. § (1) Európai szabadalmi bejelentés benyújtható és európai szabadalom adható a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatállyal is.
(2) A 84/D-84/O. § rendelkezéseit a Magyar Köztársaságot megjelölő európai szabadalmi bejelentésekre és a Magyar Köztársaságra kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalmakra kell alkalmazni.
(3) Az Egyezmény és e törvény közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra.
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása
84/C. § (1) Európai szabadalmi bejelentést - a megosztással keletkező európai szabadalmi bejelentés kivételével - a Magyar Szabadalmi Hivatalnál is be lehet nyújtani.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani az európai szabadalmi bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét érvényesíti, amelynek államtitokként való kezelését a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke nem rendelte el.
(3) Az európai szabadalmi bejelentést az Egyezményben előírt bármely nyelven be lehet nyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, feltéve, hogy a bejelentés magyar nyelven vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább a következőket:
a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;
b) a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.
Az európai szabadalmi bejelentés hatálya
84/D. § (1) Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját az Európai Szabadalmi Hivatal elismerte, a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz ugyanezzel a bejelentési nappal benyújtott szabadalmi bejelentéssel azonos hatályúnak kell tekinteni, az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.
(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban történő közzétételét, vagy azt a közzétételt, amely az Egyezmény alapján e kérdésben is helyettesíti az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzétételt, azonos hatályúnak kell tekinteni a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzététellel (70. §).
(3) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a Magyar Szabadalmi Hivatal is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít az európai szabadalmi nyilvántartásnak az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.
Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező ideiglenes oltalom
84/E. § (1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével akkor keletkezik a Magyar Köztársaságban - ideiglenes - szabadalmi oltalom, amikor a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában (56-56/A. §) közölte a hatósági tájékoztatást az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatást akkor közli, ha a bejelentő erre irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelemhez mellékelni kell a közzétett igénypontok magyar fordítását.
(3) A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) Az igénypontok fordításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.
(6) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg az igénypont-közzétételi díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő a kérelmét visszavonta.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatás közlését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal megtekinthetővé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordítását.
(8) A Magyar Szabadalmi Hivatal külön jegyzékben tünteti fel, hogy az európai szabadalmi bejelentés közzétételével az (1) bekezdés rendelkezései szerinti ideiglenes oltalom keletkezett. Ezt a jegyzéket bárki megtekintheti.
Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítása
84/F. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentést az Egyezmény 77. Cikkének (5) bekezdése vagy 90. Cikkének (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő kérelmére a Magyar Szabadalmi Hivatal e törvény IX. fejezete alapján - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel - megindítja a szabadalom megadására irányuló eljárást.
(2) A bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy - ha a kérelmet nem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották be - annak beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés idegen nyelven készült, a bejelentés magyar nyelvű fordítását az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy - ha a kérelmet nem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották be - annak beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 57. § (5) bekezdése alapján benyújtott fordításnak kell tekinteni.
(4) Ha a bejelentő az (1) bekezdés alkalmazását az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított szövegére kéri, a (3) bekezdés rendelkezéseit e módosított szöveg fordítására kell alkalmazni.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet nem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották be, a kérelem beérkezéséről a bejelentőt - a 66. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés egyidejű megküldésével - értesíteni kell.
(6) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megindult eljárásra egyebekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az európai szabadalom hatálya
84/G. § Az európai szabadalom azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.
Az európai szabadalom szövegének fordítása
84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz az európai szabadalom szövegének a magyar nyelvű fordítását. Ennek elmaradását e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan.
(2) Az európai szabadalom szövegének fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.
(3) A fordítás meghirdetéséért és kinyomtatásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja az európai szabadalom szövegének fordítását abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el, azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a magyar nyelvű fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.
(5) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg a fordítás-meghirdetési és kinyomtatási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a szabadalmast a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a magyar nyelvű fordítást nem nyújtották be.
(6) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) - az európai szabadalmi nyilvántartásban szereplő adatokkal - be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha szövegének magyar nyelvű fordítását szabályszerűen benyújtották.
(7) A magyar nyelvű fordítás benyújtásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában (56-56/A. §) tájékoztatást közöl.
(8) Az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a Magyar Szabadalmi Hivatal kinyomtatja.
84/I. § A 84/H. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a felszólalási eljárás eredményeként módosítással fenntartott európai szabadalomra is.
Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom hiteles szövege
84/J. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom igénypontjainak, illetve leírásának magyar nyelvű fordítása (84/E., 84/H. és 84/I. §) szerint a szabadalmi oltalom terjedelme szűkebb, mint az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén készült igénypontok, illetve leírás szerint, a szabadalmi oltalom terjedelmét a magyar nyelvű fordítás szerint kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az európai szabadalom megsemmisítésének kérdésében nem alkalmazható.
84/K. § (1) A bejelentő, illetve a szabadalmas bármikor kérheti az igénypontok, illetve a leírás magyar nyelvű fordításának (84/E., 84/H. és 84/I. §) kijavítását. A kijavított fordítás szerinti oltalom akkor válik hatályossá, amikor a Magyar Szabadalmi Hivatal közölte a hatósági tájékoztatást a fordítás kijavításáról.
(2) A kijavítási kérelemre és mellékleteire megfelelően alkalmazni kell a 84/E. § (2) és (3) bekezdésében, illetve a 84/H. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(3) A fordítás kijavításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni az igénypontok, illetve a leírás magyar nyelvű fordításának kijavítására irányuló kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.
(5) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a kijavítás-közzétételi díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(6) Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napját megelőzően kezdte meg belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében a korábbi fordítás szerint a szabadalomba nem ütköző hasznosítást, vagy ilyen hasznosítás érdekében komoly előkészületet tett, az európai szabadalom oltalma - a hasznosításnak, illetve az előkészületnek az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az ebből eredő jogosultságot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel (Ptk. 685. § c) pont) vagy annak - a hasznosítást, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.
Az európai szabadalmi oltalom fenntartása
84/L. § (1) Európai szabadalom esetén a fenntartási díjat e törvény rendelkezései szerint (23. §) csak az azt az évet követő évekre kell megfizetni, amelyben az európai szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdették.
(2) Az európai szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő három hónap elteltét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat az esedékességet követően is - pótlékmentesen - meg lehet fizetni e három hónapos időtartamon belül.
Az európai szabadalom megvonása
84/M. § (1) Ha az európai szabadalmat az Egyezmény szerinti felszólalási eljárásban megvonják vagy módosítással tartják fenn, a 81. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást (80-81. §) az Egyezmény szerinti felszólalási eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be az Egyezmény alapján.
(3) Ha az Egyezmény szerinti felszólalási eljárás jogerős befejezése nem eredményezi az európai szabadalom megvonását, a felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell.
Az európai szabadalom megsemmisítése
84/N. § (1) Az európai szabadalmat az Egyezmény 138. Cikkének (1) bekezdésében meghatározott okból kell megsemmisíteni.
(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére egyebekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Érdemi határozatok
84/O. § Érdemi határozatok a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása kérdésében hozott ügydöntő határozatok is.
X/B. Fejezet
A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezések
Általános szabályok
84/P. § (1) E törvény alkalmazásában nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Washingtonban az 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján tett szabadalmi bejelentés.
(2) Ahol e törvény a Szerződés alkalmazására utal, azon a Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.
(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Magyar Szabadalmi Hivatal mint átvevő hivatal
84/R. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal átvevő hivatalként jár el azokkal a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar állampolgár, illetve amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van.
(2) A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint átvevő hivatalnál a Szerződésben előírt alaki követelményeknek megfelelően és a Szerződésben előírt módon, az illetékes - a bejelentő által választott - nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelvek egyikén kell benyújtani.
(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentés - a kérelem kivételével - magyar nyelven is benyújtható. Ebben az esetben a bejelentés átvételétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani a bejelentés fordítását, a (2) bekezdésben előírt nyelvek valamelyikén.
(4) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordítását a bejelentési nap elismerését tartalmazó értesítés napjáig nem nyújtják be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt, hogy a hiányt a (3) bekezdésben előírt határidőn belül vagy a figyelmeztetéstől számított egy hónapon, illetve-ha ez a hosszabb - a nemzetközi bejelentés átvételétől számított két hónapon belül pótolja. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(5) A nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításáért külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Szerződésben meghatározott nemzetközi illetéket és kutatási illetéket kell fizetni a Szerződésben előírt határidőn belül és az ott megszabott módon.
(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a nemzetközi illeték és a kutatási illeték összegéről és a megfizetésére vonatkozó előírásokról tájékoztatót ad ki, amelyet közzé kell tenni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása megjelölt vagy kiválasztott hivatalként
84/S. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot a Szerződés értelmében megjelölték, kivéve, ha a nemzetközi bejelentés a Magyar Köztársaságra is kiterjedő hatályú európai szabadalom (84/A. § a) pont] megadására irányult.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal kiválasztott hivatalként jár el azoknak az (1) bekezdésben említett nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekre vonatkozóan a bejelentő nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és a Magyar Köztársaságot kiválasztotta olyan Szerződő Államként, amelyben az elővizsgálat eredményeit fel kívánja használni.
(3) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a nemzetközi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napjától számított harmincegy hónapon belül be kell nyújtani a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását a feltaláló nevének és címének közlésével, valamint meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott nemzeti díjat.
(4) A (3) bekezdésben előírt cselekmények az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthetők, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat is.
(5) A (3) bekezdésben előírt fordításnak tartalmaznia kell a szabadalmi leírást, az igénypontokat, a rajzokon szereplő szöveget és a kivonatot. Ha az igénypontokat a Szerződés szerint, illetve a (3) bekezdésben előírt cselekmények teljesítése alkalmával módosították, mind az eredeti, mind a módosított igénypontokat be kell nyújtani magyar nyelven.
(6) Ha a (3) bekezdésben előírt cselekményeket nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül és e cselekményeket a (4) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, a nemzetközi szabadalmi bejelentés hatálya megszűnik a Magyar Köztársaságban, amihez ugyanazok a következmények fűződnek, mint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentés visszavonásához.
(7) A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek azokat a részeit, amelyek vonatkozásában a Szerződés 17. Cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatást nem végezte el, visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentés fordításának a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő benyújtásától számított három hónapon belül megfizeti a külön jogszabályban meghatározott kutatási nemzeti pótdíjat.
(8) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordításának benyújtásakor a kutatási nemzeti pótdíjat nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra.
(9) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek a (7) bekezdésben meghatározott részét visszavontnak kell tekinteni, ezt a Magyar Szabadalmi Hivatal határozattal állapítja meg.
84/T. § (1) A nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételével a Szerződés 29. Cikkének (1) bekezdésével összhangban azon a napon keletkezik ideiglenes szabadalmi oltalom a Magyar Köztársaságban, amelyen a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását közzétették. A fordítás közzétételére a 70. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában a nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzététellel (70. §), ha a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban szabályszerűen teljesítik a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményeket.
84/U. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt, illetve kiválasztott hivatalként a bejelentő külön kérelmére végzi el a nemzetközi szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. A kérelmet a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményekkel egyidejűleg, vagy azt követően, legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(2) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a külön jogszabályban előírt vizsgálati díjat.
(3) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelemre és az érdemi vizsgálatra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 74-76. § rendelkezéseit.
84/V. § Elsőbbség igénylése esetén, annak feltételei és joghatálya tekintetében a Szerződés 8. Cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben is az ipari tulajdon oltalmára létrejött Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi szövege 4. Cikkének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
84/Z. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Szerződés 7. Cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a találmányt ábrázoló rajz benyújtására hívhatja fel a bejelentőt olyan esetben is, ha ez a találmány megértéséhez nem szükséges, de a találmány természete lehetővé teszi a rajzban történő ábrázolást.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Szerződés 27. Cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a nemzetközi szabadalmi bejelentésben közölt állításokat vagy nyilatkozatokat bizonyító iratok benyújtására hívhatja fel a bejelentőt. A Szerződésben meghatározott esetekben azonban ilyen bizonyíték benyújtására a bejelentő csak akkor hívható fel, ha alapos kétely merül fel a bejelentésben foglalt valamely állítás valóságával kapcsolatban.
(3) A bejelentő kérelmére a Magyar Szabadalmi Hivatal mint megjelölt hivatal - a 84/P. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - e törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi el a Szerződés 25. Cikkében szabályozott felülvizsgálatot.
NEGYEDIK RÉSZ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS SZABADALMI ÜGYEKBEN
XI. Fejezet
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatása
Megváltoztatási kérelem
85. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [46. § (2) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a szabadalmi lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát.
(2) A határozat megváltoztatását kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt.
(3) A szabadalom megsemmisítése tárgyában hozott határozat megváltoztatását a szolgálati találmány feltalálója is kérheti. A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti.
(4) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel, illetve a szolgálati találmány feltalálójával való közlésétől számított harminc nap.
(5) A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a szabadalmi ügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz.
(6) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(7) Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
Hatáskör és illetékesség
86. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(2)
A bíróság összetétele
87. § A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok
88. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárásra a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelően alkalmazni kell.
Nyilvánosság
89. § A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja.
Kizárás
90. § (1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett;
b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó - rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.
A felek és az eljárás más résztvevői
91. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.
