Budapesti Agrárkamara állásfoglalása
"Jó mezőgazdasági és környezeti állapot", "Jó gazdálkodási gyakorlat előírásai "feltételrendszerről készült miniszteri rendelet tervezetéhez fűződő észrevételünk a következő, javasoljuk a szempontok és feltételek kiegészítését az alábbiakban:
Jó mezőgazdasági és környezeti állapot
Szempontok Feltétel
Talajjavítás -Talajsavanyodás elleni védelem.
Művelési mód -Különös tekintettel a speciális területekre
pl. lejtős területek, aszályra hajlamos területre.
-Minimális talajművelésre általában.
Gyepgazdálkodás -A gyepgazdálkodás során az állatsűrűség mértéke nem lehet kevesebb 0,5 számosállatnál/ha mértéknél.
Jó gazdálkodási gyakorlat
Szempontok Feltétel
Őshonos, magyar növény-és állatfajták fenntartása ( fajok) -Klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó növények termesztése.
-Őshonos állatfajták tenyésztése.
Génbankok létrehozása, kibővítése -Növény-és állatfajták génanyagának a megőrzése.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter... /2003. ( ) FVM rendelete
az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Jó Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Jó Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről, és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendelkezést hozza
1. §
(1) E rendelet célja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott
a) egyszerűsített területalapú támogatások, valamint
b) az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programban valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások
igénybevételének előfeltételeként szükséges, egyes nemzeti és Európai Uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények feltételrendszereinek meghatározása.
(2) Az egyszerűsített területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges "Jó Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" feltételrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges "Jó Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerét a 2. számú melléklet tartalmazza. A "Jó Gazdálkodási Gyakorlat" előírásait az 1. számú mellékletben meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni.
(4) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1. és 2. számú mellékletekben meghatározott előírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez.
2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági termelőkre, akik
a) meghatározott növények termesztése alapján egyszerűsített területalapú támogatást, vagy
b) valamely vidékfejlesztési célú támogatást
kívánnak igénybe venni.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1. és 2. mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén.
3. §
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Budapest, 2003. november " "
Dr. Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a �/2003. ( ) FVM rendelethez
A Jó Mezőgazdasági és Környezeti Állapot biztosításának előírásai
(Good Agricultural and Environmental Condition)
Szempont Feltétel
Talajerózió (a talaj védelme megfelelő intézkedések révén) - A termesztett kultúráknak megfelelő minimális talajfedettség biztosítása
- Erózióval veszélyeztetett területen rétegvonalas talajművelés alkalmazása
- Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése
- 15%-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos
- Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése
Talaj szervesanyag tartalma (a talaj szervesanyag tartalom szintjének fenntartása megfelelő módszerekkel) - Vetésváltás alkalmazása a térség agro-ökológiai adottságainak figyelembevételével
- Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása
- A tarló égetése tilos, kivéve növény-egészségügyi hatósági elrendelés esetén
Talajszerkezet (a talajszerkezet fenntartása megfelelő gépek használatával) - Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása
- Periodikus mélyművelés alkalmazása
Művelés minimális szintje (a művelés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek rongálásának megakadályozása) - Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása
- A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése
- A természetes gyepterületek megőrzését biztosítani kell
- Nem kívánatos lágy- és fásszárú növények mezőgazdasági területeken történő megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni
- A gyeptípusnak megfelelő kaszálással vagy állatlétszámmal történő hasznosítás, illetve legalább évente egyszeri tisztító kaszálás végzése
- A legeltetés során kerülni kell az alul-, és a túllegeltetést
2. számú melléklet a �/2003. ( ) FVM rendelethez
A Jó Gazdálkodási Gyakorlat előírásai
(Good Farming Practice)
Szempont Feltétel
Szántóföldi növénytermesztés � Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges (azonos táblán egymást követő években ugyanazon növény termesztése)
� Vetésváltás: legalább 5 évente pillangós növényt kell termeszteni
� Genetikailag módosított szervezetek (GMO) termesztésben való alkalmazása nem megengedett
Gyepgazdálkodás � Gyepgazdálkodás során az állatsűrűség mértéke nem lehet magasabb az 1,8 számosállat/ha mértéknél.
� A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni.
� Gyepek égetése tilos.
Tápanyag-gazdálkodás � Tápanyag-gazdálkodást legalább 5 évente elvégzett talajmintavétel alapján kell végezni
� Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijuttatása ott, ahol fennáll a veszélye annak, hogy a tápanyagok lemosódhatnak és a felszíni vízbe juthatnak. 20%-nál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett lehet használni.
� Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.
� Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti időszak nem több, mint 14 nap és még az adott évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül a területre.
� Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra.
� A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása.
� Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónap időtartamra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartása mellett
Növényvédelem � A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett.
� Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban, vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni.
� Tilos növényvédő szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, valamint a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken.
� Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről.
� A csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépeket és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezéseket használhatók fel a növényvédelmi tevékenység során.
Természet és tájvédelem � Természetes vagy természetközeli élőhelyek megszüntetése tilos.
� A gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását kerülni kell.
Állattartás � A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának.
� Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
� Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni.
� Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról.
Gazdaság területének rendben tartása � A gazdálkodónak a használatában lévő utak, szegélyek, csatornák, árkok, gazdasági épületek, telepek, szérűk, tárolók stb. környezetének, szegélyének tisztán tartásáról, ápolásáról is gondoskodni kell.
Kötelező nyilvántartások � A gazdálkodónak a mezőgazdasági művelés alá vont táblákon történő tevékenységekről táblatörzskönyvet kell vezetni.
� A gazdálkodás során felhasznált növényvédő szerekről és termésnövelő anyagokról, valamint az azokkal való tevékenységekről a gazdálkodónak nyilvántartást, permetezési naplót kell vezetnie.
� A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább 10 évig meg kell őrizni.
Miért ijesztgetnek rémhírekkel? Kinek az érdeke?
Megdöbbenve olvastuk a NÉPSZABADSÁGBAN, hogy egyes, héjnélküli tökmagból készült gyógyhatású termékek növényvédő szermaradványt tartalmaznak. Még inkább megdöbbentünk attól, hogy az illetékesek a konkrét, egy adott termékre vonatkozó vizsgálat eredményét (vagy várható eredményét?) azonnal tovább hárítják egy általuk nem vizsgált termékfajtára, tökmag salátaolajra. Röviddel ezelőtt arról hallottunk, hogy az egyik ellenőrzött salátában találtak szermaradványt.
Nem vitatjuk annak jogosságát, ha valamely termékben valóban szermaradványt találnak, azt kivonják a forgalomból, sőt azt szorgalmaznánk, hogy a hatóságok minél több ilyen ellenőrzést végezzenek. Ez valamennyi fogyasztó alapvető érdeke.
De igaztalannak tartjuk az általánosítást, a fogyasztók riogatását. Harcoljunk az ellen, ha élelmiszernek látszó termékeket élelmiszerként valaki forgalomba hoz. Sajnos számos ilyent lehetne felsorolni, de még a példálózást sem tartjuk tisztességesnek, kizárólag a konkrét terméket és annak forgalmazóját szabad és kell megnevezni.
A salátaolajként használt tökmagolaj alapanyaga a héjnélküli, vagy más néven olajtökmag.
A héjnélküli tökmag termeléssel Ausztriában és Magyarországon több, mint egy évszázada foglalkoznak. A termelés és forgalomba hozatal legnagyobb része szervezetten és ellenőrzötten folyik. Működik a Budapesti Agrárkamara mellett egy Tökmagtermelők osztálya is. Osztályunk nevében tiltakozunk az általánosítás ellen, cáfoljuk, hogy mérgező anyagokkal fertőzött termékeket állítanak elő és visszautasítjuk az általánosítást.
Ezúton tájékoztatjuk a fogyasztókat, hogy az általunk szervezett termelés a legszigorúbb európai előírások keretei között folyik. A hatályban lévő, az Európai Unió által kiadott, GAP irányelveknek megfelelően ellenőrzötten és dokumentáltan folytatjuk a termelést, ellenőrizzük a termékeket, és azokat ellenőrzötten hozzuk forgalomba. Termékeinkkel az egyik legnagyobb német gyógyszergyár és számos ausztriai nagykereskedő elégedett.
Táplálkozásunk szerkezete szerencsére átalakulóban van. Reméljük az a kiváló tökmagolaj, amely Ausztriában és Nyugat-Magyarországon közismert, kulináris szerepe mellett egyes urológiai betegségekre és keringési problémákra ajánlott, szélesebb közönséghez is eljut egyszer. Kár lenne, ha egyes forgalmazók esetleges hibája miatt a fogyasztókat olyan termékektől riasztanánk el, amelyek bizonyítottan hasznosak.
Dr. Masa István Hungaro-Farm kft Budapest
Dr. Bésán Jánosné Peiba kft Nemesvámos
1992. évi I. törvény a szövetkezetekről
Az Országgyűlés
- kiindulva az Alkotmány 12. §-ának (1) bekezdéséből, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát,
- abból a célból, hogy a szövetkezetek korszerű jogi keretek felhasználásával megfelelően szolgálhassák tagjaik érdekeit,
a következő törvényt alkotja:
I. RÉSZ
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény tárgya
1. § Ez a törvény szabályozza a szövetkezet alapítását, önkormányzatának szervezetét és szerveinek működését, a szövetkezet és tagjainak jogait, kötelességeit és felelősségét, a szövetkezet szervezeti változásait, valamint a szövetkezeti érdekképviselet sajátos kérdéseit.