(2) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
92. § Ha a szabadalmastárs a szabadalom fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a szabadalmastárs mellett beléphetnek.
93. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős eldöntéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
Képviselet
94. § (1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat.
(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
Eljárási költség
95. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.
Mulasztás
96. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
Igazolás
97. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 49. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Intézkedések a kérelem alapján
97/A. § Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [85. § (5) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
Tárgyalás és bizonyítás
98. § (1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart.
(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.
(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.
(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.
Határozatok
99. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
100. § (1) Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának helyébe lép.
(2) A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha
a) a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;
b) a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;
c) a szabadalmi bejelentés alaki okból történt elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a bíróság felhívására pótolja.
(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.
(4) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemeinek nem minősülő határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
101. § (1) A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli.
(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt.
102. §
103. §
XII. Fejezet
Szabadalmi perek
A szabadalmi perekre irányadó szabályok
104. § (1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
(2) E perekben a Fővárosi Bíróság a 87. §-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(3) Szabadalombitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt áll, valamint, hogy ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el.
(6) Ha a szabadalombitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére.
(7) A szabadalombitorlás miatt indított perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(8) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(9) Az (1) és a (8) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp. általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 89., 90. és 94. §-aiban, valamint 95. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
ÖTÖDIK RÉSZ
A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMA
XIII. Fejezet
A növényfajta és a növényfajta-oltalom
Általános szabályok
105. § E törvény alkalmazásában:
a) növényfajta: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás - függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket -
1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható,
2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és
3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;
b) szaporítóanyag: a teljes növény termesztésére vagy más módon való előállítására alkalmas egész növény, mag vagy más növényrész.
A növényfajta-oltalom tárgya
106. § (1) Növényfajta-oltalomban részesülhet a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új.
(2) Növényfajta-oltalom tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket is.
(3) Megkülönböztethető a növényfajta, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség napján közismert fajtától. Valamely növényfajta - a bejelentése napjától - közismert különösen akkor, ha
a) már növényfajta-oltalom tárgya volt vagy növényfajta-oltalomra vonatkozó hivatalos nyilvántartásba vették;
b) arra vonatkozóan növényfajta-oltalom megadása vagy állami elismerés céljából bejelentést nyújtottak be, feltéve, hogy a bejelentés a növényfajta-oltalom megadását vagy a fajtának a hivatalos nyilvántartásba történő bejegyzését eredményezi.
(4) Egynemű a növényfajta, ha egyedei - azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyeknek a bekövetkezésére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet - a megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzőikben azonosak.
(5) Állandó a növényfajta, ha egyedeinek a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt szaporítás után, vagy meghatározott szaporítási ciklus esetén minden ilyen ciklus végén változatlanok maradnak.
(6) Új a növényfajta, ha a nemesítő [108. § (1) bek.], vagy jogutódja, vagy bárki más az ő hozzájárulásával hasznosítás céljából a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem adta el vagy azzal más módon nem rendelkezett
a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,
b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetében négy évnél korábban.
A növényfajta-oltalomhoz való jog
107. § (1) A növényfajtára oltalmat kell adni, ha
a) a növényfajta kielégíti a törvény 106. §-ában meghatározott követelményeket;
b) a növényfajtát a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták el; és
c) a növényfajta bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A növényfajtát azonosításra alkalmas fajtanévvel kell megjelölni. Nem alkalmas azonosításra különösen az a fajtanév,
a) amely azonos vagy rokon növényfajhoz tartozó már meglévő növényfajta neve, vagy azzal összetéveszthető;
b) amelynek használata más korábban szerzett jogát sértené;
c) amely a növényfajta jellemzőinek, értékének, azonosságának, illetve a nemesítő azonosságának tekintetében megtévesztésre alkalmas vagy összetévesztéshez vezethet;
d) amely kizárólag számjegyekből áll, kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére;
e) amelynek használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.
A növényfajta nemesítője és a növényfajta-oltalom jogosultja
108. § (1) A növényfajta nemesítője az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette.
(2) A növényfajta-oltalom a nemesítőt vagy jogutódját illeti meg.
(3) E törvény alapján növényfajta-oltalmat szerezhet a bejelentő, ha
a) magyar állampolgár, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van;
b) az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: UPOV-egyezmény) hatálya alá tartozó állam vagy nemzetközi szervezet tagállamának állampolgára, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye ilyen állam területén van.
(4) Növényfajta-oltalmat - a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül - más nemzetközi szerződés, illetve viszonosság alapján is lehet szerezni. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
(5) A nemesítő személyhez fűződő jogaira, a növényfajta-oltalmi igényre, valamint a szolgálati és az alkalmazotti növényfajtára és annak díjazására egyebekben a 7. § (2)-(7) bekezdéseiben és a 8. § (2)-(4) bekezdéseiben, valamint a 9-17. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajta-oltalom tartalma
109. § (1) A növényfajta-oltalom alapján a növényfajta-oltalom jogosultjának (a továbbiakban: jogosult) kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására.
(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát
a) előállítja vagy újból előállítja (többszörözi),
b) szaporítás céljából előkészíti,
c) forgalomba hozatalra ajánlja,
d) forgalomba hozza,
e) az országból kiviszi,
f) az országba behozza,
g) az a)-f) pontokban említett bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó terményre, illetve az ilyen terményből közvetlenül, a termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékre is, ha a jogosultnak nem volt megfelelő lehetősége arra, hogy az említett szaporítóanyaggal, illetve terménnyel kapcsolatban jogait gyakorolja.
(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan fajtákra is, amelyek
a) lényegében az oltalom alatt álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta önmagában nem lényegében származtatott fajta;
b) a 106. § (3) bekezdése értelmében nem térnek el határozottan az oltalom alatt álló fajtától;
c) előállítása az oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználását igényli.
(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában egy fajtát akkor kell egy másik fajtából - a kiindulási fajtából - lényegében származtatottnak tekinteni, ha
a) túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is túlnyomórészt a kiindulási fajtából származott, miközben megőrzi a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződését;
b) a 106. § (3) bekezdése értelmében határozottan eltér az oltalom alatt álló fajtától; és
c) eltekintve a származtatási cselekményből adódó különbségektől, a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződésében megfelel a kiindulási fajtának.
(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;
b) a növényfajtával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;
c) olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek, továbbá - azt az esetet kivéve, ha a (4) bekezdés alkalmazásának van helye - az ilyen további fajtákra vonatkozó, a (2) és (3) bekezdésekben említett cselekményekre.
(7) A mezőgazdasági termelés fenntarthatósága érdekében a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a betakarításból származó olyan terménynek a gazdálkodó saját gazdaságában szaporítás céljából történő felhasználására, amelyhez a gazdálkodó - a hibridek és szintetikus fajták kivételével - növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagának saját gazdaságában való elültetésével jutott hozzá.
(8)
A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése
110. § (1) A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további cselekményekre.
(2) Az (1) bekezdésben említett további cselekményekre is kiterjed a kizárólagos hasznosítási jog, ha azok a növényfajta további szaporításával járnak együtt, vagy a növényfajta szaporítását lehetővé tevő anyag olyan országba történő kivitelét eredményezik, amely nem részesíti oltalomban annak a növénynemzetségnek vagy fajnak a fajtáit, amelyhez az (1) bekezdésben említett fajta tartozik, kivéve, ha az országból kivitt anyag végső fogyasztási célokat szolgál.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában anyag: a szaporítóanyag, a termény, valamint a terményből közvetlenül előállított termék.
A növényfajta-oltalom időtartama
111. § A végleges növényfajta-oltalom - a megadástól számítva - szőlők és fák esetében harminc évig, egyéb növényfajták esetében huszonöt évig tart.
A növényfajta nemesítőjének díjazása
112. § Állami elismerésben is részesített növényfajta esetén a növényfajta nemesítőjét - a jogosultválasztásától függően - a találmányi díjra (13. §) vonatkozó szabályok szerinti díj (nemesítői díj) vagy a növényfajták állami elismerésére vonatkozó jogszabályok szerinti díjazás illeti meg.
A növényfajta fenntartása, a fajtanév használata
113. § (1) A növényfajta-oltalom időtartama alatt a jogosult köteles gondoskodni a növényfajta fenntartásáról.
(2) A lajstromba bejegyzett fajtanév a növényfajta forgalomba hozatala vagy forgalomba hozatalra való felkínálása során összekapcsolható védjeggyel, földrajzi árujelzővel vagy más hasonló jelzéssel. A fajtanévnek ilyen összekapcsolás esetén is felismerhetőnek kell lennie.
(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet a növényfajta forgalomba hozatalra való felkínálása, illetve forgalomba hozatala során a növényfajta-oltalom megszűnése után is használni kell, kivéve, ha ez a használat más korábban szerzett jogát sértené.
A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő egyéb jogok és kötelességek
114. § (1) A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok nem ruházhatók át olyan személyre, aki a 108. § (3) és (4) bekezdése alapján nem szerezhet növényfajta-oltalmat. A jogutódlásra egyebekben a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A növényfajta-oltalom keletkezésére, az oltalom korlátjaira, az oltalom fenntartására, valamint a közös növényfajta-oltalmi igényre és a közös növényfajta-oltalomra a 18. §, a 21. §, a 23. § és a 26. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Hasznosítási szerződés
114/A. § A növényfajta hasznosítására irányuló szerződésre - a fajtaoltalmi licenciaszerződésre - a 27-30. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Kényszerengedély
114/B. § (1) Ha a szabadalmazott találmány valamely növényfajta oltalmának (a továbbiakban: gátló növényfajta-oltalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajta hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajtához viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.
(2) A növényfajta-oltalom alatt álló fajta hasznosítására adott kényszerengedélyre egyebekben a 31. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlása
114/C. § A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlására a 34-36. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajta-oltalom megsemmisítése
114/D. § (1) A növényfajta-oltalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha
a) a növényfajta-oltalom tárgya a 106. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felelt meg;
b) a növényfajta-oltalom megadása alapvetően a nemesítő vagy jogutódja állításain, illetve az általa benyújtott iratokon alapult, és a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek a növényfajta-oltalom megadása idején nem teljesültek;
c) a növényfajta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, kivéve, ha azt a jogosult részére átruházták.
(2) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése
114/E. § (1) A növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni - a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy, ha ez a korábbi, arra a napra visszaható hatállyal, amelyen a megszüntetés feltételei már fennálltak -, ha a növényfajta a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek az oltalom megadása után már nem felel meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni - a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal -, ha a felhívás ellenére az előírt határidőn belül a jogosult
a) nem igazolja az erre szolgáló irat benyújtásával vagy más módon a fajta fenntartását;
b) nem kéri a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő másik fajtanév lajstromozását, ha a korábbi fajtanevet a növényfajta-oltalom megadása után törölték.
(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet törölni kell, ha a jogosult a felhívás ellenére az előírt határidőn belül nem igazolja, hogy az a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. Ha a fajtanév törlését követően a jogosult a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanevet tartalmazó kérelmet nyújt be, az új fajtanevet be kell jegyezni a lajstromba.
(4) A megszüntetési kérelmet és a fajtanév törlésére irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megszüntetése vagy ugyanannak a fajtanévnek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A növényfajta-oltalom megszűnésére vonatkozó egyéb rendelkezések
114/F. § A növényfajta-oltalom megszűnésére egyebekben a 38-41. §-ok és a 43. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végleges növényfajta-oltalom a 39. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is megszűnik, ha a növényfajta-oltalmat megszüntették, a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, illetve azon a napon, amikor a megszüntetés feltételei már fennálltak.
XIV. Fejezet
A magyar szabadalmi hivatal eljárása növényfajta-oltalmi ügyekben
A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályai
114/G. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő növényfajta-oltalmi ügyek tartoznak:
a) a növényfajta-oltalom megadása;
b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;
d) a növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése;
e) a növényfajta-oltalmi bejelentések és a növényfajta-oltalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket;
f) a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.
(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti vizsgálatot az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv (vizsgáló szerv) végzi.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban; a tanács szótöbbséggel határoz. Érdemi határozatok a növényfajta-oltalom megadása, a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a növényfajta-oltalom megsemmisítése, valamint a növényfajta-oltalom megszüntetésének és a fajtanév törlésének kérdésében hozott ügydöntő határozatok. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozataira egyebekben a 46. § (3)-(5) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az igazolásra a 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az igazolás ki van zárva
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [114/L. § (2) bek.], illetve az elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén;
b) a fenntartási díjak joghatályos megfizetésének elmulasztása esetén (23. §).
(5) A növényfajta-oltalmi eljárások magyar nyelven folynak, a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot, az ideiglenes fajtaleírást magyar nyelven kell elkészíteni, a növényfaj nevét magyar nyelven kell megadni. A nyelvhasználatra egyebekben az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételéig a vizsgáló szerv is megtekintheti az iratokat. A közzétételt követően az ideiglenes fajtaleírást a növényfajta-oltalom megadásáig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, a szakvélemény megadására felkért szerv, illetve a vizsgáló szerv tekintheti meg. A nyilvánosságra egyebekben az 53. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(6) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Növényfajta-oltalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás
114/H. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentésekről nyilvántartást, a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal kapcsolatos minden tényt és körülményt. A növényfajta-oltalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra és a növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az azokba való bejegyzésre az 54. § (2)-(5) bekezdéseiben és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.
(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésekkel és a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatásra az 56. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom vagy találmány címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó államok és nemzetközi szervezetek részére a fajtanév bejelentéséről, lajstromba történő bejegyzéséről, illetve törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről - az UPOV-egyezmény irányadó rendelkezéseinek megfelelően - tájékoztatást ad.
A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás; a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtása és kellékei
114/I. § (1) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot, a 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti vizsgálat eredményét magában foglaló végleges fajtaleírást, a fajtanevet, a növényfaj nevét, latin nevét és - a szükséghez képest - egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A növényfajta-oltalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A növényfajta-oltalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a közzétételig - a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a növényfajta-oltalmi bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul.
A bejelentés napja
114/J. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a növényfajta-oltalom iránti igényre;
b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;
c) az ideiglenes fajtaleírást, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek;
d) az ideiglenes fajtanevet;
e) a növényfaj nevét és latin nevét.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez az ideiglenes fajtaleírás benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.
Egység; a növényfajta-oltalmi bejelentés megosztása
114/K. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető növényfajta-oltalom.
(2) Aki több növényfajtára igényelt növényfajta-oltalmat egy bejelentésben, a kísérleti vizsgálat megkezdéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásra egyebekben a 73. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elsőbbség
114/L. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a növényfajta-oltalmi bejelentés napja;
b) az UPOV-egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elsőbbséget a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtásának napján kell igényelni. Az elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(3) Az elsőbbség más nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az UPOV-egyezményben és a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a bejelentést az UPOV-egyezmény hatálya alá nem tartozó államban vagy nemzetközi szervezetnél tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
114/M. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (114/J. §);
b) megfizették-e a bejelentési díjat [114/I. § (4) bek.];
c) benyújtották-e a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét [114/I. § (5) bek.].
(2) A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Magyar Szabadalmi Hivatal a 66. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
(3) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást vagy a növényfaj magyar nevét nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [114/I. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Adatközlés
114/N. § A növényfajta-oltalmi bejelentésről a Magyar Szabadalmi Hivatal a 67. § szerinti hatósági tájékoztatást közöl.
Alaki vizsgálat
114/O. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 114/I. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
Közzététel, észrevétel
114/P. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételére a 70. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentő kérelmére korábbi időpontban akkor tehető közzé a bejelentés, ha az megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek.
(2) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a növényfajta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalmazhatósági feltételnek. Az észrevételre egyebekben a 71. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata
114/R. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy
a) a növényfajta kielégíti-e a 106. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott követelményeket;
b) a növényfajtát a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták-e el;
c) a növényfajta bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételeket az állami elismerés során vagy a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye alapján kell megállapítani.
(3) Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával lehet figyelembe venni. Ha a bejelentő külföldi vizsgáló szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét nyújtja be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a vizsgálati eredményt - a külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozatával együtt - továbbítja a vizsgáló szervnek [114/G. § (2) bek.]. A vizsgáló szerv a vizsgálati eredmény felhasználása során a külön jogszabályban előírtak alapján jár el.
(4) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.
(5) A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napjától számított négy éven belül, vagy - ha ez a későbbi - a kísérleti vizsgálati eredmény közlésétől számított három hónapon belül nyújthatja be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.
(6) Ha a kísérleti vizsgálat eredményét az elsőbbség napjától számított négy év lejártát megelőző három hónapon belül nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül történő hiánypótlásra, illetve annak igazolására, hogy a kísérleti vizsgálat eredményét még nem közölték. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes növényfajta-oltalomról.
(7) Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. Ennek során a Magyar Szabadalmi Hivatal a 76. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
A vizsgáló szerv tájékoztatása
114/S. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentésről történő adatközléssel (114/N. §) egyidejűleg a 114/J. § (1) bekezdésében megjelölt iratok másolatát megküldi a vizsgáló szervnek. Ezt követően is megküldi a növényfajta-oltalmi ügyre vonatkozó, a vizsgáló szerv feladatainak ellátásához szükséges iratok másolatát.
(2) Ha a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás az oltalom megadása nélkül fejeződik be, erről a Magyar Szabadalmi Hivatal - az eljárást befejező határozat másolatának megküldésével - tájékoztatja a vizsgáló szervet.
A növényfajta-oltalom megadása
114/T. § (1) Ha a növényfajta és a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [114/R. § (1) bek.], a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára növényfajta-oltalmat ad.
(2) A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bek.], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről - a megadó határozat megküldésével - a Magyar Szabadalmi Hivatal tájékoztatja a vizsgáló szervet.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalom megadását követően okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a végleges fajtaleírást.
A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások
114/U. § (1) A növényfajta-oltalom megsemmisítését, a növényfajta-oltalom megszüntetését és a fajtanév törlését bárki kérheti a növényfajta-oltalom jogosultjával szemben. A 114/D. § (1) bekezdésének c) pontja alapján azonban csak az kérheti a növényfajta-oltalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.
(2) A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárásokra egyebekben a 79-81. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
XIV/A. Fejezet
Bírósági eljárás növényfajta-oltalmi ügyekben
A növényfajta-oltalmi ügyekben folyó bírósági eljárásokra alkalmazandó szabályok
114/V. § A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a 85-104. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy érdemi határozaton a 114/G. § (3) bekezdésében említett határozatokat kell érteni.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XV. Fejezet
A törvény hatálybalépése; átmeneti rendelkezések
Iparjogvédelmi szakértői testület
114/Z. § (1) Iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő iparjogvédelmi szakértői testülettől.
(2) Az iparjogvédelmi szakértői testület felkérésre peren kívül is adhat - megbízás alapján - szakvéleményt iparjogvédelmi kérdésben.
(3) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
115. § (1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - csupán a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
(2) A 49. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.
(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést, illetve a szabadalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak nyilvántartására, fenntartására, megszűnésére és újra érvénybe helyezésére a továbbiakban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók.
(6) E törvény hatálybalépését követően az Országos Találmányi Hivatal Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezéssel működik tovább. Ahol jogszabály Országos Találmányi Hivatalt említ, azon a Magyar Szabadalmi Hivatalt kell érteni.
Hatályukat vesztő rendelkezések
116. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény, az azt módosító 1983. évi 5. törvényerejű rendelet, az 1991. évi XXXVIII. törvény 39. §-a, az 1992. évi IV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése, az 1992. évi LXVIII. törvény 23. §-a és az 1994. évi VII. törvény 1-6. §-ai;
b) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése és 34. §-ának (2) bekezdése;
c) a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 77/1989. (VII. 10.) MT rendelet;
d) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet és az azt módosító 4/1983. (V. 12.) IM rendelet és a 11/1986. (IX. 11.) IM rendelet 1. §-a;
e) a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelet a bírósági eljárásról szabadalmi ügyekben.
Módosuló rendelkezések
117. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)
b)
c)
Felhatalmazások
118. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakértői testület szervezetének és működésének részletes szabályait.
(2)
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.
119. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és gazdálkodásuk áttekinthetőbbé tétele, a közszolgáltatások terén végzett tevékenységük elősegítése, valamint az államháztartással való kapcsolatuk rendezése céljából a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét, a nyilvántartás és beszámolás szabályait, valamint a működés és a vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat.
A közhasznú szervezetek típusai
2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett
a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
b) alapítvány,
c) közalapítvány,
d) közhasznú társaság,
e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi,
f) sportági országos szakszövetség.
(2) Közhasznú szervezetté minősíthető az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri.
II. Fejezet
A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI, VALAMINT A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKET MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK
A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei
3. § A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg (a továbbiakban: közhasznúsági nyilvántartásba vétel).
4. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) milyen, e törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(2) A közhasznú szervezet létesítő okiratának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenő, e törvényben előírt további követelményeknek is meg kell felelnie (7. §).
5. § Kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának a 4. §-ban írtakon felül tartalmaznia kell, hogy a szervezet
a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá
b) a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit
és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezmények
6. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint
a) a közhasznú szervezetet
1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség,
2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény,
3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény,
4. illetékkedvezmény,
5. vámkedvezmény,
6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,
b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,
c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény,
d) tartós adományozás esetén a c) pont szerinti támogatót a támogatás második évétől külön kedvezmény
illeti meg.
(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására.
(3) Az a közhasznú szervezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása áll fenn a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.
III. Fejezet
A KÖZHASZNÚ SZERVEZET MŰKÖDÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI RENDJE
A közhasznú működéssel kapcsolatos szabályok
7. § (1) A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv) ülései nyilvánosak.
(2) A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv
a) ülésezésének gyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet - ülései összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,
b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,
c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző, a vezető szervtől elkülönült szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint
d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára
vonatkozó szabályokat.
(3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,
b) a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint
d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
(4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 172. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatalt megelőzően a tag (személy) köteles a felügyelő szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
(5) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell
a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,
b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint
c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.
8. § (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
9. § (1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
9/A. §
10. § (1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
(2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
11. § (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
A közcélú adománygyűjtés szabályai
12. § (1) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
(2) A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
13. § A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
A gazdálkodás általános szabályai
14. § (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.
(2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(4) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
15. § (1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
16. § (1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével
a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
17. § A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el.
A nyilvántartási szabályok
18. § (1) A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(2) A közhasznú szervezet bevételei:
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
(3) A közhasznú szervezet költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(4) A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A beszámolási szabályok
19. § (1) A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
(4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
20. § A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
IV. Fejezet
A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK FELÜGYELETE, NYILVÁNTARTÁSA,
VALAMINT A RÁJUK VONATKOZÓ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
A közhasznú szervezetek felügyelete
21. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
A közhasznúsági nyilvántartásba vételre, az átsorolásra
és a közhasznúsági nyilvántartásból való törlésre vonatkozó eljárás szabályai
22. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel, a közhasznúsági fokozatok közötti átsorolás, valamint a közhasznú jogállás törlése iránti kérelmet a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróságnál kell benyújtani.
(2) A közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatban történő nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhető meg.
(3) A közhasznúsági nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság határozatát az ügyészségnek is megküldi.
(4) A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, illetőleg alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolását, ha a működése e törvény 4-5. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg.
23. § Az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetőleg az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolást, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás után sem változtat.
A közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartása
24. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra, a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal.
(2) A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági nyilvántartás (1) bekezdésben említett adatai nyilvánosak.
25. § Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból, személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai adatok szolgáltathatók.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
26. § E törvény alkalmazásában
a) cél szerinti juttatás: a közhasznú szervezet által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás;
b) cél szerinti tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja;
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
7. műemlékvédelem,
8. természetvédelem, állatvédelem,
9. környezetvédelem,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,
16. fogyasztóvédelem,
17. rehabilitációs foglalkoztatás,
18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
19. euroatlanti integráció elősegítése,
20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások;
21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,
22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység;
d) közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása;
e) felelős személy: a szervezet létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a szervezet legfőbb szervének határozata vagy szerződés alapján a szervezet képviseletére vagy bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult;
f) legfőbb szerv: az alapítvány és a közalapítvány kezelő szerve (szervezete), a társadalmi szervezet alapszabály szerinti legfőbb szerve, valamint a közhasznú társaság taggyűlése;
g) létesítő okirat: a társadalmi szervezet alapszabálya, az alapítvány és a közalapítvány alapító okirata, a közhasznú társaság társasági szerződése, illetőleg alapító okirata;
h) nem pénzbeli támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történő teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;
i) pályázat: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli;
j) támogatás: pénzbeli és nem pénzbeli juttatás;
k) befektetési tevékenység: a közhasznú szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;
l) vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatást;
m) vezető tisztségviselő: az alapítvány és a közalapítvány kezelője, illetőleg kezelő szervének (szervezetének) és felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetője, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a létesítő okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy;
n) tartós adományozás: a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
27. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba. A törvény hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett azon szervezet, amely a 26. § c) pontjában említett valamely közhasznú tevékenység folytatására jött létre, és a közhasznúsági nyilvántartásba vételére kérelmét 1998. június 1-je előtt benyújtotta, 1998. január 1-jétől a 22. § (3) bekezdésében említett határozat jogerőre emelkedésének időpontjáig, illetve amíg kérelmét a bíróság el nem utasította a kérelemben megjelölt közhasznúsági fokozat szerinti jogállásúnak minősül.
(2) Az 1998. január 1. után alakuló szervezet a nyilvántartásba vétel napjától jogosult a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget érintő kedvezmények és mentességek igénybevételére, ha legkésőbb a nyilvántartásba vétel évének utolsó napján a közhasznúsági nyilvántartásba vétele is megtörtént.
(3) Az a szervezet, amelyet az államháztartás alrendszereiből származó vagyon felhasználásával alapítottak vagy a létesítő okirata szerint rendszeres költségvetési támogatásban részesül, az (1) bekezdésben megjelölt időpontig köteles a közhasznúsági nyilvántartásba vételét kérni. Ennek elmulasztása esetén a támogatásának folyósítását fel kell függeszteni, és a szervezet - rá irányadó szabályok szerinti - megszüntetése is kérhető.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közhasznú szervezetekkel a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások végzésére irányuló szerződések létrehozására vonatkozó sajátos szabályait megállapítsa.