2. § (1) A szövetkezetnek és tagjainak e törvényben nem szabályozott és a szövetkezet önkormányzati szabályzata által sem rendezett vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetre a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényt, biztosítási tevékenységet folytató szövetkezetre pedig a biztosításügyről szóló törvényt is alkalmazni kell.
A szövetkezet fogalma
3. § A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet jogi személy.
4. § (1) A szövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai. A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a természetes személy tagok számát. Kizárólag jogi személyek részvételével akkor alapítható vagy működtethető szövetkezet (másodlagos szövetkezet), ha a tagok többsége szövetkezet.
(2) Szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.
(3)
II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A szövetkezet alapítása
5. § Szövetkezetet legalább öt tag, oktatási intézményben működő szövetkezetet (a továbbiakban: iskolai szövetkezet) legalább tizenöt tag alapíthat.
6. § (1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok, illetve a jogi személy alapító tagok képviselőinek részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. E közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása, a tisztségviselők megválasztása és a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyása is.
(2) Az alapszabályt az alakuló közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt az alakuló közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.
(3) Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
7. § (1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság).
(2) A szövetkezet a cégbírósági bejegyzéssel jön létre.
8. § (1) A szövetkezetnek a cégbejegyzés megtörténte előtti működésére a gazdasági társaságokról szóló törvénynek az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Akik a cégbejegyzés megtörténte előtt a szövetkezet nevében eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. A felelősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.
(2) A cégbejegyzést megelőzően a szövetkezet nevében vállalt kötelezettségekért az (1) bekezdés szerint fennálló felelősség megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a szerződést utólag jóváhagyja.
(3) Ha a szövetkezet tevékenységét a cégbejegyzés megtörténte előtt megkezdi, a cégbejegyzés hiányára harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat.
9. § Ha a cégbíróság a szövetkezet bejegyzését megtagadta, a szövetkezet tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló közgyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan a tagok kötelesek egymással elszámolni.
10. § A szövetkezetre vonatkozó tények és adatok - e törvény és a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - nyilvánosak.
A szövetkezet képviselete
11. § (1) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnök, az ügyvezető igazgató vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet.
(2) Az (1) bekezdés első mondatában felsorolt tisztségviselők cégjegyzési joga önálló. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két - képviseleti jogkörrel felruházott - ilyen személy együttes aláírása szükséges.
Törvényességi felügyelet
12. § A szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A cégbíróságnak a szövetkezettel kapcsolatos ilyen eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
Jogsértő határozatok bírósági
felülvizsgálata
13. § (1) Ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet - a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki.
(2) A jogsértő határozat felülvizsgálására irányuló keresetet - jogvesztés terhe mellett - a határozat meghozatalától, a kizárást kimondó határozatnak a tag részére történő kézbesítésétől számított harminc nap alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak - a tag kizárását kimondó határozat esetét kivéve - halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(3) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartástól szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait kell alkalmazni.
14. § Az alapszabály kötelezővé teheti, hogy a jogsértő határozat folytán sérelmet szenvedett tag a jogsértést - perindítás előtt - a felügyelőbizottságnak vagy az egyeztető bizottságnak bejelentse.
II. RÉSZ
III. FEJEZET
A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT
Az önkormányzat tartalma
15. § A szövetkezet tagsága - a jogszabályok keretei között -
a) maga dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a tagok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésében;
b) választás útján létrehozza az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt testületi szerveket;
c) megalkotja az e törvény által kötelezően előírt, továbbá a saját szükségletei által igényelt önkormányzati szabályzatokat;
d) ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működését, tisztségviselőinek tevékenységét;
e) beszámoltatja a tisztségviselőket és a vezetőket.
16. § A szövetkezetekről, különösen azok tagsági, szervezeti és vagyoni viszonyairól csak törvényben lehet rendelkezni. Azokat a kérdéseket, amelyekről törvény kötelező erővel nem rendelkezik, a szövetkezet önkormányzati szabályzatban rendezheti.
Önkormányzati szabályzatok
17. § (1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a szövetkezeti tagság a szövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
(2) Az alapszabályban kell meghatározni:
a) a szövetkezet cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét;
b) a szövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat;
c) a szövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, tagjainak számát, a szövetkezet tisztségviselőit, megbízatásuk időtartamát;
d) a közgyűlés hirdetmény útján történő összehívásának módját;
e) a tagok jogait és kötelességeit;
f) a részjegy összegét, befizetésének feltételeit és az egy tag által jegyezhető részjegyek számát;
g) a szövetkezet képviseletének módját;
h) a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét és kapcsolatukat a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel;
i) a tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának kapcsolatait és e körben a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és támogatások elveit;
j) iskolai szövetkezetnél (szövetkezeti csoportnál) az oktatási intézmény és a szövetkezet (szövetkezeti csoport) kapcsolatát;
k) az üzletrész-elővásárlási jog gyakorlásának módját;
l) a volt taggal való elszámolás módját és határidejét;
m) mindazt, aminek rendezését törvény az alapszabályra utalja, vagy a közgyűlés szükségesnek tartja.
(3) Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra kell felhasználni. A szövetkezeti célra adható állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon részeként kell kezelni, s azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a külön törvényben meghatározott szövetkezeti célra kell fordítani.
(4) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok szavazatának kétharmados többsége, iskolai szövetkezetnél ezen felül az oktatási intézmény vezetőjének egyetértése szükséges.
(5) Ha az alapszabály a szövetkezet működésének időtartamáról nem rendelkezik, a szövetkezetet határozatlan időre alakultnak kell tekinteni.
18. § A közgyűlés határozza meg, hogy a szövetkezet alkot-e - az alapszabályon felül - más önkormányzati szabályzatot.
19. § Az önkormányzati szabályzatok jogszabálytól csak annyiban térhetnek el, amennyiben az eltérést maga a jogszabály lehetővé teszi.
IV. FEJEZET
A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI
A közgyűlés
20. § (1) A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat megállapítása, módosítása;
b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése;
c) a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása, felmentése;
d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;
e) a részjegy összegének és a szövetkezeti üzletrész névértékének megállapítása;
f) az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról;
g) döntés - az alapszabály keretei között - a fel nem osztható vagyon sorsáról;
h) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása;
i) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezet, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték az alapszabályban meghatározott értéket meghaladja;
j) belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan;
k) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása;
l) mindaz, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
(2) Az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt szervezeti változásokról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Minden más ügy eldöntését - kivéve a küldöttgyűlés hatáskörét érintő alapszabályi rendelkezést - az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.
(3) Az alapszabály
a) a 18. §-ban említett önkormányzati szabályzat megalkotását az igazgatóság hatáskörébe;
b) az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztását és felmentését pedig a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek hatáskörébe
utalhatja.
21. § (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelőbizottság írásban - az ok megjelölésével -indítványozza.
(2) A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirend közlésével írásban kell összehívni. A közgyűlésre a tagok meghívásával azonos módon a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat is meg kell hívni. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.
(3) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a közgyűlés döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben.
(4) Az üzletrésztőke legalább egytized részével rendelkező tulajdonosok az éves közgyűlést [(1) bekezdés] megelőzően írásban bármely ügynek az éves közgyűlés napirendjére való kötelező felvételét javasolhatják.
22. § (1) A közgyűlés a tagok legalább a felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség esetére tizenöt napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés, az eredeti napirend tekintetében, a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve
a) a szövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetét, valamint
b) ha törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik.
(2) A takarékszövetkezetek egyesüléséről (beolvadásáról) határozhat a megismételt közgyűlés.
(3) Ha ez a törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza.
(4) A közgyűlésen - a 94. §-ban és a 107. § (2) bekezdésében szabályozott kivétellel - minden tagot egy-egy szavazat illet meg.
23. § A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti.
24. § (1) Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja. Ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzetek kialakításának irányelveit.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani.
25. § (1) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak, ha a döntés ily módon is meghozható. Ebben az esetben az alapszabályban meg kell határozni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, valamint azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak.
(2) Nem lehet írásban szavazni a 20. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott kérdésekben.
A küldöttgyűlés
26. § (1) Az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet.
(2) Részközgyűlések rendszeresítése esetében a küldöttgyűlés küldötteit a részközgyűléseken részt vevő tagok választják; lakásszövetkezeteknél (92. §) az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.
(3) A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely tagja részt vehet.
(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) a lakásszövetkezeteket kivéve a csak írásban történő szavazás nem megengedett;
b) a 22. § (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható.
A szövetkezet helyi önkormányzati egységei
27. § (1) Az alapszabály a tagoknak munkahely, szervezeti egység, lakóhely vagy más azonos érdekeltség alapján szervezett közösségeit a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek ismerheti el.
(2) Az alapszabály határozza meg a szövetkezet helyi önkormányzati egységeinek jogkörét, a szövetkezet központi önkormányzati szerveivel való kapcsolatát és különösen azokat az ügyeket, amelyekben az egységet döntési, javaslattételi, véleményezési jog illeti meg.
(3) A helyi önkormányzati egységre vonatkozó igazgatósági döntéshozatal előtt ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét.
Az igazgatóság
28. § (1) A közgyűlés legalább három tagú igazgatóságot választ. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben, továbbá lakásszövetkezeteknél az alapszabály igazgatóság helyett az ügyvezető elnök tisztségét rendszeresítheti.
(2) Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.
(3) Az igazgatóságnak, egyúttal a szövetkezetnek az elnökét az igazgatóság tagjai közül a közgyűlés választja meg.
29. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja az önkormányzati szabályzat által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és alkalmazza a szövetkezet ügyvezető igazgatóját, ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített.
(2) Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.