1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a magyar agrárgazdaság hosszú távra szóló és széles körű közmegegyezésen alapuló fejlődését elősegítse; megteremtse az agrárfejlesztés kiszámítható és konjunkturális okokból meg nem kérdőjelezhető tartós kereteit; kijelölje a gazdasági és társadalmi célokat, meghatározza ezek alapvető fejlesztési elveit és eszközeit; segítse a mezőgazdasági foglalkoztatást, és hozzájáruljon a mezőgazdasági termelők életszínvonala javításához, jövedelemszerzési lehetőségeinek a társadalmi átlaghoz való közelítéséhez, erősítse a vidék lakosságmegtartó-képességét; elősegítse az Európai Unióhoz való csatlakozásra a felkészülést, valamint az ehhez szükséges adatbázis és intézményrendszer kiépítését, továbbá figyelemmel arra, hogy a kedvező természetföldrajzi adottságok, a kialakult termelési feltételek és eredmények alapján a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása, az erdő- és vadgazdálkodás, a halászat kiemelten fejlesztendő nemzetgazdasági ágazat, valamint arra, hogy a nemzetgazdaság fejlődése, átalakításának befejezése, modernizálása csak növekvő agrárteljesítmény mellett lehetséges, a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A központi költségvetés évenkénti elfogadása során - a törvény 5. §-ában foglaltakra is figyelemmel - az Országgyűlés biztosítja, hogy az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésére és megőrzésére, valamint a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira az 1998. évi bázishoz viszonyítottan reálértékben legalább a bruttó hazai termék (GDP) évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani, a nem közvetlen mezőgazdasági támogatások agrárcélokat szolgáló intézményes biztosítékai mellett. A magyar agrártermékeknek az Európai Unióhoz mért támogatottsági hátrányát az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkig fokozatosan csökkenteni kell.
(2) A Kormány a támogatás részletes feltételeinek meghatározása, valamint a támogatási kérelmek elbírálása során gondoskodik az (1) bekezdésben foglaltak érvényesüléséről.
2. § A Kormány kialakítja és az Országgyűlés elé terjeszti az agrárpolitika középtávú tervét, valamint a földművelésügyi miniszter útján jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a tett intézkedésekről, valamint az 1. § (1) bekezdése szerint biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását megelőzően határoz.
3. § (1) Az agrárgazdaságban az alábbi fő célkitűzéseknek kell érvényesülniük:
a) a termelés versenyképességének javítása, a mezőgazdasági termelés és a piaci szabályok feltételeinek olyan alakítása, melynek eredményeként elsősorban hazai termékekkel, megfelelő mennyiségben és minőségben legyen kielégíthető a lakosság élelmiszerkereslete;
b) a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség megteremtése, továbbá annak elősegítése, hogy az agrártermelésből élők arányos tőke- és munkajövedelmet szerezhessenek meg;
c) a kedvező agráradottságok - a viszonylagos előnyöket kínáló természeti és a gazdasági erőforrások - gazdaságos, exportorientált termelés szolgálatába állítása;
d) a jogszabályi előírásoknak megfelelő foglalkoztatás és jövedelemszerzés ösztönzésével hozzájárulás a vidék lakosságmegtartó-képességének javításához;
e) a termelőtevékenység összhangba hozása a természeti környezet megőrzéséhez fűződő össztársadalmi érdekkel, az agrárgazdaság fenntartható fejlődésével;
f) a gazdaság emberi erőforrásainak fejlesztése, az agrárinnováció segítése.
(2) A Kormány a 2. §-ban foglaltak szerinti jelentésében tájékoztatja az Országgyűlést az (1) bekezdésben foglaltak szerinti célkitűzések megvalósulásáról.
4. § (1) Az agrártermelés jogi és gazdasági feltételeinek kialakításakor a Kormánynak biztosítania kell, hogy:
a) az agrárgazdaságot döntően a magántulajdonon alapuló változatos üzemviszonyok jellemezzék, melyben egyenrangú szereplők az egyéni és családi gazdaságok, a termeléssel, a termelés és értékesítés szervezésével foglalkozó szövetkezetek, gazdasági társaságok;
b) az agrárvállalkozások és a családi gazdaságok, különösen pedig a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásnak választó fiatal gazdák gazdaságilag erősödjenek és versenyképessé válhassanak;
c) a gazdálkodók szövetkezése és más szerveződése, integrációs együttműködése megfelelő támogatásban részesülhessen;
d) a földtulajdoni és használati viszonyok alakulása a termőföld jobb hasznosítását eredményezze;
e) az agrárjövedelmek növekedjenek és stabilizálódjanak;
f) a mezőgazdasági termelést sújtó nem biztosítható elemi károk enyhítésére a megfelelő intézményi és pénzügyi keretek rendelkezésre álljanak.
(2) A Kormány szociálpolitikai megfontolásból a versenyszférától eltérő módszerekkel támogassa a kisegítő foglalkoztatást és jövedelemszerzést, valamint az önellátást szolgáló magángazdálkodást.
(3) Az agrártámogatásokkal, egyéb állami szabályozási eszközökkel, valamint a piaci szabályozás külön jogszabályban megfogalmazott állami és a gazdálkodók részvételével működő önkormányzati eszközrendszerével elő kell segíteni az agrárolló évenként érzékelhető mértékű záródását.
(4) Az adó- és járulékrendszer agrárszabályozást érintő elemeit fokozatosan közelíteni kell az Európai Unió tagállamai által alkalmazott gyakorlathoz.
(5) A Kormány az (1)-(4) bekezdésben foglaltak érvényesüléséről a 2. §-ban foglaltak szerinti jelentésében az Országgyűlést tájékoztatja.
5. § A Kormány által kialakítandó agrártámogatási rendszer elsősorban a következő elemekre épüljön:
a) a piacrajutási és intervenciós támogatások;
b) az agrártermelési támogatások,
c) a mezőgazdaság finanszírozását szolgáló hitelek kamattámogatása, valamint állami kezességvállalása,
d) az agrártermelés versenyképességét, az agrárvállalkozások termelékenységének növelését megalapozó korszerűsítések és fejlesztések támogatása,
e) az agrárgazdálkodók versenyképességét fokozó intézményrendszer, termelő, feldolgozó, értékesítő együttműködések, szövetkezetek, integrációk támogatása,
f) a kedvezőtlen adottságú agrártérségek jövedelemkiegészítő és szerkezetátalakító támogatása,
g) a termőföld minőségének megőrzése, illetve javítása, az erdővagyon fenntartásának, növelésének, védelmének, az agrárkörnyezet gazdálkodás minőségi javításának támogatása,
h) az agrárinnováció és az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása,
i) a mezőgazdasági termelők szociális biztonsága érdekében a társadalombiztosítási rendszerekben való részvétel ösztönzése és támogatása,
j) az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatása.
6. § (1) A Kormánynak a meglevő bázison ki kell alakítania az európai követelményeknek megfelelő agrárszakigazgatás, valamint - a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvénnyel összhangban - a vidékfejlesztés területi feladatait ellátó intézményrendszert.
(2) A Kormánynak az országhatárokon egymással összehangoltan működő határőrizeti, vám-, állat-egészségügyi, valamint növény-egészségügyi ellenőrzési rendszert kell fenntartania.
(3) A gazdasági kamarák, valamint más köztestületek az e törvényben, valamint más jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően vesznek részt a törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásában.
(4) A Kormánynak biztosítania kell, hogy az országos szakmai érdek-képviseleti tevékenységet folytató szervezetek a szükséges közhasznú információk rendelkezésre bocsátásával láthassák el az e törvény végrehajtásából eredő feladataikat.
(5) A földművelésügyi kormányzat reprezentatív képviseleti elven működő érdekegyeztetési rendszert működtet.
7. § Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése érdekében egységes állami adatbázist kell létrehozni, működtetni. Ennek érdekében a Kormány:
a) teljes körű mezőgazdasági összeírást rendel el,
b) reprezentatív üzemgazdasági adatbázist hoz létre és működtet, valamint
c) közhasznú, az agrárigazgatást, továbbá az önigazgatást és a civil szervezeteket is szolgáló, a résztvevők külön jogszabályban meghatározott munkamegosztására is támaszkodó adatbázist hoz létre és tart fenn.
8. § A központi költségvetésből nyújtott agrártámogatás igénybe vevője jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatására köteles.
9. § (1) A földművelésügyi miniszter a törvény végrehajtásával összefüggő kérdésekben véleményező és javaslattevő tevékenységet ellátó, legalább húsz tagból álló Agrárgazdasági Tanácsot hoz létre.
(2) Az Agrárgazdasági Tanács tagjait
a) az országos mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, erdészeti, fagazdasági és halászati érdek-képviseleti szervek,
b) a gazdasági kamarák,
c) az egyes szakmai (hivatásrendi) kamarák,
d) a Magyar Tudományos Akadémia,
c) az egyes agrár-felsőoktatási intézmények
által javasolt személyek, valamint a tudomány képviselői közül a földművelésügyi miniszter kéri fel.
(3) Az Agrárgazdasági Tanács véleményt nyilvánít az agrárgazdaságot érintő stratégiai kérdésekben. A földművelésügyi miniszter köteles az Agrárgazdasági Tanács tagjai részére a feladataik folyamatos ellátásához szükséges információt megadni.
(4) Az Agrárgazdasági Tanács részére legalább harminc napot kell biztosítani arra, hogy a törvény 2. §-a szerinti jelentésről véleményt nyilváníthasson. Megállapításairól az Országgyűlést tájékoztatni kell.
(5) Az Agrárgazdasági Tanács működési rendjét saját maga állapítja meg.
(6) Az Agrárgazdasági Tanács működési feltételeiről a földművelésügyi miniszter gondoskodik.
10. § (1) Ez a törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap:
a) a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeit;
b) a földművelésügyi miniszter, hogy - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az érintett miniszterekkel egyeztetve és a gazdasági kamarákról szóló törvényben előírt egyeztetési kötelezettségének eleget téve rendeletben megállapítsa e törvény végrehajtásának részletes szabályait, az agrártámogatások igénybevételének részletes feltételeit, illetve hogy az egyes költségvetési előirányzatok között átcsoportosítson;
c) a földművelésügyi miniszter, hogy az agrártámogatások igénybevételéről pályázati felhívást tegyen közzé;
d) a földművelésügyi miniszter, hogy az e törvény végrehajtásával összefüggő központi feladatok ellátására az általa létrehozott intézmény feladat- és hatáskörét rendeletben megállapítsa;
e) a földművelésügyi miniszter, hogy az e törvény végrehajtásával összefüggő szakmai feltételeket rendeletben megállapítsa.
1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról
Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására. Az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával, a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, az Európai Uniós integrációval, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elősegítése céljából, a gazdasági tevékenységet folytatók önkormányzat alakításához való jogát elismerve, az Országgyűlés a gazdasági kamarákról a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, a gazdasági kamarákra, valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki.
2. § E törvény alkalmazásában
a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá a mezőgazdasági vállalkozó, ideértve a kistermelőt és az őstermelőt is;
b) gazdasági kamara tagja: az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték;
c) kézműipari tevékenység: az a tevékenység, amely a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelő, a kereskedelmi, illetve a szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának a munka végzésében való személyes közreműködését figyelembe véve a kézműipari szakmák jegyzékébe került felvételre, ideértve a művészi kézművességet is;
d) mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet is;
e) országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján gazdasági érdek-képviseleti célra létrehozott az a társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, amelynek legalább 10 megyére (fővárosra) kiterjedően van tagsága;
f) képviseletre jogosult természetes személy: a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja;
g) gazdasági kamara: a területi gazdasági kamara és az országos gazdasági kamara;
h) területi gazdasági kamara: a megyei (fővárosi) és a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara.
II. Fejezet
A GAZDASÁGI KAMARÁK
A gazdasági kamarák általános szabályai
3. § (1) A gazdasági kamarák köztestületek (Ptk. 65. §), amelyeket e törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A gazdasági kamarák - külön törvény rendelkezéseit figyelembe véve - jogosultak kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket.
(2) A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.
(3) Gazdasági kamaraként
a) kereskedelmi és iparkamarákat, valamint
b) agrárkamarákat
kell alakítani.
Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák, a kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.
(4) A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg.
4. § (1) A területi gazdasági kamarák a megyékben, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a fővárosban működnek.
(2) A megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, illetve a fővárosban alakult gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülő kamarák illetékességi területével megegyezik.
(3) A (2) bekezdés szerint létrejött gazdasági kamara szétválásával megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, illetve a fővárosban működő gazdasági kamarák hozhatók létre.
5. § A gazdasági kamara - alapszabályának megfelelően - helyi szervezeti egységet hozhat létre.
6. § (1) Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az agrárkamaráknak a Magyar Agrárkamarát kell megalakítaniuk.
(2) Az országos gazdasági kamarák jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.
A területi gazdasági kamara megszűnése
7. § (1) Megszűnik a gazdasági kamara, ha
a) más gazdasági kamarával egyesül;
b) ha kettő vagy több gazdasági kamarára válik szét,
c) tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken. Az alapszabály a legkisebb létszámot 10 főnél kisebb létszámban nem határozhatja meg.