(3) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései az ügyvezető elnökre is vonatkoznak.
A felügyelőbizottság
30. § (1) A közgyűlés legalább három tagú felügyelőbizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ.
(2) Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezet, továbbá a lakásszövetkezetek alapszabálya felügyelőbizottság helyett könyvvizsgálót vagy a szövetkezet egyik tagját bízhatja meg a felügyelőbizottság feladatainak ellátásával. Az így megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.
31. § (1) A felügyelőbizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.
(2) A felügyelőbizottság:
a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat;
b) az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el;
c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
d) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
e) az éves beszámoló [29. § (3) bek.] alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; enélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;
f) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is;
g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására;
h) tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol.
32. § (1) A szövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelőbizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában határozni. A bizottság elnöke - vagy a bizottságnak általa megbízott tagja - az igazgatóság ülésén és a szövetkezet bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
(2) A felügyelőbizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni; a felvilágosítás megadása kötelező.
33. § Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a felügyelőbizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.
Az egyeztetőbizottság
34. § (1) Az alapszabály legalább három tagú egyeztetőbizottságot létesíthet. A bizottság - ennek hiányában a felügyelőbizottság - a szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez.
(2) A bizottság működése nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét és határidejét.
(3) Az alapszabály a tagság egészét vagy nagyobb csoportját érintő, a munkavégzéssel és a munkakörülményekkel, továbbá a részesedéssel, a juttatásokkal és a támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az egyeztető bizottságot javaslattételi és véleményezési joggal ruházhatja fel.
A tisztségviselők
35. § (1) A szövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai vagy ez utóbbiak feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyvezető elnök és - ha az alapszabály így rendelkezik - az ügyvezető igazgató. Az alapszabály további tisztségviselőket rendszeresíthet.
(2) A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.
36. § (1) Nem lehet tisztségviselő
a) aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve ha e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges;
b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;
c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
d) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél;
e) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg;
f)
(2) Az alapszabály további kizáró okokat is megállapíthat.
37. § (1) Közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai között is.
(2) A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá az ügyvezető elnök és az ügyvezető igazgató nem választható meg a felügyelőbizottság és az egyeztetőbizottság tagjává.
(3) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tilalmak alól az alapszabály felmentést adhat.
38. § Tisztségviselővé egy személy több szövetkezetnél és gazdasági társaságnál is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról (jelöléséről) az érdekelt szövetkezeteket vagy gazdasági társaságokat előzetesen tájékoztatni köteles.
39. §
40. § (1) A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak.
(2) Nem terheli az (1) bekezdés szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, ennek hiányában a felügyelőbizottság feladatait ellátó személynek bejelentette.
(3) A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.
41. § (1) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tisztségviselő halálával, továbbá
c) lemondásával;
d) a közgyűlés általi felmentésével;
e) tagsági viszonyának megszűnésével, feltéve, hogy e törvény vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges.
(2) Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget, vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg.
(3) A tisztségviselők felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt.
III. RÉSZ
V. FEJEZET
A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI VISZONY
A tagsági viszony létrejötte
42. § (1) A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.
(2) Tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja szövetkezetnek.
(3) Az alapszabály meghatározhatja azt a közös érdeket, amelynek megléte a tagság feltétele.
43. § (1) A tagfelvételről az alapszabályban meghatározott testületi szerv dönt, a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni, és - ha a kérelem felől nem a közgyűlés döntött - a közgyűlést tájékoztatni kell.
(2) Iskolai szövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.
(3) A tagsági viszony - eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezetbe befizette.
(4) A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni.
44. § A szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely - az ellenkező bizonyításáig - igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.
A tag alapvető jogai és kötelességei
45. § (1) A tag alapvető joga, hogy
a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből;
b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit;
c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;
d) tisztséget viseljen a szövetkezetben;
e) a tisztségviselőktől és a vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről.
(2) A tagsági viszonyon alapuló szervezeti jogok és a személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni szolgáltatás mértékétől függetlenül egyenlők.
46. § A tag alapvető kötelessége, hogy
a) teljesítse a vagyoni hozzájárulást, és vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és önkormányzati szerveinek a tevékenységében;
b) a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje.
47. § A tagok jogait és kötelességeit részletesen az alapszabály és más önkormányzati szabályzatok, továbbá a szövetkezettel kötött tagsági megállapodások határozzák meg.
A tagsági viszony megszűnése
48. § (1) A tagsági viszony megszűnik, ha
a) a tag meghal, jogi személy tag megszűnik;
b) a tag a szövetkezetből kilép;
c) a tagot kizárják;
d) a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át;
e) a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
(2) Az alapszabály a tagsági viszony megszűnésének további eseteit is meghatározhatja.
49. § (1) A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni.
(2) Az alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági viszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie. A tagsági viszony ezen időtartam elteltével szűnik meg.
50. § (1) A szövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag - neki felróható módon -
a) a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
b) a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek - az alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére nem tesz eleget.
(2) A kizárásra jogosult - az alapszabályban meghatározott - testületi szervnek a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell.
(3) A kizárásról hozott határozat ellen - ha azt nem a közgyűlés hozta - a közgyűléshez lehet fordulni. Ez nem érinti a bírósági út igénybevételének lehetőségét. A keresetindításnak halasztó hatálya van.
(4) A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve ha
a) határozat későbbi időpontot állapít meg;
b) a határozat bírósági felülvizsgálására 30 napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi;
c) a tag kérelmére a közgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.
51. § (1) Ha a tagsági viszony a 48. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy (2) bekezdése alapján szűnik meg, a volt taggal (örökösével) el kell számolni.
(2) Az elszámolás során a tagsági megállapodás alapján a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat a volt tag részére ki kell adni. A kiadás időpontjára az alapszabály és a tagsági megállapodás az irányadó. Ha ez az időpont a tagsági viszony megszűnésének időpontjánál későbbi, ez időtartam alatt a vagyontárgy használatáért a volt tag részére díjat kell fizetni.
(3) Ha a szövetkezet használatába adott vagyontárgy már nincs meg, vagy a kilépéskor már nincs a szövetkezet használatában, annak értékét kell a volt tag részére megtéríteni.
(4) A volt tag részére a részjegye és a szövetkezeti üzletrésze után járó részesedés kifizetésének, továbbá a részjegye összege visszafizetésének módjára és határidejére az alapszabály az irányadó azzal, hogy az elszámolás legkésőbbi időpontja a tagsági viszony megszűnését követő mérleg-megállapító közgyűlés napjától számított harmincadik nap.
VI. FEJEZET
VAGYONI VISZONYOK A SZÖVETKEZETBEN
A részjegy
52. § (1) A tag az alapszabályban meghatározott számú és összegű részjegyet jegyezhet.
(2) Alapításkor és belépéskor - a lakásszövetkezetek kivételével - egy részjegy jegyzése kötelező.
(3) Ha a tag a részjegy teljes összegét belépéskor nem fizeti be, a fennmaradó részt az alapszabályban meghatározott módon és időpontban - de legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül - köteles befizetni. Alapítás esetében az egyéves időtartamot a szövetkezet cégbejegyzésétől kell számítani.
53. § A részjegyek csak azonos összegűek lehetnek. A részjegy másra nem ruházható át, és a szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható.
(2) A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít.
A tag más vagyoni hozzájárulásai
54. § (1) Az önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyűlés határozatainak keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyoni hozzájárulás befizetésének, felhasználásának, felmondásának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánuk járó részesedés (kamat) mértékét - az önkormányzati szabályzatban meg nem határozott részletek tekintetében - a tag és a szövetkezet közötti megállapodásba kell foglalni. A megállapodást írásban kell megkötni.
(3) Ha a tag a részjegy jegyzésén felül - a szövetkezetnek nyújtott kölcsönt kivéve - más formájú vagyoni hozzájárulást teljesített, annak értéke erejéig - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szövetkezettől részjegyet igényelhet.
(4) A tagi kölcsön igénybevételének lehetőségét, a kölcsön feltételeit - így különösen a kölcsön után a tag részére fizetett kamat (hozam) mértékét -, illetve a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre vonatkozó hozamígéretet - szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos hirdetés útján közzétenni.
(5) E § alkalmazásában hirdetés: a tagi kölcsön igénybevételének lehetőségére, vagy a már igénybe vett tagi kölcsön feltételeinek változására, továbbá a szövetkezet eredményéből való tagi részesedésre irányuló hozamígéretre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával, telekommunikációs csatorna igénybevételével vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a szövetkezet kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.
(6) A (2), (3)-(4) bekezdések tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi felügyelőség) járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint.
A szövetkezeti üzletrész
55. § (1) A szövetkezet az eredménytartalékból és a tőketartalékból a közgyűlés döntése szerint
a) üzletrésztőkét képezhet, melyből tagjainak - az alapszabály rendelkezésének megfelelően - üzletrészt juttathat, illetve
b) üzletrésztőkét növelhet, melynek összege az üzletrész-tulajdonosok között az üzletrészek arányában kerül felosztásra. Üzletrésztőkenövelés esetén az alapszabály rendelkezései szerint üzletrésszel nem rendelkező tag részére is juttatható üzletrész.
Az üzletrésztőkéből az üzletrész-tulajdonosra eső részről a jogosult kérésére névre szóló értékpapírt kell kiállítani (szövetkezeti üzletrész).
(2) Amennyiben az üzletrésztőkét veszteség fedezésére kellett felhasználni, a közgyűlés az üzletrészek névértékét arányosan csökkenti.