(2) Az egyesüléssel létrejövő gazdasági kamara az egyesülő kamarák általános jogutódja.
(3) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A gazdasági kamara jogai és kötelességei a vagyonmegosztás arányában a szétváló kamarákra, mint jogutódokra szállnak. A jogelőd kamara vagyonmegosztáskor nem ismert esetleges tartózásaiért, illetve valamely jogutód kamara által átvállalt, de be nem hajtható tartozásokért a jogutód kamarák öt évig egyetemlegesen felelnek.
(4) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, a gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú országos gazdasági kamara, amely - szükség szerint más gazdasági kamara kijelölésével - gondoskodik a kamarai közfeladatok folyamatos ellátásáról.
A területi gazdasági kamarák tagsága
8. § (1) A gazdálkodó szervezet kamarai tagsága - kérelmére - a tagokról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott okból tagadható meg.
(2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy
a) egyéni vállalkozó esetén őt magát vagy a képviseletében eljáró természetes személyt küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének), az ellenőrző bizottság tagjának válasszák;
b) egyéni vállalkozó esetén ő maga vagy a képviseletében eljáró természetes személy a kamarában tisztséget viseljen;
c) küldöttek útján részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén, és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit és elnökét.
(3) A gazdasági kamara tagjának kötelezettsége, hogy
a) megfizesse a tagdíjat;
b) megtartsa az alapszabályban és más kamarai önkormányzati szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket.
(4) Megszűnik a gazdasági kamarai tagság, ha
a) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az egyéni vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlására való joga,
b) a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszünteti,
c) a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot a gazdasági kamara tagjai sorából kizárja,
és törlik a tagokról vezetett nyilvántartásból.
(5) Nem lehet a gazdasági kamara tagja a kizárásról rendelkező határozat, illetve bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagsága a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott okból szűnt meg.
III. Fejezet
A GAZDASÁGI KAMARÁK FELADATAI
A területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban
9. § (1) A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben
a) előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt - e célra fordítható - részét;
b) elsősegítik a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását;
c) közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában;
d) közreműködnek az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve a szakképzésben, illetve végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást;
e) a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködnek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek;
f) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését.
(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében.
A területi gazdasági kamarák feladatai az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban
10. § (1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében
a) árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;
b) összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat;
c) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét;
d) az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott eseteken és módon - a figyelmeztetést nyilvánossága hozzák;
e) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető gazdálkodó szervezeteket, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;
f) együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról az illetékes gazdasági kamarákat értesítik;
g) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtetnek;
h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek.
(2) Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a gazdasági kamara a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát nyilvánosságra hozhatja.
A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése
11. § (1) A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából
a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;
b) az a) pontban említett javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében - a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően - adatokat gyűjtenek és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készítenek és hoznak nyilvánosságra.
(2) A gazdasági kamarák az (1) bekezdésben meghatározott feladataik ellátása során kezdeményezik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.
Az országos kamarák feladatai
12. § (1) Az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:
a) véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit;
b) kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekkel;
c) összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkáját;
d) megszervezi a magyar gazdasági napokat;
e) kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét;
f) kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot;
g) külön törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában.
(2) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat.
13. § (1) A gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 10. § (1) bekezdésének c)-h) pontjai kivételével a 9-12. §-okban foglalt közfeladatokat minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.
(2) Az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 12. §-ban foglalt közfeladatok ellátásában együttműködnek a gazdasági kamarákkal.
14. § A gazdasági kamarák szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.
IV. Fejezet
A GAZDASÁGI KAMARA SZERVEZETE
Az önkormányzati jogok gyakorlása
15. § A gazdasági kamarák önkormányzati jogaikat e törvénynek és az alapszabályuknak megfelelően gyakorolják.
A gazdasági kamara alapszabálya
16. § (1) A gazdasági kamara alapszabályában - e törvény keretei között - meg kell határozni
a) a kamara nevét és székhelyét,
b) a kamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat;
c) a tagozatok, az osztályok, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, a kamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét;
d) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait;
e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok legkisebb számát, jogait és kötelezettségeit, a tagfelvétel módját és részletes szabályait;
f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait,
g) a kamarai tagdíj mértékét, számításának és fizetésének módját,
h) a küldöttválasztás részletes szabályait;
i) az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait;
j) a kamarai osztályok számát és fajtáit, küldöttgyűléseik összehívásának módját és határozathozataluk rendjét, valamint gazdasági súlyuk megállapításának módját,
k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát;
l) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját;
m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját,
n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek meghatározását;
o) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat;
p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek meghatározását;
q) az elnök (alelnökök) jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait;
r) a kamara éves költségvetésének és a beszámoló (mérleg) elfogadásának rendjét;
s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségének eseteit.
A területi gazdasági kamara küldöttgyűlése
17. § (1) A gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból a gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés.
(2) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a gazdasági kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;
c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
d) a más kamarával való egyesülésről, illetve a szétválásról való döntés;
e) az alapszabályban a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt más ügy.
18. § (1) A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.
(2) A küldöttgyűlést - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a kamara elnöke hívja össze.
(3) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes. A küldöttgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza meg.
(4) A jelenlévő küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges
a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadásához és módosításához;
b) a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve szétválásához;
c) a tagozati autonómiát érintő döntésekhez;
d) az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez.
(5) Az alapszabály az ügyek meghatározott körére nézve a (4) bekezdésben foglalt aránynál szigorúbb szavazati arányt is meghatározhat.
Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlése
19. § (1) Az országos gazdasági kamara legfőbb szerve a gazdasági kamarák küldötteiből delegált küldöttgyűlés.
(2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az országos gazdasági kamara alapszabályának, más önkormányzati szabályzatának és az etikai szabályzatnak megalkotása és módosítása;
b) a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;
c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
d) az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kezdeményezése az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervnél;
e) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara esetében a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása;
f) a gazdasági kamarák által az országos gazdasági kamara kizárólagos hatáskörébe utalt egyéb feladat.
(3) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének döntéshozatali rendjére a 18. § rendelkezései az irányadók.
Az elnökség
20. § (1) Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainek megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség testületi szerv.
(2) Az elnökségbe - ideértve az országos gazdasági kamara elnökségét is - a külön törvényben meghatározott kisvállalkozások, közepes méretű vállalkozások, a közepesnél nagyobb méretű vállalkozások, valamint az agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetei, illetve azok megyei (fővárosi) szervezetei egy-egy főt delegálnak. Az elnökségbe csak olyan természetes személy delegálható, aki olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának. Az elnökségbe delegált tagok az elnökség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt.
Az elnök
21. § (1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az elelnökökre írásban átruházhatja.
(2) A kereskedelmi és ipari kamaráknak négy alelnöke van: egy általános alelnök, valamint a kereskedelmi, az ipari és a kézműipari tagozat által választott alelnökök.
(3) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.
Az ellenőrző bizottság
22. § (1) A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv.
(2) Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.
(3) Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(4) Az ellenőrző bizottság köteles a kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.
(5) A küldöttgyűlés a gazdasági kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(6) Az ellenőrző bizottség tevékenységéről a küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
23. § (1) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is.
(2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását.
(3) Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja a küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.
Az etikai bizottság
24. § (1) Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a 10. § (1) bekezdésének d)-f) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv.
(2) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a gazdasági kamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja.
A titkár és a kamara ügyintéző szervezete.
25. § (1) A titkár, illetve a főtitkár a gazdasági kamara, illetve az országos gazdasági kamara ügyintéző szervezetének vezetője; a kamarával munkaviszonyban áll. Az ügyintéző szervezet vezetőjének vonatkozásában más elnevezés nem használható.
(2) A titkár (főtitkár) gyakorolja a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(3) A titkár (főtitkár) felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.
Egyéb szervek, szervezeti egységek
26. § (1) A kereskedelmi és ipari kamarán belül - e törvény rendelkezéseinek keretei között - kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, valamint osztályokat, az agrárkamarán belül a kis- és középvállalkozások fejlődéséről szóló törvényben megállapított kisvállalkozások, középvállalkozások, illetve ennél nagyobb méretű vállalkozások szerint tagozatokat, valamint osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket (szakmai bizottságokat) hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.
(2) A kereskedelmi és iparkamarák, valamint az agrárkamarák tagozataiban legfeljebb 12--12 kamarai osztály alakítható, és legalább 3-3 kamarai osztályt kell alakítani.
A kamarai küldöttekkel, a testületi szervek tagjaival, a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények és az összeférhetetlenség szabályai
27. § (1) A gazdasági kamara tisztségviselői:
a) az elnök és az alelnökök;
b) az ellenőrző bizottság elnöke;
c) az etikai bizottság elnöke.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki
a) nagykorú;
b) magyar állampolgár vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát; és
c) olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának;
d) a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek eleget tett;
e) más gazdasági érdek-képviseleti szervezetnél tisztséget nem tölt be.
(3) Nem választható az ellenőrző bizottság tagjának
a) aki tagja az elnökségnek;
b) a gazdasági kamara titkára,
c) a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy;
d) az a)-c) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója Ptk. 685. § b) pont és élettársa.
(4) Az ellenőrző bizottság tagjának - a kamara tagján kívül - megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható. Az országos gazdasági kamara ellenőrző bizottsága tagjának - a gazdasági kamara küldöttén kívül - megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható.
(5) Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki
a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
c) szabadságvesztés-büntetését tölti;
d) büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, továbbá
e) akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(6) Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki
a) az (5) bekezdés alapján nem választható küldöttnek;
b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakhellyel; továbbá
c) közszolgálati jogviszonyban áll;
d) aki más gazdasági érdek-képviseleti szervezetnél tisztséget tölt be.
Törvényességi felügyelet
28. § (1) A kereskedelmi és iparkamarák felett a gazdasági miniszter, az agrárkamarák felett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló gazdasági miniszter és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellenőrzi, hogy a gazdasági kamara
a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy ez egyéb önkormányzati szabályzatokat.
29. § (1) A miniszter a jogszabály, a gazdasági kamara alapszabálya, és más önkormányzati szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén - határidő kitűzésével - felhívja a gazdasági kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) A gazdasági kamara a felhívásban foglaltakat megvizsgálja és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyret nem értéséről a minisztert tájékoztatja.
(3) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a miniszter indokolt írásbeli határozattal
a) a gazdasági kamara határozatát megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el;
b) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében összehívhatja a gazdasági kamara illetékes testületi szervét vagy a küldöttgyűlést;
c) ismételt, vagy súlyos jogszabálysértés esetén a gazdasági kamara egyes szerveinek, tisztségviselőinek működését felfüggesztheti, egyidejűleg felügyelőbiztost rendel ki.
(4) A miniszter indokolt esetben a közérdekre tekintettel határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(5) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a gazdasági kamara küldöttgyűlését. Amennyiben a miniszter az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.
(6) Amennyiben a kamara a miniszter döntését vagy intézkedését kifogásolja, a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb az intézkedés meghozatalától számított három hónapon belül annak felülvizsgálatát keresettel kérheti a bíróságtól. A kamara a keresetlevélben az azonnali végrehajtás felfüggesztését kérheti.
(7) A bíróság megsemmisíti a miniszter jogsértő intézkedését.
(8) A gazdasági kamarák azokat a határozataikat, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályukat és más önkormányzati szabályzataikat - az elfogadástól számított tizenöt napon belül - kötelesek megküldeni a miniszternek.
(9) A miniszter kikéri a Gazdasági Versenyhivatal véleményét a gazdasági kamara etikai szabályzatának a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénnyel való összhangjáról.
Választási szabályok
30. § (1) A kamarai küldötteket a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek tagozatonként osztályokban választják. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg.
(2) A kamarai osztályokat szakmai, ágazati szempontok szerint kell megalakítani.
(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani tagozatokba és ezeken belül kamarai osztályokba.
(4) Az egyes kamarai osztályokba beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet választanak. Az egyes osztályok és tagozatok által választott küldöttek száma azonban nem haladhatja meg a legkevesebb küldöttet választó osztály, illetve tagozat küldöttei számának másfélszeresét.
31. § (1) A gazdálkodó szervezetekről tagozatonként és osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket összeállítani és vezetni. Ennek tartalmaznia kell a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét.
(2) A területi gazdasági kamarák tagjaikról tagozatonként és osztályonként kötelesek tagjegyzéket összeállítani és vezetni. Ennek tartalmaznia kell a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdő időpontját, a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a gazdálkodó szervezet nevében nyilatkozattételre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.
(3) A gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően másik tagozatba vagy másik osztályba sorolja át.
(4) A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékből való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák körébe, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következő naptári év első napjától kezdődően másik fajta gazdasági kamarában kíván választójoggal élni.
(5) A cégbíróság a gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről, törléséről, székhelyének megváltozásáról térítés nélkül értesíti a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes gazdasági kamarát.
32. § (1) A gazdasági kamara - amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri - a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg.
(2) A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét megküldi a kamara, illetve a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti települési (fővárosi) önkormányzatnak.