56. § (1) A szövetkezeti üzletrész átruházható, örökölhető, és a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosít. A szövetkezeti üzletrész után tilos kamatot fizetni.
(2) Ha az üzletrész tulajdonosa üzletrészét kívülálló személyre kívánja átruházni, a szövetkezetet és tagjait elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorlásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. Ha a jogosultak az átruházási szándék bejelentésétől számított, az alapszabályban megállapított módon és határidőben nem nyilatkoznak, úgy kell tekinteni, hogy nem kívánnak elővásárlási jogukkal élni.
(3) A tisztségviselő üzletrészének a szövetkezet által történő megvásárlásáról a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés dönthet.
(4) Ha az üzletrész tulajdonosa nem tagja a szövetkezetnek, a közgyűlésen tanácskozási és javaslattételi jog illeti meg.
57. § (1) A szövetkezeti üzletrészek tulajdonosairól és az üzletrészek névértékéről a szövetkezet nyilvántartást köteles vezetni. Az átruházást és öröklést a szövetkezethez haladéktalanul be kell jelenteni.
(2) Az üzletrészhez fűződő jogokat csak az gyakorolhatja, aki a nyilvántartás szerint az üzletrész tulajdonosa.
58. § Ha a tagsági viszony a 48. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy (2) bekezdése alapján szűnik meg, a volt tagot (örökösét) részjegyének összege illeti meg, amennyiben a részjegytőkét veszteség fedezésére nem használták fel. Igényt tarthat továbbá a volt tag a szövetkezet közgyűlése által ilyen célra létesített külön tartalék rá eső részére is.
Juttatások és támogatások a tagok részére
59. § (1) A szövetkezeti szolidaritás elvének megfelelően a szövetkezet az alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) meghatározott módon és feltételek szerint tagjait - különösen az arra rászoruló idős, munkaképtelen, tartósan beteg, többgyermekes tagjait - és azok özvegyeit, árváit, különféle anyagi segítségben és szolgáltatásban részesíti (segély, nyugdíjkiegészítés, szakmai képzés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, szociális gondozó biztosítása stb.), és támogatja művelődésüket, sporttevékenységüket.
(2) A juttatások céljára a közgyűlés által meghatározott összeget a szövetkezet a költségek terhére számolhatja el.
60. § A szövetkezet az alapszabályban (önkormányzati szabályzatban) meghatározott módon és feltételek szerint a tag szövetkezeten kívüli gazdasági tevékenységének folytatásához ingatlanhasználat és termelőeszközhasználat átengedésével, termény vagy termék juttatásával vagy ez utóbbiak pénzbeli megváltásával és más módon támogatást nyújt.
IV. RÉSZ
VII. FEJEZET
A SZÖVETKEZET GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE
Alapvető szabályok
61. § (1) A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni eszközökkel önállóan gazdálkodik, adózott eredményével e törvény keretei között szabadon rendelkezik.
(2) A szövetkezet éves kiosztható eredményének a nagyobb részét a személyes közreműködés arányában a tagoknak kell visszatéríteni.
62. § (1) A szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény nem utal más formájú gazdálkodó szervezet vagy az állam (állami szerv) kizárólagos tevékenységi körébe.
(2) A hitelszövetkezet a tevékenységét csak tagjai részére végezheti.
A munkavégzésre vonatkozó szabályok
63. § A szövetkezeti tagsági viszony keretében a vállalkozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok jöhetnek létre.
64. § A vállalkozási jellegű munkavégzésre irányuló jogviszony tartalmát az önkormányzati szabályzatnak és a polgári jog szabályainak megfelelő, csoportos vagy egyéni tagsági megállapodások határozzák meg.
65. § A szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra, valamint a szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni.
Az e törvény hatálybalépését megelőzően
a) a szövetkezet és a tag között létrejött munkamegállapodás, illetve
b) jogszabály
által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából - feltéve, hogy az adott évben a tag az előírt munkavégzési kötelezettségének eleget tett - figyelembe kell venni.
66. §
Tartalékképzés
67. §
Beszámolási és könyvelési kötelezettség
68. § A szövetkezet beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
VIII. FEJEZET
FELELŐSSÉG
A szövetkezet felelőssége tartozásaiért
69. § (1) A szövetkezet a vagyonával felel tartozásaiért. A szövetkezet vagyona: a részjegytőke, az üzletrésztőke, az eredménytartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad vagyoni eszközök.
(2) A tag a saját vagyonával, továbbá a szövetkezettől járó munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakásszövetkezet tagjára.
A szövetkezet és a tag kártérítési felelőssége
70. § (1) A szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
(2) A szövetkezet - vétkességére való tekintet nélkül - köteles megtéríteni tagjának azt a kárt, amely
a) a tagot a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzés során vagy a szövetkezet közvetlen irányítása és felügyelete alatt végzett saját gazdasági tevékenysége közben érte, továbbá
b) a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett.
(3) Nem terheli a szövetkezetet a (2) bekezdés szerinti felelősség, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy kizárólag a tag elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a szövetkezet a kár azon részének megtérítése alól, amelyet a tag vétkes magatartása idézett elő.
71. § A tag a szövetkezetnek okozott kárért - a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével - a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.
72. § A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A szövetkezet és az alkalmazottak közötti
felelősség szabályai
73. § A szövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
V. RÉSZ
IX. FEJEZET
SZÖVETKEZETEK EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA,
ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
Szövetkezetek egyesülése
74. § (1) Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen szövetkezetenként számítva a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. Iskolai szövetkezetnél az egyesüléshez (beolvadáshoz) az oktatási intézmény vezetőjének hozzájárulása is szükséges.
(2) Az egyesülő szövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új szövetkezet alapszabályát, szükség szerint módosítják az önkormányzati szabályzatokat, továbbá megtartják a szükséges választásokat.
(3) Az egyesülő szövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (a befogadó) szövetkezetre szállnak át.
75. § A szövetkezetek egyesülésére a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a szövetkezet alapítására vonatkozó, e törvény 7-9. §-ainak figyelembevételével.
76. § A szövetkezetek egyesülése során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvénynek a szervezeti egyesülés ellenőrzésére vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
A szövetkezet szétválása
77. § (1) A közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja a szövetkezet szétválását két vagy több szövetkezetre. A szétváláshoz két közgyűlést kell tartani.
(2) A szétválást a szövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles harminc napon belül összehívni a szövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.
(3)
(4) Az előkészítő közgyűlésen a szövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról, ezt követően - ha a jelenlevő tagok kétharmada egyetért a szétválás szándékával - a szövetkezet tagjai és kívülálló üzletrész-tulajdonosai nyilatkoznak arról, hogy ki, melyik szövetkezet tagja, kívülálló üzletrész-tulajdonosa kíván lenni. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést benyújtani nem lehet. Az igazgatóság a szétválást előkészítő közgyűlést követő nyolc napon belül köteles valamennyi távolmaradt tagot, kívülálló üzletrész-tulajdonost felhívni, hogy tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon hovatartozási szándékáról. A felhívásban közölni kell, hogy nyilatkozat hiányában a hovatartozás kérdésében a közgyűlés határozata lesz irányadó. A felhívást az alapszabályban - a közgyűlés összehívására - előírt módon kell kiadni.
(5)
(6) Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni, amelyet - a lakásszövetkezeteket kivéve - könyvvizsgálóval kell véleményeztetni. Az igazgatóság köteles javaslatot tenni az üzletrészek megoszlásán túl azok új névértékének megállapítására. A vagyonmegosztási javaslatnak ki kell terjednie a munkavállalók munkajogi helyzetében beálló esetleges változások anyagi következményeinek viselésére is.
(7) Az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely az üzletrészek új névértékének megállapításán túl határoz a szétválásról, a vagyon megosztásáról, valamint - a (4) bekezdésben szabályozott nyilatkozat hiányában - a hovatartozásról.
(8) A szövetkezet a szétválást elhatározó közgyűlést követő három napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.
78. § A szétválással a szövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új szövetkezetekre mint jogutódokra szállnak át. A szétvált szövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód szövetkezetek - valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában - az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód szövetkezetek felelőssége egyetemleges.
A szövetkezet átalakulása
79. § (1) A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá - takarékszövetkezet, hitelszövetkezet és biztosító szövetkezet csak részvénytársasággá - alakulhat át.
(2) Az üzletrésztulajdonos legkésőbb az előkészítő közgyűlésen köteles nyilatkozni arról, hogy be kíván-e lépni a gazdasági társaságba. A gazdasági társaságba be nem lépő üzletrész-tulajdonossal az átalakulás időpontjában a szövetkezeti üzletrészre is kiterjedően el kell számolni. Az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával készpénzben vagy más módon kell kiegyenlíteni. Az elszámolásra egyebekben az 51. § (4) bekezdése az irányadó. Ha a gazdasági társaságba be nem lépő tagok új szövetkezetet alapítanak, vagy más szövetkezetbe lépnek, az alapszabály vagy a külön törvény szerint fel nem osztható vagyon rájuk eső része e szövetkezetet illeti.
80. § Ha a tagok tizenöt százaléka az átalakulást írásban indítványozza, az igazgatóság köteles 90 napon belüli időpontra összehívni a szövetkezet átalakulását előkészítő közgyűlést (a továbbiakban: előkészítő közgyűlés).
81. § (1) Az igazgatóság köteles az előkészítő közgyűlés elé olyan indítványt terjeszteni, amely
a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről és a szövetkezeti tagok jövőbeni helyzetéről, ideértve a juttatások és támogatások (59-60. §) kérdését is;
b) javaslatot tartalmaz a választott társasági formára és a vagyon megosztására;
c) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.