(3) A választási névjegyzéket és a tagjegyzéket a kamara, illetve gazdálkodó szervezet székhelye szerinti települési (fővárosi) önkormányzat hivatali helyiségében 15 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(4) A választási névjegyzékkel és a tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást a közszemlére tétel időtartama alatt írásban kell a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével közölni, amely az alaptalannak tartott kifogást legkésőbb a beérkezést követő 3 napon belül átteszi a megyeszékhelyen működő helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
(5) A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a választási névjegyzék vagy a tagjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(6) A bíróság a határozatát annak meghozatala napján közli a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével és azzal a gazdálkodó szervezettel, amely a kifogást emelte.
33. § (1) A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők legfeljebb négyéves időtartamra választhatók meg és egy alkalommal, további négyéves időtartamra újraválaszthatók.
(2) A kamarai küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a kamara elnökét és más választott tisztségviselőt az őket megválasztó szerv visszahívhatja.
V. Fejezet
A GAZDASÁGI KAMARÁK PÉNZÜGYI FORRÁSAI
34. § A gazdasági kamarák a működésükkel járó költségeket a következő bevételekből fedezik:
a) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;
b) a tagdíjból;
c) az egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.
Társaság alapítása
35. § (1) A gazdasági kamara a (4) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerűen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat; gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(2) A gazdasági kamara - gazdasági tevékenységet is igénylő feladatainak ellátása érdekében - közhasznú társaságot és a (4) bekezdésben foglalt célra gazdasági társaságot alapíthat.
(3) A gazdasági kamara részvételével működő közhasznú társaság
a) gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést;
b) tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak és ilyenben nincs részesedése.
(4) A gazdasági kamara kiállítási és vásárszervezési, ipari park létesítési és fenntartási célra gazdasági társaságot alapíthat vagy ilyen társaságban részesedést szerezhet.
A gazdasági kamara önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálata
36. § (1) A gazdasági kamara tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott jogsértő határozattal szemben a felülvizsgálat kezdeményezésnek joga a gazdasági kamarát illeti meg.
(2) Perindítás előtt a gazdasági kamara tagja, illetve a gazdasági kamara köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül az ellenőrző bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást foglalni.
(4) A pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.
VI. Fejezet
A GAZDASÁGI ÉRDEK-KÉPVISELETI JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Véleménykérés a gazdasági tárgyú előterjesztésekről
37. § (1) A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó - jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló vagy egyéb jelentős - előterjesztésnek (a továbbiakban: gazdasági előterjesztés) a Kormányhoz történő beterjesztése előtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák és az érdekelt országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek véleményét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a Kormánynak az előterjesztést benyújtó tagja, illetve ha az előterjesztést más erre jogosult szerv vagy személy nyújtja be, ez utóbbi gondoskodik.
(3) Ha a gazdasági előterjesztésről való döntés miniszter hatáskörébe tartozik, alkalmazni kell a Kormányhoz benyújtott gazdasági előterjesztésekre vonatkozó szabályokat.
(4) Gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét.
(5) Nem kell megkérni a gazdasági kamara véleményét olyan előterjsztésekről, amelyek kizárólag valamely foglalkozás gyakorlóinak az érdekeit, illetőleg a munkáltatói vagy munkavállalói érdekeket érintik.
(6) A (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a polgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, illetve az előterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy gondoskodik.
(7) Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekből álló szövetség tart igényt véleményének megkérésére, az előterjesztő nem köteles megkérni a szövetség tagjainak véleményét.
(8) Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az előterjesztő véleményétől a lényeges kérdésekben eltér, akkor az előterjesztésben a véleményeltérésről a Kormányt, a minisztert, illetve a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
VII. Fejezet
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELLENŐRZÉSI JOGKÖRE
38. § az Állami Számvevőszék - külön törvény rendelkezéseinek megfelelően - rendszeresen ellenőrzi a gazdasági kamarákat.
VIII. Fejezet
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
39. § (1) A Magyar Kézműves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, továbbá a kézműves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba 2000. március 31. napjával beolvadnak; a kézműves kamarák - ideértve az országos kamarát is - megszűnnek, a megszűnt kamarák általános jogutódai a kereskedelmi és iparkamarák, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
(2) A Magyar Kézműves Kamarának, illetve a területi kézműves kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait 2000. március 31. napjától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kereskedelmi és iparkamarák látják el.
(3) A nemzetközi szerződésekben, továbbá a Magyar Kézműves Kamara által külföldi gazdasági (kereskedelmi) kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar Kézműves Kamara részére megállapított - kamarai feladatokkal összefüggő - jogok és kötelezettségek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára szállnak át 2000. március 31-i hatállyal.
(4) 2000. március 31. napjától a kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek arányos képviseletére a kereskedelmi és iparkamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén és testületi szerveiben az e törvény hatálybalépését követő első alapszabály elfogadásáig a kézműipari tagozatot 33% szavazati jog illeti meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti szavazati jogot gyakorló küldötteket a kézműipari tagozatban tartott választások útján a kézműves kamarákban küldöttnek megválasztott személyek közül kell kiválasztani.
40. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben meghatározott soron kívüli kamarai választások lebonyolításának szabályait rendeletben határozza meg.
(2) Az ideiglenes választási szabályoknak megfelelően 2000. október 31. napjáig soron kívüli kamarai választásokat kell tartani.
(3) A (2) bekezdés szerinti soron kívüli kamarai választásokon azok a gazdálkodó szervezetek választhatók küldöttnek, illetve kamarai testületi szerv tagjának, amelyek 2000. június 30. napjáig az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba (tagjegyzékbe) felvételüket kérik.
41. § A gazdasági kamaráknál a 40. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások lebonyolítása érdekében a választási névjegyzék összeállításakor és a gazdálkodó szervezetek kamarákba és tagozatokba történő besorolásánál az 1999. december 31. napján érvényes besorolási rendet kell figyelembe venni. A gazdasági kamarák választási névjegyzékét településenként, gazdálkodási formánként a közhiteles nyilvántartások alapján kell összeállítani, és összevetni a gazdasági kamarák tagnyilvántartásaival.
42. § A területi gazdasági kamarák által 2000. október 31. napjáig terjedő időszakra megállapított és meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a gazdasági kamara - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - adók módjára hajt be a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képező fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján. A kézműves kamarákat megillető meg nem fizetett tagdíjtartozás behajtásáról 2000. március 31. napjától a kereskedelmi és iparkamarák gondoskodnak.
IX. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. § (1) A "kamara" elnevezés használatára csak az e törvényben szabályozott gazdasági kamarák, továbbá a külön törvényekben szabályozott szakmai kamarák jogosultak.
(2) Jogosultak a "kamara" elnevezés használatára azok a társadalmi szervezetek is, amelyeket az (1) bekezdésben említett kamarák vagy külföldi kamarák - közösen vagy önállóan - hoztak létre kamarai feladatokkal összefüggő tevékenység folytatására. A névhasználatra való jogosultságot az alapító kamara igazolja; külföldi alapító esetében azt is igazolni kell, hogy az alapító - személyes joga szerint - jogosult a "kamara" elnevezés használatára.
(3) Azok a társadalmi szervezetek, amelyeknek az (1) bekezdésben említett kamarák a tagjai, elnevezésükben e körülményre utalhatnak.
44. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. november 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény melléklete I/3. pontjának f) alpontja hatályát veszti.
(2) A 26-33. §-ok és a 39-47. §-ok 2000. március 31. napján lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésének szövegéből a "valamint kézműves" szövegrész, a 49-51. §-ok és az 57-58. §-ok hatályukat vesztik. 2000. március 31. napjától a 40. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások időpontjáig tartandó esetleges időközi választások során az 1994. évi XVI. törvény 49-51. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 48-54. §-ok e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba.
(3) A gazdasági kamarák e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek az e törvény rendelkezéseinek megfelelő alapszabályukat és más önkormányzati szabályzataikat kidolgozni és elfogadásra a küldöttgyűlés elé terjeszteni.
(4) Az e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül össze kell hívni az országos kamara küldöttgyűlését és ezzel egyidejűleg elfogadásra a küldöttgyűlés elé kell terjeszteni az országos gazdasági kamara e törvény rendelkezéseinek megfelelő alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait.
45. § (1) A gazdálkodó szervezetek kötelező tagsági jogviszonya 2000. október 31. napjával szűnik meg.
(2) A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény és e törvény 39. §-ának (4) bekezdése szerint megválasztott tisztségviselők, illetve testületi szervek tagjainak megbízatása a 40. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások során megválasztott új kamarai tisztségviselők és testületi szervek tagjainak megválasztásával szűnik meg.
46. § Ahol jogszabály területi kereskedelmi és iparkamarát, vagy területi kézműves kamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, vagy Magyar Kézműves Kamarát említ, azon 2000. március 31. napjától kereskedelmi és iparkamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kell érteni.
47. § A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság - változatlan szervezeti és eljárási rendben - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság néven működik tovább. Azokban az ügyekben, amelyekben a szerződő felek a szerződésben a Magyar Kézműves Kamara mellett működő Választottbíróság hatáskörét kötötték ki, e törvény hatálybalépését követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság jár el. A törvény hatálybalépésekor a Magyar Kézműves Kamara mellett működő Választottbíróságnál folyamatban lévő ügyeket a megindításuk időpontjában hatályos eljárási rend szerint kell befejezni.
48. § (1) A gazdasági kamara a tulajdonában lévő ingatlanok, gépjárművek, üzletrészek tulajdonjogát 2000. október 31. napjáig nem ruházhatja át, illetve ezeket nem terhelheti meg, közhasznú társasága ilyen ügyleteihez nem járulhat hozzá. Közhasznú társaságot 2000. október 31. napjáig nem alapíthat, ilyen társaságban részesedést nem szerezhet, a külön törvényben meghatározott kötelező eseteken kívül törzstőkét nem emelhet, és a törzstőke emeléséhez nem járulhat hozzá, ha abban többségi tulajdonnal vagy többségi szavazati joggal rendelkezik.
(2) A tilalom nem vonatkozik:
a) a már megkötött és az illetékes hivatalhoz benyújtott tulajdonátruházási szerződésekre;
b) a jelzáloggal biztosított követelés kielégítése érdekében történő tulajdonátruházásra.
(3) A gazdasági kamarák 2000. október 31. napjáig kötelesek ellátni mindazokat a közfeladatokat és közigazgatási feladatokat, amelyeket jogszabály a feladat- és hatáskörükbe utal.
49. § E törvény végrehajtását - a soron kívüli kamarai választások lebonyolításáig - kormánymegbízott felügyeli. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét rendeletben szabályozza.
50. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy azokban a közigazgatási ügyekben, amelyekben a gazdasági kamarák nem törvény rendelkezése alapján járnak el, rendelkezzen e feladatok további ellátásáról.
51. § A gazdasági kamarák a folyamatban lévő közigazgatási ügyeket 2000. október 31. napjáig kötelesek átadni a Kormány által kijelölt szerveknek. Ezzel egyidejűleg a gazdasági kamarák megszűnő közigazgatási feladat- és hatáskörének ellátásához kizárólagosan használt nyilvántartásokat és adatbázisokat is kötelesek átadni.
52. § A mezőgazdasági kistermelő és az őstermelő e törvény kihirdetésétől felvételét kérheti a választási névjegyzékbe, illetve az önkéntes tagokról vezetett tagjegyzékbe.
53. § (1) A törvény kihirdetését követő három hónapon belül a gazdasági kamarák kötelesek teljes körű vagyonleltárt készíteni és azt az Állami Számvevőszéknek benyújtani.
(2) Az Állami Számvevőszék a vagyonleltárokat ellenőrzi, hitelességükről nyilatkozik és a vagyonleltárokat megküldi a 40. § szerinti választásokat követően a gazdasági kamaráknak.
54. § A törvényben foglaltak megvalósulásához szükséges további törvények módosítására vonatkozó javaslatokat a Kormány 2000. április 1. napjáig beterjeszti az Országgyűléshez.
2000. évi CXLI. törvény az új szövetkezetekről
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
1. § (1) Ez a törvény szabályozza a szövetkezet alapítását, szervezetét és működését, a szövetkezet és tagjai közötti jogviszonyt, a szövetkezet szervezeti változásait, illetve megszűnését, valamint a szövetkezeti szövetségek törvényi szabályozást igénylő kérdéseit.
(2) E törvény rendelkezéseit a biztosító szövetkezetre, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre a külön törvényben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az oktatási intézményhez kapcsolódó szövetkezetre (a továbbiakban: iskolaszövetkezet) vonatkozó szabályokat e törvény keretei között a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A lakásszövetkezetről külön törvény rendelkezik.
2. § A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szövetkezet fogalma
3. § (1) A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását - ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet.
(2) A szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek (86. §) számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget.
Külföldi székhelyű szövetkezetek
4. § A külföldi székhellyel alapított szövetkezetet - a külön törvényben meghatározott rendelkezések szerint Magyarországon bejegyzett fióktelepe által folytatott üzletszerű gazdasági tevékenysége során - az e törvény szerint alapított szövetkezetekkel azonos jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.
II. Fejezet
SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA
A szövetkezet alapítói
5. § (1) Szövetkezetet természetes személyek és - a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal - jogi személyek alapíthatnak.
(2) A szövetkezet alapításakor és működése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttműködés céljából alapított szövetkezetre.
6. § (1) Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.