(2) Az előkészítő közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével - az üdülőszövetkezet kivételével lakásszövetkezeteknél egyhangúlag - dönt az indítványban tárgyalt kérdésekről.
(3) Az előkészítő közgyűlés bizottságot jelölhet ki az átalakulás előkészítésére.
82. § Az igazgatóság (bizottság) az előkészítő közgyűlés döntései alapján köteles az átalakulási terven és a vagyonmérlegen felül jegyzéket készíteni a továbbra is fennmaradó juttatásokról és támogatásokról.
83. § (1) Ha az előkészítő közgyűlés az átalakulás mellett döntött, az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő harminc napon belül köteles összehívni az átalakulási közgyűlést.
(2) Az átalakulási közgyűlésre a szövetkezet valamennyi tagját úgy kell meghívni, hogy a meghívóhoz mellékelni kell a 81-82. §-ban felsorolt iratokat.
(3) Az átalakulási közgyűlés az összes tag kétharmados szótöbbségével - az üdülőszövetkezet kivételével lakásszövetkezeteknél egyhangúlag - dönt a szövetkezet átalakulásáról. Ezt követően kell megtartani a korlátolt felelősségű társaság első taggyűlését, illetve a részvénytársaság alakuló közgyűlését a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.
84. § (1) Az átalakulás feltétele a szövetkezet teljes vagyonának a tagok közötti - értékpapírokban megtestesített - felosztása.
(2) Az átalakuló szövetkezeteknek a külön törvény szerinti fel nem osztható vagyonára jutó részvényt vagy üzletrészt a közgyűlés által meghatározott szövetkezeti vagyonkezelő szervezetnek kell átadnia, amely részesedést a gazdasági társaság egy éven belül a mindenkori bankkamattal növelt névértéken - megvásárolhat. Ez nem vonatkozik a lakás, a takarék és az iskolai szövetkezetre.
85. § (1) Az új gazdasági társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét)
a) az alapításban résztvevők szövetkezeti üzletrészeinek összértéke és
b) az új társasági tagok vagyoni hozzájárulása
együttesen alkotja.
(2) Az egyes társasági tagok törzsbetétje (részvénye) az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt vagyonból reájuk eső résznek megfelelően alakul. A törzsbetét legkisebb összege az átalakuló szövetkezet tagjai esetében nem lehet kevesebb tízezer forintnál.
(3) Az átalakuló szövetkezet tagjainak részvényjegyzése nem utasítható vissza.
86. § (1) Ha a szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá alakul át, a nem pénzbeli betétet a cégbejegyzés előtt kell rendelkezésre bocsátani.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a pénzbetétek összege alapításkor kevesebb lehet a törzstőke harminc százalékánál és egymillió forintnál.
(3) Ha a szövetkezet részvénytársasággá alakul át, a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor kevesebb lehet az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál.
87. § Ha a szövetkezetből alakult korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság alapítóinak többsége az átalakult szövetkezetnek is tagja volt, a társaság a cégszövegébe a "szövetkezeti" jelzőt felveheti.
88. § A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulására egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.
Részleges átalakulás
88/A. § (1) Nem szűnik meg a mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezet, ha átalakulásának kezdeményezése esetén legkésőbb az előkészítő közgyűlésen, amely az átalakulás mellett döntött, legalább öt tag úgy nyilatkozik, hogy nem lép be a gazdasági társaságba, hanem a szövetkezetet tovább kívánja működtetni (részleges átalakulás). Részleges átalakulás esetén a szövetkezet átalakulására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) Részleges átalakulás esetén az előkészítő közgyűlést követő nyolc napon belül az igazgatóság, vagy ha a közgyűlés kijelölte, az előkészítő bizottság köteles tájékoztatni valamennyi távol maradt üzletrész-tulajdonost a részleges átalakulásról, és felhívni, hogy harminc napon belül nyilatkozzék hovatartozási szándékáról. A felhívásban az üzletrész-tulajdonost figyelmeztetni kell arra, hogy amennyiben határidőben nem nyilatkozik, a szövetkezet tagja, illetőleg kívülálló üzletrész-tulajdonosa marad. Az üzletrésztulajdonos nyilatkozhat úgy is, hogy üzletrésze egy - általa meghatározott mértékű - részével vesz részt a gazdasági társaság alapításában.
b) A hovatartozási szándékról szóló nyilatkozatok alapján az igazgatóság (előkészítő bizottság) a 82. §-ban meghatározottakon kívül vagyonmegosztási javaslatot is készít, amelyet könyvvizsgálóval véleményeztetnie kell.
c) Részleges átalakulás esetén az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül köteles újabb közgyűlést (részleges átalakulási közgyűlés) összehívni. A részleges átalakulási közgyűlés az összes tag kétharmadának szavazatával dönt a szövetkezet és a gazdasági társaság közötti vagyonmegosztásról.
d) A gazdasági társaságba belépő üzletrész-tulajdonosok a vagyonmegosztást követően döntenek a gazdasági társaság megalapításáról. A gazdasági társaság a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozat szerinti vagyonrész felett a rendelkezési jogot a társasági szerződés (alapító okirat) elfogadásával szerzi meg.
e) A gazdasági társaságba be nem lépő szövetkezeti tagok a vagyonmegosztást követően megtartandó közgyűlésen döntenek a szövetkezeti üzletrészek értékéről, szükség esetén megválasztják a szövetkezet új tisztségviselőit, és határoznak a szövetkezet továbbműködéséhez szükséges egyéb kérdésekről is.
f) A szövetkezet kötelezettségeiért a részleges átalakulást követően a szövetkezet és a gazdasági társaság - valamennyi hitelezővel kötött eltérő megállapodás hiányában - a vagyonmegosztás arányában felel. A szövetkezet a részleges átalakulásról és a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról a részleges átalakulási közgyűlést követő három napon belül köteles az ismert hitelezőket tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági, illetőleg ipari szövetkezetnek az a szövetkezet minősül, amely, illetőleg amelynek jogelődje e törvény hatálybalépésekor a "mezőgazdaság", illetőleg az "ipar" nemzetgazdasági ágazatba sorolt szövetkezet volt.
A szövetkezet megszűnése
89. § (1) A szövetkezet megszűnik, ha
a) a közgyűlés - az összes tag kétharmados szótöbbségével, lakásszövetkezeteknél egyhangúlag - elhatározza a jogutód nélküli megszűnést;
b) más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik vagy valamennyi tag részvételével gazdasági társasággá alakul át;
c) tagjainak száma öt alá - iskolai szövetkezetnél és hitelszövetkezetnél tizenöt alá - csökkent, és emiatt vagy más törvényes okból a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését;
e) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.
(2) A legkisebb kötelező taglétszám hiánya miatt csak akkor van helye a szövetkezet megszűntnek nyilvánításának, ha a szövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését.
(3) A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
90. § (1) Ha a szövetkezet a 89. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásnak van helye. Ennek során - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Lakásszövetkezeteknél a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki, ha a tagok a végelszámoló személyében nem tudtak megállapodni. Minden más esetben a végelszámolást az igazgatóság végzi.
(3) A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után szövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető.
91. § (1) A végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok és a nem tag üzletrésztulajdonosok között - részjegyük, más vagyoni hozzájárulásuk és üzletrészük arányában - fel kell osztani, és részükre ki kell fizetni. A fel nem osztható vagyonra a 17. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.
(2) Lakásszövetkezetek esetében a vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában.
VI. RÉSZ
X. FEJEZET
A LAKÁSSZÖVETKEZETEKRE VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
Közös rendelkezések
92. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából lakásszövetkezetek: a lakás, a nyugdíjasházi, az üdülő, a személygépkocsitároló, a műhely vagy üzlethelyiségépítő és fenntartó szövetkezet (a továbbiakban együtt: lakásszövetkezet).
(2) A lakásszövetkezet közhasznú tevékenységet ellátó kommunális szervezet.
93. § Lakásszövetkezet alapításához az is szükséges, hogy a leendő szövetkezeti területi egységet vagy a szövetkezet jellegének megfelelő más egységet (építési ütem, épület, épületcsoport stb.) alkosson.
94. § A lakásszövetkezet közgyűlésén lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában (használatában) áll, az alapszabály határozza meg a szavazatok figyelembevételének módját.
A lakásszövetkezeti tagsági viszony
95. § (1) A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki
a) a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségek teljesítését vállalja, továbbá
b) fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetére hozzájárul
bb) a természetes személy a tartozásának az illetményéből való levonásához, a megfelelő illetményrésznek a lakásszövetkezet javára történő engedményezésével,
bc) a jogi személy vagy bankszámlával rendelkező más személy az azonnali beszedési megbízás érvényesítéséhez.
(2) Lakásfenntartó szövetkezetnél a tulajdonos és a használati jog gyakorlására jogosult személy tagfelvételi kérelme - ha az (1) bekezdésben szabályozott feltételeknek eleget tesz - nem utasítható el.
(3) Ha a lakás több személy tulajdonában, illetve használatában van, mindegyik tulajdonostárs, illetőleg használatra jogosult kérheti tagként való felvételét a lakásszövetkezetbe.
(4) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.
96. § (1) A nem tag tulajdonos fizetési kötelezettségének biztosítására a 95. § (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.
(2)
(3) Ha a tag a lakásfenntartó szövetkezetből kilép, illetve kizárják, az engedményező nyilatkozat továbbra is érvényben marad, amíg a volt tagnak tartozása van.
97. § (1) Nyugdíjasházi szövetkezetbe tagként az vehető fel, aki a lakásszövetkezeti tagság általános feltételeinek megfelel, és nyugdíjas, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy öt éven belül eléri.
(2) Az alapszabály a tagságra további feltételeket állapíthat meg.
(3) A tag a lakóegységbe csak az (1)-(2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő személyt fogadhat be; más személy befogadása a tagsági viszonyt megszünteti.
98. § (1) A lakásszövetkezeti tagsági viszony akkor is megszűnik, ha a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik.
(2) A tagsági viszony megszűnése esetén az állandó, illetőleg az időleges használat joga is megszűnik.
99. § (1) Lakásépítő szövetkezetnél a kilépő tag és az örökös átruházhatja építtetői jogát, és a jogosultság megszerzője kérheti tagként való felvételét. A kérelem csak akkor utasítható el, ha a kérelmező nem felel meg a lakásszövetkezeti tagság általános feltételeinek.
(2) A lakásépítő szövetkezetből kizárt tagnak a szövetkezettel szembeni követelését az alapszabály a volt tag által a lakóházépítésre teljesített befizetésekre, továbbá az elvégzett munkák és a nyújtott szolgáltatások ellenértékére korlátozhatja. Ez a rendelkezés vonatkozik arra a volt tagra is, aki építtetői jogának átruházása nélkül lépett ki a szövetkezetből.
(3) A lakásépítő szövetkezet az új tag felvételét követő harminc napon belül köteles elszámolni a kilépett, illetőleg kizárt taggal.
100. § (1) A nyugdíjasházi szövetkezet tagjának halála esetén az örökös a lakást csak akkor használhatja, ha - kérelmére - a szövetkezetbe tagként felveszik.
(2) Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező a 97. § (1)-(2) bekezdésében előírt feltételeknek megfelel.
(3) Ha az örökös nem felel meg az előírt feltételeknek, vagy tagfelvételét nem kéri, és a tulajdonjogot vagy az állandó használat jogát a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a feltételeknek megfelelő személyre nem ruházza át, a nyugdíjasházi szövetkezetet további hat hónapig a tulajdonjogra, illetve az állandó használati jogra a forgalmi értéken vételi jog illeti meg.
101. § (1) Ha a lakás állandó használatának a joga megszűnt, a volt tag köteles a lakást kiüríteni, és elhelyezésre nem tarthat igényt. Ezt kell megfelelően alkalmazni üdülőszövetkezetben az időleges használati jog megszűnése esetén is.
(2) Ha a lakásfenntartó szövetkezetben a tagsági viszony megszűnik, a volt tag a szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését - a túlfizetés kivételével - a szövetkezettől nem követelheti. Az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.
102. § Lakásszövetkezetnél a tag kizárását kimondó határozat bírósági felülvizsgálására irányuló kereset megindításának nincs halasztó hatálya.
103. § Lakásszövetkezet csak a területi vagy más egységeknek (93. §) megfelelő lakásszövetkezetekre válhat szét.
Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben
104. § (1) Ha lakásszövetkezetben a lakások a tagok magántulajdonában állnak, az alapszabály határozza meg, hogy az épülethez tartozó földrészlet, a lakóház épületszerkezetei, a közös használatra szolgáló helyiségek, területek, a központi berendezések, a házfelügyelői lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (pl. iroda, műhely, raktár stb.) a szövetkezet tulajdonába vagy a tagok közös tulajdonába kerülnek.
(2) A lakás tulajdonosa köteles elidegenítési szándékát az igazgatóságnak bejelenteni.
105. § (1) A lakások - ha az alapszabály így rendelkezik - a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot meghatározott lakás állandó használatának joga illeti meg. A tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja, illetve a használat jogát átruházhatja.
(2) A lakás állandó használata jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet e jogát maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti ki.
(3) Ha a lakásszövetkezet nem él elővásárlási jogával, a tag használati jogát olyan személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek megfelel. Az ilyen személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el.
(4) A tag halála esetén a használati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni.
106. § A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagok közös tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára - a közgyűlés határozatának keretei között - a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többi jogainak vagy jogos érdekeinek sérelmére.
107. § (1) Üdülőszövetkezet úgy is alapítható, hogy a szövetkezet tulajdonában álló üdülőépületben a tagot - évenként, az alapszabályban meghatározott időtartamra - egy üdülőegység időleges használatának joga illeti meg.
(2) Az időleges üdülőhasználat jogával rendelkező minden természetes személy tagot - a használat joga mértékétől függetlenül - a közgyűlésen egy-egy szavazat illet meg. Jogi személy tag minden olyan üdülőegység után, amelyek egész évi használatára jogot szerzett, a gazdálkodást érintő kérdésekben további egy-egy szavazattal rendelkezik.
108. § (1) A tag halála esetén az időleges üdülőhasználati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni.
(2) Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező a tagsági feltételeknek megfelel.
A lakásszövetkezet gazdálkodása
109. § (1) A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetéssel) és felújítással kapcsolatos befizetései és a szövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják.
(2) A tagok és nem tag tulajdonosok építéssel, fenntartással (üzemeltetéssel) és felújítással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani. A költségek viselésének módját az alapszabályban kell meghatározni.
110. § (1) A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységéből (építés, üzemeltetés, felújítás) eredő tartozásaiért. Ha az a tartozások fedezésére nem elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.
(2) Az üzemeltetési költségeket érintő áremelés mértékének arányában a pótbefizetést az igazgatóság is elrendelheti.
(3) A lakásszövetkezet által folytatott vállalkozási tevékenység esetében a tagok és a nem tag tulajdonosok csak akkor mentesülnek az (1) bekezdés szerinti felelősség alól, ha a vállalkozásból eredő kötelezettségek fedezésére - a vállalkozással arányban álló - vagyonrészt az alapszabályban elkülönítenek. Ebben az esetben a vállalkozásból eredő kötelezettségekért a szövetkezet az elkülönített vagyonával felel.
Vegyes rendelkezések
111. § (1) A lakásszövetkezet a lakóházakon és a lakásokon végzett építési és más munkálatokkal kapcsolatos jótállási, szavatossági és ezzel összefüggő kártérítési igényeket érvényesítheti. Az ilyen jogviták elbírálása során - ha a másik fél is gazdálkodó szervezet - a Pp. XXV. fejezetének rendelkezései szerint kell eljárni.
(2) A kártérítési igény gazdálkodó szervezetekkel szemben is öt év alatt évül el.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A szövetkezeti érdekképviselet
112. § (1) A szövetkezetek - mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme, gazdasági tevékenységük közös anyagi eszközökkel történő előmozdítása, továbbá a nemzetközi szövetkezeti kapcsolatok ápolása érdekében - területi vagy szakmai alapon szerveződő, illetőleg országos érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre. E szervezetekhez való csatlakozás önkéntes.
(2) Az országos érdekképviseleti szervek létrehozhatják a magyar szövetkezeti mozgalom közös, országos érdekképviseleti szervét, amely nemzetközi szervezetekben is képviseli a magyar szövetkezeteket.
(3) A szövetkezeti érdekképviseleti szervekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
113. §
Hatálybalépés
114. § E törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról külön törvény rendelkezik.
1994. évi LV. törvény a termőföldről
Az Országgyűlés abból a célból, hogy az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján a mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak, a termőföld forgalma és a termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon, a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az ország területén levő valamennyi termőföldre.
(2) A földhasznosításra és a termőföld védelmére vonatkozó rendelkezések hatálya - ha e törvény így rendelkezik - kiterjed arra a földre is, amelyet a korábbi jogszabályok építmény elhelyezésére szolgáló, különleges rendeltetésű, illetőleg hasznosításra alkalmatlan földnek nyilvánítottak (termőföldnek nem minősülő föld).
2. § (1) E törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzésére, illetőleg a szerzés tilalmára, a termőföldek használatára, hasznosítására (a továbbiakban: földhasználat, földhasznosítás), a birtoktagok kialakítására és a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.
(2) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a haszonbérletre e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.
(3) A tulajdonos kérelmére, illetőleg a földhivatal megkeresésére az első fokú építésügyi hatóság igazolja, hogy a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld kialakított építési teleknek vagy építési területnek, illetőleg kialakított területnek minősül-e.
(4) A külön jogszabályok rendelkezései az irányadók
a) az erdő létesítésére, rendeltetésére, kezelésére, használatára, értékelésére és megszüntetésére, az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdő művelési ágának megváltoztatásával, időleges igénybevételével és termelésből való kivonásával kapcsolatban a térítési díj és bírság megfizetésére és az erdővagyon védelmére.
b) a föld mint környezeti elem védelmére.
(5) A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldterületekre - ha természetvédelemre vonatkozó törvény másként nem rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az erdőterületek talajának védelmére is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Fogalommeghatározások
3. § E törvény alkalmazásában
a) termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
b) tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese;
c) külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt;
d) külföldi jogi személy: a külföldi székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
e) talaj: a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység, feltételesen megújuló természeti erőforrás;
f) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: a rendeltetésszerű felhasználásig (az Országos Építésügyi Szabályzat szerinti építési telekké, építési területté, illetőleg területté alakításig) az a belterületi földrészlet, amelyet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas, erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
g) termőföldvédelem: a termőföld mennyiségének védelme (a továbbiakban: földvédelem) és a termőföld minőségének védelme (a továbbiakban: talajvédelem);
h) családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma;
i) a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki
1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat,
3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,
4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;
j) a gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell;
k) mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;
l) kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás;
m) helyben lakó:
1. az a magánszemély, akinek bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik;
2. az a magánszemély, akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;
3. az i) pont 3. alpontja szerinti szakirányú képzettséggel rendelkező, helyben lakást és mezőgazdasági tevékenység élethivatásszerű folytatását vállaló magánszemély;
4. az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban a k) és l) pontok szerinti mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származik, és székhelye az 1-2. alpontban meghatározott településen van; és
5. természetes személy esetében családi gazdálkodó vagy nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy a 4. alpont alatti szervezet természetes személy tagja vagy részvényese;
n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával.