(2) Szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Alakuló közgyűlés
7. § (1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.
(2) Az alakuló közgyűlés
a) dönt a szövetkezet megalakulásáról;
b) elfogadja a szövetkezet alapszabályát;
c) megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban meghatározott részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak;
d) megválasztja a szövetkezet igazgatóságát és a felügyelőbizottságot;
e) dönt az alakuló közgyűlésig kötött szerződések jóváhagyásáról.
8. § (1) Az alakuló közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban kétharmados szavazati többség kell. Az iskolaszövetkezet alapszabályának érvényességéhez ezen kívül az oktatási intézmény vezetőjének jóváhagyása is szükséges.
(2) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesít.
Az alapszabály
9. § (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a szövetkezet tagsága a szövetkezet célját és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
(2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell:
a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét;
b) a szövetkezet alapításának célját;
c) a tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés tárgyát, feltételrendszerét;
d) a tag személyes közreműködésének egyéb formáit;
e) a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenysége körét;
f) a szövetkezet által nyújtott, illetve támogatott kulturális, oktatási, szociális szolgáltatások tárgyát, feltételrendszerét;
g) a részjegytőkének a szövetkezet alapításakori összegét, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának kötelező mértékét, szolgáltatásának feltételeit;
h) a szövetkezet fel nem osztható vagyona képzésének módját és a felhasználás során irányadó szempontokat;
i) a tagfelvételi és kizárási ügyekben eljáró testületet, az eljárás szabályait, valamint a tag kizárásának lehetséges okait;
j) a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével (jogutódjával) való elszámolás módját és határidejének meghosszabbítását;
k) a szövetkezet testületi szerveinek létszámát, a szövetkezet vezető tisztségviselői megbízatásának időtartamát;
l) iskolaszövetkezetnél az oktatási intézmény és a szövetkezet kapcsolatát.
(3) Szükség szerint az alapszabályban kell rendelkezni:
a) az alapszabályon kívül más szabályzat megalkotásának lehetőségéről;
b) a szövetkezet határozott időre történő alapításáról;
c) a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásának módjáról;
d) a szövetkezet szervezeti egységeinek jogköréről és a szövetkezet központi szerveivel való kapcsolattartásuk módjáról;
e) a szövetkezetből történő kilépés bejelentésének módjáról, feltételeiről;
f) a tagi kölcsön szabályairól;
g) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehetőségének kizárásáról;
h) a pótbefizetés elrendelésének részletes szabályairól;
i) a taggal való elszámolás késedelme esetén irányadó késedelmi kamat számítási módjáról;
j) egyéb, törvény által előírt vagy a közgyűlés által szükségesnek tartott kérdésekről.
10. § (1) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
(2) Az alapszabály e törvény rendelkezéseitől csak annyiban térhet el, amennyiben azok azt megengedik.
A szövetkezet nyilvántartásba vétele
11. § (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet.
(2) A szövetkezetet csak azt követően lehet bejegyezni, hogy a tagok a részjegytőke harminc százalékát pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátották.
(3) A szövetkezet - a cégeljárásról szóló jogszabályokban meghatározott feltételek szerint - a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
(4) Ha a cégbíróság a szövetkezet bejegyzési kérelmét jogerősen elutasítja, a szövetkezet köteles a gazdasági tevékenységét megszüntetni. A tagok a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni.
12. § (1) Azok, akik a cégbejegyzés megtörténte előtt saját nevükben, de a szövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
(2) A cégbejegyzést megelőzően az (1) bekezdés szerint vállalt kötelezettségekért fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja.
A szövetkezet képviselete
13. § (1) A szövetkezetet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság elnöke vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. Más tag vagy munkavállaló az alapszabály felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet.
(2) Az igazgatóság elnöke vagy a képviseleti joggal rendelkező igazgatósági tag cégjegyzési joga - törvény eltérő rendelkezése hiányában - önálló. Más tag vagy munkavállaló cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.
(3) Az alapszabályban meghatározott esetekben a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság határozata korlátozhatja az igazgatóság képviseleti jogát; a korlátozás jóhiszemű harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A korlátozás megsértéséből eredő károkért az igazgatóság tagjai a szövetkezettel szemben egyetemlegesen felelnek.
Törvényességi felügyelet
14. § A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.
Határozatok bírósági felülvizsgálata
15. § (1) Bármely tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik. Nem illeti meg e jog azt a tagot, aki - a Ptk.
21. §-ában felsorolt eseteket kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult.
(2) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat közlésétől számított harmincnapos jogvesztő határidő alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(3) A jogsértő határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt.
III. Fejezet
A SZÖVETKEZET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
A részjegytőke
16. § (1) A szövetkezet részjegytőkéje a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a tagoknak kiállított részjegyek igazolják.
(2) A természetes személyek többségi részvételével alapított szövetkezet részjegytőkéje nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
(3) A szövetkezetek által alapított szövetkezet részjegytőkéje nem lehet kevesebb tízmillió forintnál.
(4) A szövetkezeti hitelintézet részjegytőkéjének legalacsonyabb összegére a külön törvény rendelkezése irányadó.
17. § (1) A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatába adott vagyoni eszközökkel gazdálkodik.
(2) A szövetkezet saját tőkéje magában foglalja a részjegytőkét (jegyzett tőke), a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyév mérleg szerinti eredményét.
A szövetkezet vagyona
18. § (1) A szövetkezet tőketartalékának, vagy ha ez nem nyújt fedezetet, eredménytartalékának az alapszabályban meghatározott hányadát fel nem osztható vagyonná minősíti, és ezt a lekötött tartalékba helyezi.
(2) A szövetkezet fel nem osztható vagyona - a szövetkezettel tagsági viszonyban álló személyek körében bekövetkezendő változásokra tekintet nélkül - az alapszabályban meghatározott célok megbízható, tartós teljesítésének fedezetét szolgálja. A szövetkezet kulturális, oktatási, szociális feladatainak megvalósítását a fel nem osztható vagyon e célra elkülönített része biztosítja. Ha a szövetkezet az alapszabályban meghatározott célokra a fel nem osztható vagyon terhére kifizetést eszközöl, a lekötött tartalékot (fel nem osztható vagyont) a kifizetett összegnek megfelelően csökkentenie kell.
19. § (1) A fel nem osztható vagyon a nyereségből való részesedésként, valamint a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
(2) A szövetkezet átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a szövetkezet fel nem osztható vagyonát az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra, más szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség számára kell felajánlani.
(3) A törvény hatálybalépésekor működő szövetkezetek, ha van fel nem osztható vagyonuk, annak mértékét az alapszabálynak a törvény rendelkezései szerinti módosítása [89. § (2) bekezdés a) pont] alkalmával újólag megállapíthatják.
Felelősség
20. § A tag felelőssége a szövetkezettel szemben a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására, valamint - ha azt az alapszabály előírja - pótbefizetés (56. §) teljesítésére terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag egyébként nem felel.
A szövetkezet gazdasági tevékenysége
21. § (1) A szövetkezet gazdasági tevékenységet - ideértve gazdasági társaság alapítását és az abban való tagsági részesedés szerzését is - a tagjai gazdasági tevékenységével összefüggésben, annak eredményessége érdekében, valamint tagjai kulturális, oktatási és szociális igényeinek kielégítése céljából végezhet. A szövetkezet e tevékenysége a tagjaival folytatott együttműködést - azaz nem üzletszerű tevékenységet - és a harmadik személyek vonatkozásában végzett üzletszerű gazdasági tevékenységet foglalja magába.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése nem érinti a szövetkezetnek jóhiszemű harmadik személyekkel kötött szerződései érvényességét.
(3) Szövetkezet csak olyan gazdasági társaság alapítója, illetve tagja lehet, amelyben felelőssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét.
IV. Fejezet
A SZÖVETKEZET SZERVEZETE
A közgyűlés
22. § (1) A szövetkezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik - a (2) bekezdésben megállapított hatáskörökön kívül - a szövetkezet minden olyan ügye, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal más testület vagy vezető tisztségviselő hatáskörébe.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása, módosítása;
b) az igazgatóság tagjainak és az igazgatóság elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
c) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
d) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
e) döntés a szövetkezet vagyonának, illetőleg meghatározott részének fel nem osztható vagyonná történő minősítéséről;
f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról;
g) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárásáról, illetőleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálatáról való döntés;
h) a pótbefizetés elrendelése;
i) a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindításáról, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés;
j) szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről való döntés;
k) a szövetkezet más szövetkezettel történő összeolvadásának, illetőleg beolvadásának, valamint a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásának, szétválásának, a kiválásnak és a jogutód nélküli megszűnésnek az elhatározása;
l) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint a csődegyezség jóváhagyásáról való döntés;
m) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó döntés.
23. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna (rendkívüli közgyűlés).
(2) Ha a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelőbizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza, a közgyűlést az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is össze kell hívni.
24. § (1) A közgyűlést - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatóság hívja össze.
(2) A közgyűlést, annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően, a tárgysorozati javaslat közlésével írásban kell összehívni. A rendkívüli közgyűlés összehívása esetén a közgyűlés meghirdetése és megtartása közötti időtartam nem lehet kevesebb nyolc napnál. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlést hirdetményi úton is össze lehet hívni.
(3) A közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét;
b) a közgyűlés időpontját és helyét;
c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;
d) a közgyűlés napirendjét;
e) a megismételt közgyűlés (28. §) időpontját és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást;
f) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját.
25. § (1) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a tárgysorozati javaslatba. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző három nappal kell benyújtani az igazgatóságnak.
(2) A közzétett tárgysorozatban nem szereplő ügyben a közgyűlés csak akkor dönthet, ha valamennyi tag jelen van, és ahhoz egyhangúlag hozzájárul.
(3) A közgyűlés tárgysorozatára javasolt ügyekre vonatkozóan az igazgatóság minden tagnak köteles felvilágosítást adni.
26. § (1) A közgyűlésen valamennyi tag részt vehet, a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet, és észrevételeket tehet. A tag joga, hogy a közgyűlésen tárgysorozatba vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
(2) Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
27. § (1) A szövetkezet vezető tisztségviselői, illetőleg vezető munkavállalói akkor is megjelenhetnek és felszólalhatnak a közgyűlésen, ha nem tagjai a szövetkezetnek.
(2) A szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek képviseletét ellátó testületek, illetőleg érdek-képviseleti szervezetek a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a munkavállalók egyben a szövetkezet tagjai is.
28. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele megjelent.
(2) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagja, valamint más, az alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő csak egy tagot képviselhet.
(3) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra azonos tárgysorozattal összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti tárgysorozati javaslatba felvett kérdésekben hozhat határozatot.
(4) Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazta, a közgyűlés határozhat arról, hogy a tárgysorozatba vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető tárgysorozatba.
29. § (1) A közgyűlés a határozatait - ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza meg.
(2) A leadott szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges a 22. § (2) bekezdésének a), e) és k)-m) pontjaiban meghatározott ügyekben.
30. § (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen:
a) a közgyűlés megtartásának helyét, a közgyűlés kezdő, illetve záró időpontját, a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért tagok nevét;
b) a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét;
c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását;
d) a közgyűlés tárgysorozatának megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek tárgysorozatba;
c) a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat;
f) a közgyűlés által elutasított javaslatok megnevezését, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;
g) azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbevételét kérték.
(2) A jegyzőkönyvet az alapszabályban meghatározott módon megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két szövetkezeti tag hitelesíti.
(3) Bármely tag kérheti az igazgatóságtól a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.
31. § Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok az igazgatóság kezdeményezésére - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ez esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak.
A részközgyűlés
32. § (1) Az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását írhatja elő, ha a szövetkezeti tagok száma az ötszáz főt meghaladja, vagy a tagok lakóhelye, munkahelye vagy más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja. A részközgyűlési körzetek kialakításának szabályait az alapszabályban kell megállapítani.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani; a közgyűlés döntéseit a részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével kell megállapítani.
A küldöttgyűlés
33. § (1) Ha szövetkezet tagjainak száma az ötszáz főt meghaladja, az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő; ez esetben meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, a küldöttek megválasztásának módját és megbízatásuk időtartamát.
(2) Részközgyűlések rendszeresítése esetén a küldötteket a tagok a részközgyűléseken választják.
(3) A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely tagja részt vehet.
(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a küldöttek írásban nem szavazhatnak.
A szövetkezet vezető tisztségviselői
34. § (1) A szövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai. Az alapszabály további tisztségeket is létesíthet.
(2) Vezető tisztségviselőnek csak természetes személy választható.
(3) A vezető tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról az e törvényben vagy az alapszabályban arra feljogosított testület titkos szavazással dönt.
35. § Nem lehet vezető tisztségviselő:
a) aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve, ha e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;
b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;
c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
d) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél;
e) az a személy, aki más szövetkezetben vagy olyan gazdasági társaságnál viselt tisztséget, amelyet felszámolási eljárás során úgy szüntettek meg, hogy az a köztartozását nem egyenlítette ki, a megszűnést követő két éven belül;
f) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.
36. § (1) A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, illetőleg az ügyvezető elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelőbizottság tagja.
(2) Nem lehetnek egyidejűleg a szövetkezet igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai azok, akik egymásnak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozói.