BH2000. 538. A haszonbérlőt megillető elő-haszonbérleti jog az elővásárlási jog rokon intézménye, ezért a jogszabály által nem rendezett kérdésekben az elő-haszonbérleti jogra is az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ptk. 145. § (2) bek., 373. §, 1994. évi LV. tv. 3. § a) pont, 21. §, PK 9.].
II. Fejezet
A TERMŐFÖLD TULAJDONJOGÁNAK
MEGSZERZÉSE
4. § E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdonszerzésnek kell tekinteni a termőföld tulajdonjogának - ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is - bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történő megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.
Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése
5. § (1) Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen.
(2) A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti mérték megállapításánál a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe kell venni.
(4) A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén levő termőföldet.
(5) A magánszemély az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld tulajdonát legfeljebb annak területnagyságát és AK értékét meg nem haladó területnagyságú és AK értékű termőföldre cserélheti.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor meglévő termőföld
a) kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt termőföld,
b) közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő termőföld
területnagysága és AK értéke az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladhatja.
Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése
6. § (1) Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg.
(2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet.
(3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet.
BH2003. 119. II. Belföldi jogi személy a mezőgazdasági termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Az erre irányuló szerződés és az ebből eredő származékos jogszerzésre irányuló jogügylet egyaránt semmis [Ptk. 200. § (2) bek., 112. § (1) bek., 237. § 239. §, 378. §, 1994. évi LV. tv. 6. § (1) bek., 9. § (1) bek.].
BH2001. 452. A földtörvény hatálybalépését követően ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránt benyújtott kérelem esetén alkalmazni kell a jogi szervezetek termőföldszerzési tilalmát (1994. évi LV. tv. 6. §, 79. §).
BH2000. 455. Termőföld tulajdonjogának jogi személy részéről való megszerzésére vonatkozó jogszabályi tilalom nem érinti a termőföld használati joga átruházásának - s ehhez képest a használati jog apportálásának - lehetőségét [1988. évi VI. tv. 22. § (2) bek., 161. § (3) bek., 1994. évi LV. tv. 6. §].
BH2000. 396. A szerződés érvényességét a megkötésekor hatályos anyagi jogi szabályok alapján kell megítélni [Ptk. 115. § (1) bek., 117. § (3) bek., 312. § (1) bek., 1994. évi LV. tv. 6. § (1) bek., 79. §].
Külföldiek tulajdonszerzése
7. § (1) A külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.
(2)
8. § A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.
A tulajdonszerzés ellenőrzése
9. § (1) A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, a föld fekvése szerinti körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.
(2) Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.
(3) A szerző félnek a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdonszerzése nem ütközik szerzési korlátozásba. A nyilatkozat valóságtartalmát a körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartás alapján ellenőrizheti.
(4) A (2) bekezdés szerinti szerződés vagy szerződési kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához.
BH2003. 119. I. Az ügyész perindítási jogosultsága a termőföld elidegenítése tárgyában kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében [Pp. 2. § (5) bek., 1992. évi V. tv. 14. § (3) bek., 1994. évi LV. tv. 9. § (2) bek.].
BH2003. 119. II. Belföldi jogi személy a mezőgazdasági termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Az erre irányuló szerződés és az ebből eredő származékos jogszerzésre irányuló jogügylet egyaránt semmis [Ptk. 200. § (2) bek., 112. § (1) bek., 237. § 239. §, 378. §, 1994. évi LV. tv. 6. § (1) bek., 9. § (1) bek.].
Elővásárlási jogok
10. § (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;
b) a helyben lakó szomszédot;
c) a helyben lakót;
d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elővásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlő (felesbérlő, részesművelő) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony.
III. Fejezet
A TERMŐFÖLDEK HASZNÁLATA
Használati jogok
11. § (1) A haszonélvezeti jog és a használat jogának szerződéssel való alapítására a II. fejezet tulajdonszerzést korlátozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ennek során a szerző fél tulajdonában lévő és haszonélvezetébe (használatába) kerülő földrészleteket össze kell számítani.
(2) A termőföld szaporítóanyag-termeléssel történő hasznosítása során a földhasználó köteles vetésterveit - a külön jogszabályban előírt mértékű védőtávolságok betartása érdekében - egyeztetni a szomszédos földhasználóval. Egyebekben a Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseit a termőföldek esetében is megfelelően alkalmazni kell.
11/A. § A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást - a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatást kivéve - igénybe venni csak a föld fekvése szerinti földhivatal által nyilvántartott földhasználatra lehet.
A termőföld haszonbérlete
12. § A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
12/A. § A haszonbérlő - termelési integráció megvalósítása érdekében - a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodást és a haszonbérbe adó hozzájárulását írásba kell foglalni. A földhasználat átengedése - ha a felek másképpen nem rendelkeznek - nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.
A haszonbérlet időtartama
13. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a (2)-(4) bekezdések szerinti határozott időre kötheti meg.
(2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel legfeljebb húsz év lehet.
(3) Erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni.
(4) Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).
(5)
14. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.
Haszonbérfizetési kedvezmény
15. § (1) Ha a haszonbérlőt a haszonbérleti területre elemi csapás okozta kár címén földadófizetési kedvezmény (földadómérséklés vagy -elengedés) illeti meg, legalább ilyen arányú haszonbérfizetési kedvezményre (haszonbérmérséklésre vagy haszonbérelengedésre) jogosult. A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a földadófizetési kedvezmény biztosításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban köteles a haszonbérbe adóval közölni.
(2) A földadófizetési kedvezmény megállapítására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséig a haszonbérfizetés tekintetében a kötelezett késedelmére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
16. § A haszonbérlő elesik a haszonbérfizetési kedvezménytől, ha a kedvezmény iránti igényét a haszonbérbe adóval a 15. § (1) bekezdése szerinti határidőben nem közli.
17. § A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbérelengedést igényelhet akkor is, ha földadófizetési kedvezményt egyébként nem kapott, vagy azt nem veheti igénybe. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.
A haszonbérleti szerződés felmondása, megszűnése
18. § A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a termőföld használatát másnak átengedte, a termőföldön a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta;
b) a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.
19. § (1) A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a haszonbérlő - az azonnali hatályú felmondás helyett - a tulajdonos hozzájárulásával kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan feltételekkel folytatja.
20. § A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő
a) elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat;
b) követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét;
c) köteles a haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetőleg eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetőleg az eltávolítást a haszonbérbe adó a kötelezett költségére elvégeztetheti.
21. § (1) A termőföldre és tanyára az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg:
a) a volt haszonbérlőt, illetve ha a volt haszonbérlő a tulajdonos hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített, az általa kijelölt személyt feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg;
b) a helyben lakó szomszédot;
c) a helyben lakót.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérleti jog gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó;
c) jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az előhaszonbérletre jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
BH2000. 538. A haszonbérlőt megillető elő-haszonbérleti jog az elővásárlási jog rokon intézménye, ezért a jogszabály által nem rendezett kérdésekben az elő-haszonbérleti jogra is az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni [Ptk. 145. § (2) bek., 373. §, 1994. évi LV. tv. 3. § a) pont, 21. §, PK 9.].
A haszonbérelhető terület nagysága
22. § (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
(2) Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-tól haszonbérel.
23. § Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe.
A feles bérlet
24. § A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével - a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
Szívességi földhasználat
24/A. § (1) A tulajdonos a termőföld vagy tanya használatát közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] ingyenesen átengedheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a termőföld vagy tanya használatának nem a hozzátartozó javára történő ingyenes átengedésére irányuló szerződések érvényességét nem érinti.
A részesművelés
25. § (1) A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat.
(2) A részesművelésre egyebekben - a haszonbérleti jogviszony időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó rendelkezések kivételével - a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
Földhasználati nyilvántartás
25/A. § (1) A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a termőföld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek használójának nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét), magánszemély földhasználó természetes személyazonosító adatait, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát.
(2) Aki szerződés alapján termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.
(3) Aki saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában vagy más jogcímen a rendelkezése alatt áll, a földrészlet vagy földrészletek (1) bekezdés szerinti adatait köteles a földhivatalnál a használatba vételtől számított harminc napon belül bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, a bejelentést a tulajdonosnak is alá kell írnia.
(4) A földhivatal a szerződés benyújtását, illetve a bejelentés megtörténtét, valamint a nyilvántartott tényeknek a tényleges helyzettel való egyezőségét, továbbá a haszonbérletre meghatározott korlátozások betartását hivatalból ellenőrizheti. A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles a földhivatalhoz bejelenteni.
(5)
(6) A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a 2. számú melléklet 1. a) pontja szerint számított földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az illetékes megyei (fővárosi) földhivatalt illeti meg.
(7) Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a termőföld használójának a tulajdonost kell tekinteni.
(8) Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonosai a (6) bekezdés szerinti bírság megfizetésére egyetemlegesen kötelezhetőek.
25/B. § (1) A földhivatalnak a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos eljárására az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Erdő művelési ágú földrészletek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz. Az erdőkre vonatkozó adatokat az Állami Erdészeti Szolgálat megkeresésre köteles átadni a körzeti földhivatalnak, amely az adatokat az ingatlan-nyilvántartás adataival hivatalból kiegészíti, szükség esetén a hivatalból nem pótolható adatok szolgáltatására felhívja az erdőgazdálkodót.