(3) A közgyűlés az igazgatóság működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a felügyelőbizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az igazgatóság ügyvezetési feladatait. Az igazgatóság hatáskörében eljáró felügyelőbizottsági tag ezen időszakban a felügyelőbizottság munkájában nem vehet részt.
(4) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
37. § A szövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezethez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben, kivéve, ha ez utóbbi gazdálkodó szervezet a szövetkezet tagja.
38. § (1) A vezető tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak.
(2) Nem terheli az (1) bekezdés szerinti felelősség azt a vezető tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak bejelentette.
39. § (1) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a vezető tisztségviselő halálával;
c) lemondással;
d) a közgyűlés általi visszahívással;
e) a tagsági viszony megszűnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztséget csak tag töltheti be.
(2) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.
Az igazgatóság
40. § (1) A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet (a továbbiakban együtt: igazgatóság).
(2) Az igazgatóság tagjait és közülük az elnököt (aki egyben a szövetkezet elnöke) a közgyűlés az alapszabályban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre választja.
(3) Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.
41. § (1) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a tevékenységéről, valamint a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A szövetkezet éves beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése az igazgatóság feladata.
(2) Az igazgatóság a felügyelőbizottságnak legalább háromhavonta jelentést tesz a szövetkezet gazdálkodásának adatairól.
A felügyelőbizottság
42. § (1) A szövetkezet tevékenységének, illetve testületei és vezető tisztségviselői működésének ellenőrzése céljából a szövetkezet az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelőbizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés választja meg az alapszabály szerinti időtartamra, de legfeljebb öt évre.
(2) A felügyelőbizottság tagjának olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a szövetkezetnek.
(3) A felügyelőbizottság tagjainak egyharmadát a szövetkezettel munkaviszonyban álló munkavállalók közül kell választani; e rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a munkavállalók egyben a szövetkezet tagjai.
(4) A felügyelőbizottság az elnökét maga választja meg a tagjai közül.
43. § (1) A felügyelőbizottság ellátja a tagok érdekeinek védelmét, továbbá a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.
(2) A felügyelőbizottság
a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet;
b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el;
c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
d) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
e) az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén legfeljebb hatvan napra felfüggesztheti az igazgatóság működését, egyben haladéktalanul összehívja a közgyűlést;
f) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;
g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására;
h) előzetesen jóváhagyja a szerződéses kötelezettségvállalást, ha az a szövetkezetet az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó mértékig kötelezi;
i) jóváhagyja az igazgatóság döntését szövetkezet, gazdasági társaság alapításáról, abban való tagsági jogviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről, ha a szövetkezet vagyoni hozzájárulása az alapszabályban meghatározott mértéket meghaladja.
44. § (1) A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel.
(2) A felügyelőbizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
(3) A szövetkezet testületei és vezető tisztségviselői kötelesek a felügyelőbizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni.
(4) A felügyelőbizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.
A könyvvizsgáló
45. § (1) A szövetkezet közgyűlése - ha a számviteli törvény szerint könyvvizsgáló alkalmazása kötelező - az alapszabályban meghatározott időtartamra, legfeljebb azonban öt évre könyvvizsgálót választ.
(2) Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét vagy munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.
(3) Nem lehet könyvvizsgáló a szövetkezet tagja és vezető tisztségviselője, valamint ezek hozzátartozója.
(4) A könyvvizsgálóval a megválasztását követően a szövetkezet igazgatósága szerződést köt a könyvvizsgálói feladatok ellátására a polgári jog általános szabályai szerint.
(5) A könyvvizsgáló feladataira könyvvizsgálói tevékenységre irányadó törvények rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
V. Fejezet
A TAG ÉS A SZÖVETKEZET KÖZÖTTI JOGVISZONY
A tagsági jogviszony létrejötte
46. § (1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvétellel keletkezik.
(2) Az alapszabály meghatározhatja a szövetkezet alapítása céljából következő azon ismérveket, amelyeket a tagfelvételi kérelmek elbírálása során irányadóak. Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv, vallás, politikai meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve hovatartozás szerint.
(3) A tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy a szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri, és vállalja, hogy saját gazdasági tevékenysége során a szövetkezet céljaira figyelemmel jár el, illetőleg azt, hogy a szövetkezet céljainak megvalósításában személyesen közreműködik.
47. § (1) A tagfelvételről az alapszabályban meghatározott testületi szerv dönt.
(2) A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselőjének hozzájárulásával lehet tagja szövetkezetnek.
(3) A tagfelvételi kérelmet csak abban az esetben lehet elutasítani, ha a tag nem felel meg az e törvényben meghatározott feltételeknek.
48. § (1) A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag vagyoni hozzájárulását vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát teljesítette.
(2) A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni és - ha a kérelem felől nem a közgyűlés döntött - a közgyűlést tájékoztatni kell. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni.
Részjegy és tagnyilvántartás
49. § (1) A szövetkezeti tag tagsági jogviszonyát, valamint a tagnak a tagsági jogviszonyból eredő jogait, illetve kötelezettségeit a részére kiállított okirat (részjegy) tanúsítja.
(2) A részjegyen fel kell tüntetni
a) a szövetkezet nevét, székhelyét;
b) a tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét);
c) a tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét;
d) a részjegy kiállításának időpontját, a részjegy kiállítására jogosult személy aláírását.
50. § (1) A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, ami tartalmazza a tag nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.
(2) A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.
A tagsági jogviszony tartalma
51. § (1) A tagok a IV. fejezetben meghatározott módon közvetlenül és közvetve irányítják a szövetkezetet, illetve ellenőrzik annak alapszabályszerű működését.
(2) A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg.
52. § A szövetkezet tagja tagsági jogviszony alapján
a) teljesíti vagyoni hozzájárulását;
b) eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak;
c) személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében.
A vagyoni hozzájárulás
53. § (1) A szövetkezet alapszabályában kell rendelkezni a tagok vagyoni hozzájárulásának (16. §) legkisebb mértékéről, aminek teljesítése valamennyi tag számára kötelező. Az alapszabály meghatározhatja a vagyoni hozzájárulás tagok által szolgáltatható legnagyobb összegét is, az alapszabály módosításával a kötelező vagyoni hozzájárulás mértéke felemelhető vagy csökkenthető.
(2) A tag vagyoni hozzájárulása pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás lehet. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog és vagyoni értékű jog vehető figyelembe.
(3) A szövetkezet alapszabálya a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehetőségét kizárhatja vagy meghatározhatja, hogy a szövetkezet gazdasági szükségleteire figyelemmel mely forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkező dolog, illetve jog szolgáltatható.
(4) Azok a szövetkezeti tagok, akik valamelyik tag által szolgáltatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét tudomásuk ellenére a valódi értéket meghaladó értéken fogadtatták el a szövetkezettel, vagy akik egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért. A felelősség alóli felmentés a szövetkezet hitelezőivel szemben semmis.
54. § Ha a tag a vagyoni hozzájárulását belépéskor nem teljes egészében szolgáltatja, a fennmaradó részt az alapszabályban meghatározott módon és időpontban, de legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül köteles teljesíteni. Alapítás esetében az egyéves időtartamot a szövetkezet cégnyilvántartásba való bejegyzésétől kell számítani.
Tagi kölcsön
55. § (1) A tag a szövetkezetnek az alapszabály és a közgyűlési határozatok keretei között kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha vagyoni hozzájárulását már teljes mértékben szolgáltatta.
(2) A kölcsön mértékét, lejáratát, nyújtásának, visszafizetésének, felmondásának rendjét és a kamat mértékét az alapszabályban, az ott nem rendezett részletekre vonatkozóan a tag és a szövetkezet közötti megállapodásban kell rendezni. A megállapodást írásba kell foglalni.
(3) A tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, a kölcsön feltételeit - így különösen a kölcsön után a tag részére fizetett kamat (hozam) mértékét -, illetve a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre vonatkozó hozamígéretet - szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos hirdetés útján közzétenni.
(4) E § alkalmazásában hirdetés: a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségére, vagy a már igénybe vett tagi kölcsön feltételeinek változására, továbbá a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre irányuló hozamígéretre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával, telekommunikációs csatorna igénybevételével vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a szövetkezet kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.
(5) A (3)-(4) bekezdések tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi felügyelőség) járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint.
A pótbefizetés
56. § (1) A szövetkezet veszteségének rendezése érdekében - ha az alapszabály így rendelkezik - a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre kötelezhetők. Az alapszabály előírhatja azt is, hogy a tag a vagyoni hozzájárulásával vagy a részére a szövetkezet által nyújtott szolgáltatásokkal arányos pótbefizetést teljesítsen. A pótbefizetést nem lehet a tag vagyoni hozzájárulásaként figyelembe venni.
(2) A pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli. A veszteség rendezésére fel nem használt pótbefizetést a tagok részére vissza kell fizetni.
A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése
57. § (1) A tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés az alapszabály rendelkezései szerint magában foglalja
a) a tagok beszerzéseinek, termékei feldolgozásának, értékesítésének a szövetkezet által történő lebonyolítását, a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítését, valamint hitellel való ellátását, vagy a tagok gazdasági tevékenységével összefüggő más közös feladatok megvalósítását;
b) az a) pontban meghatározott célok teljesülése érdekében a tagok által a szövetkezet részére teljesítendő kötelezettségeket.
(2) A szövetkezet - kivéve a szövetkezeti hitelintézetet - a tagjaival folytatott gazdasági együttműködés során nem törekszik saját nyereségre.
(3) A tagnak a szövetkezettel való gazdasági együttműködés keretében teljesítendő feladatait, illetve vállalásait, valamint az általa igénybe vett szövetkezeti szolgáltatások felsorolását - az alapszabály keretei között - a felek tagsági megállapodásban szabályozzák.
Részesedés a szövetkezet eredményéből
58. § (1) A közgyűlés az igazgatóságnak, illetőleg az ügyvezető elnöknek a felügyelőbizottság véleményével együtt előterjesztett javaslata alapján, az éves beszámoló ismeretében dönt a szövetkezeti tagok részesedéséről.
(2) A szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységéből származó, adózás utáni eredményét a közgyűlés döntése alapján a tagokkal folytatott gazdasági együttműködésének arányában osztja ki.
Munkavégzés a szövetkezetben
59. § (1) Az alapszabály a személyes közreműködés egyéb módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat.
(2) Ha a tag a szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerződést köt. A szövetkezeti tag tagsági viszonyának vagy munkaviszonyának a megszűnése a másik jogviszonyra nincs kihatással.
A tagsági jogviszony megszűnése
60. § A tagsági jogviszony megszűnik:
a) ha a tag a szövetkezetből kilép;
b) ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette;
c) a tag halálával (jogi személy tag megszűnésével);
d) ha a szövetkezet a tagot kizárja; valamint
e) a szövetkezet általános jogutódlással való vagy jogutód nélküli megszűnésével.
61. § A tagsági jogviszony a 60. § b) pontja szerint akkor szűnik meg, ha a tag a vagyoni hozzájárulását határidőben nem fizeti meg (54. §).
62. § A kilépési szándékot írásban, az igazgatóságnak kell bejelenteni. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági jogviszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie, ami azonban nem lehet hosszabb három hónapnál.
63. § (1) A szövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki - neki felróható módon -
a) a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
b) a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek - az alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére nem tesz eleget.
(2) Az alapszabály szerint kizárásra jogosult testületnek a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni kell. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 30 nap elteltével szűnik meg.
(3) A kizárásról hozott határozat ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni. A közgyűlésnek a kizárásról hozott vagy a kizárást megerősítő határozata felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni (15. §); ez esetben azonban a keresetindításnak halasztó hatálya van.
64. § (1) Ha a tagsági jogviszony a tag kilépése, vagyoni hozzájárulásának nemteljesítése, halála, illetve megszűnése vagy kizárása miatt szűnik meg, a volt taggal, örökösével, illetve jogutódjával e fejezet rendelkezései szerint kell elszámolni; ennek során az értékelési tartalék és a lekötött tartalék nem vehető figyelembe.
(2) A tagsági jogviszony megszűnését követően a tag, illetőleg örököse (jogutóda) igényt tarthat a szövetkezet - az (1) bekezdés szerint csökkentett - saját tőkéjének a tag által a tagsági viszony fennállása alatt teljesített vagyoni hozzájárulással arányos részére.
65. § (1) A vagyoni hozzájárulás visszatérítését a tagsági jogviszony megszűnésének napjától számított három hónapon belül kell teljesíteni.
(2) Ha az alapszabály lehetővé teszi, és azt a szövetkezet célszerű gazdálkodása indokolja, a közgyűlés a visszatérítés szolgáltatásának határidejét egyszer három hónappal meghosszabbíthatja.
66. § Ha a vagyoni hozzájárulások visszafizetése miatt a szövetkezet saját tőkéje az éves beszámoló elfogadásakor a részjegytőke e törvényben meghatározott legkisebb összege alá csökken, az éves beszámoló elfogadásának napját követő hat hónapon belül a tagok kötelesek a saját tőkét legalább a részjegytőke legkisebb összegéig visszapótolni, és ezt a cégbíróságnak bejelenteni. Ha a visszapótlás határidőben nem történik meg, a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.