25/C. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy egészben - jogszabályba ütközik, a földhivatal - annak megküldésével - értesíti az ügyészt. A földhivatal akkor is értesíti az ügyészt, ha az ellenőrzés során tudomására jut, hogy a földhasználati szerződést nem jelentették be.
(2) A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén a Tft. 9. §-ának (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3) A földhivatal az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból és az annak alapjául szolgáló szerződésekről földhasználathoz kötött, költségvetési kapcsolattal összefüggő ügyben (így különösen az adózással, a költségvetési támogatás igénybevételével, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozás, valamint az illeték megfizetésével kapcsolatban) hatóság megkeresésére, továbbá díjfizetés ellenében a föld tulajdonosának és használójának a kérelmére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
25/D. § (1) A szerződés megkötésétől számított 30 napon belül nyilvántartásba vétel céljából - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - be kell nyújtani a földhivatalhoz azokat a szerződéseket, illetve jogokat biztosító vagy kötelezettséget vállaló nyilatkozatokat, amelyeket termőföld tulajdonjogára, haszonélvezeti jogára vagy bármely más az ingatlan-nyilvántartásba egyébként bejegyezhető jogra vonatkozóan a törvény 6. és 7. §-ában foglalt tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások hatálya alá eső személyekkel kötöttek, illetve ilyen személyek irányában tettek, feltéve, hogy e szerződéseket (jognyilatkozatokat) a jogszerzés bejegyzése érdekében még nem nyújtották be.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a szerződő feleket egyetemlegesen terheli, nem terjed ki azonban azokra a szerződésekre, jognyilatkozatokra (a továbbiakban együtt: szerződések) amelyeket a 25/A. § (2)-(3) bekezdése alapján a földhivatalhoz benyújtottak, illetve bejelentettek.
(3) A szerződések benyújtására, ennek elmulasztására, valamint a szerződések nyilvántartásba vételére a 25/A-25/C. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződés benyújtásának elmulasztása esetén a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket nem létezőnek kell tekinteni. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai (Ptk. 361-364. §) az irányadók.
IV. Fejezet
A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSÁRA
IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK
Általános birtokrendezés
26. § (1) A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Az általános birtokrendezési eljárásra a külön törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A külön törvényben foglaltak hatálybalépéséig az (1) bekezdésben említett célok megvalósítása érdekében birtokösszevonási célú, önkéntes földcsere kezdeményezhető.
A birtokösszevonási célú önkéntes földcsere
27. § (1) A tulajdonos szétszórt termőföldjeinek gyors, egyszerű eljárás keretében történő összevonása, valamint az állattenyésztő telepek földszükségleteinek kielégítése érdekében önkéntes földcserét lehet végrehajtani. Ha a tulajdonos a termőföldjét nem birtok-összevonási céllal cseréli el, illetőleg a csere birtokösszevonást közvetlenül nem eredményez, a földcserét a Ptk. 378. §-ában foglalt szabályok szerinti cserének kell tekinteni.
(2) Több tulajdonos, több széttagoltan fekvő termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere megszervezése a földhivatalnál is kezdeményezhető.
(3) A földhivatal által megszervezett önkéntes földcsere során a termőföldek cseréjére a résztvevők (cserepartnerek) egyetértésével kerül sor.
28. § (1) Ha egy-egy tulajdonos termőföldjeinek birtoktaggá történő egyesítése céljából az önkéntes földcsere több tulajdonos, több széttagoltan fekvő földrészletét egyidejűleg érinti, az önkéntes földcsere megszervezését a cserélni szándékozó tulajdonosok és egyéb érdekeltek együttesen kérhetik a földhivataltól. Az önkéntes földcsere megszervezését bármely földhivataltól kérni lehet, amelynek illetékességi területén az elcserélendő földek valamelyike fekszik.
(2) Az önkéntes földcsere megállapodás alapján szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alkalmával a földhivatal az okiraton igazolja, hogy a földcsere birtokösszevonási célt szolgált.
29. § Az önkéntes földcserére irányuló eljárás megindításáról a földhivatal az érdekelteket értesíti. Ebben a földhivatal a csere céljára rendelkezésre álló földrészleteket helyrajzi szám szerint megjelölve közli az érdekeltekkel, a résztvevők (tulajdonosok) nevének és lakcímének egyidejű feltüntetésével. Az értesítésnek határidő megjelölésével felhívást kell tartalmaznia arra, hogy az érdekeltek a határozatban megjelölt földrészletek és a konkrét tulajdonosok ismeretében tegyék meg a végleges, illetőleg pontosítsák a korábbi kérelmükben tett ajánlataikat, és a földcserére vonatkozóan a szükséges megállapodások elkészítéséről, illetőleg elkészíttetéséről gondoskodjanak.
30. § (1) Az érdekeltek kérelmére a földhivatal az önkéntes földcserével kapcsolatos földmérési munkát díj fizetése ellenében elvégzi, és a kicserélt területeket a tulajdonosok birtokába adja.
(2) A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a kicserélendő földrészletekre vonatkozóan a tulajdonosok által felajánlott esetleges értékkiegyenlítést, a birtokbaadásra vonatkozó és az egyéb kérdéseket illetően a cserepartnerek között létrejött megállapodásokat.
31. § (1) A különböző értékű termőföldek cseréje esetén az értékkülönbözetet, továbbá a földön levő építmény és más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka ellenértékét meg kell téríteni.
(2) Az ellenérték megtérítése pénzzel, továbbá bármilyen vagyontárggyal, illetőleg vegyesen (pénzzel és vagyontárggyal) történhet.
32. § Az önkéntes földcserét a termőföldön fennálló telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, továbbá egyéb közérdekű használati jog nem akadályozza.
33. § A termőföldön fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld csak a tilalom, illetőleg a jog jogosultjának hozzájárulásával vonható be az önkéntes földcserébe.
34. § Az önkéntes földcserére irányuló eljárásban résztvevőnek kell tekinteni
a) az eljárásba bevont termőföld tulajdonosait, továbbá a földrészleten levő épületek és építmények tulajdonosait, ha azok a földrészlet tulajdonosától különböző személyek;
b) a cserével érintett földrészletek tekintetében a termőföld tulajdonosán kívül azokat a jogosultakat, akiknek javára vagy érdekében az ingatlan-nyilvántartásba valamely jogot vagy tényt jegyeztek be, és azokat a további jogosultakat is, akiket haszonélvezeti vagy más használati joguk a földrészlet birtoklására, használatára jogosítanak.
35. § (1) Ha az önkéntes földcserére vonatkozó egyetértő nyilatkozat érvényességéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a földhivatal által szervezett eljárásban is be kell szerezni.
(2) Az önkéntes földcsere a későbbiekben a külön jogszabály szerint lefolytatható általános birtokrendezés végrehajtását nem zárja ki.
V. Fejezet
A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA ÉS VÉDELME
Hasznosítás, mellékhasznosítás, újrahasznosítás
36. § (1) A használó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani (hasznosítási kötelezettség). Az állam - kártalanítás mellett - elrendelheti, hogy a használó a hasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tegyen eleget (hasznosítási kötelezettség felfüggesztése).
(2) Hatósági engedéllyel lehet
a) a termőföld (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő hasznosításától időlegesen vagy véglegesen úgy eltérni, hogy az a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;
b) a külterületi földet belterületbe vonni;
c) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet céljának megfelelően felhasználni;
d) nem talajvédelmi jellegű védelmi erdőt telepíteni (a továbbiakban együtt: más célú hasznosítás).
(3) A termőföld művelési ágának változásával járó meliorációhoz a földhivatal véleményét már a tervezésnél be kell szerezni.
(4) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.
37. § A táj alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeit, így különösen a domborzatot és a jellegzetes felszíni alakzatokat, a természetes vízfelületeket, a nádasokat és vizes élőhelyeket (tavak, vízfolyások, holt medrek, források), a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát, a kulturális vagy történeti szempontból jelentőséggel bíró tájértékeket (kunhalmok, földvárak, rommezők stb.) a termőföld hasznosítása, a meliorációs tervek készítése és végrehajtása, valamint egyéb tevékenységek végzése során meg kell őrizni.
38. § (1) Ha a termőföldnek a más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a föld engedélyezett célú felhasználásáig a 36. § (1) bekezdés szerinti hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás).
(2) A használó köteles a termőföldnek nem minősülő földön a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez a föld más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).
39. § (1) A más célú hasznosítás megszüntetése után a használó köteles a területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak hasznosításáról gondoskodni (újrahasznosítás).
(2) A más célú hasznosítás megszüntetését a használó köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkákra készített tervet.
(3) Művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített tervet - a bányaterületekre vonatkozó tervek kivételével - a földhivatal hagyja jóvá, és az erről szóló határozatában
a) megállapítja az újrahasznosítás célját, valamint
b) előírja az újrahasznosítás érdekében a terület használójának kötelezettségeit.
(4) A tervet, ha az újrahasznosításra alkalmas terület
a) több földhivatal illetékességi területére terjed ki, a megyei földhivatal,
b) több megyében fekszik, a legnagyobb területtel érintett fővárosi, megyei földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) hagyja jóvá.
40. § Ha a más célú hasznosítás megszüntetése után a mezőgazdasági művelésre alkalmassá tett, állami tulajdonban levő termőföld hasznosítása nem tartozik a használó tevékenységi körébe és a hasznosítást más nem vállalja, a termőföld tulajdonjogát a termőföld fekvése szerinti települési önkormányzat ingyenesen megszerezheti.
A művelési ág megváltoztatása
41. § A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni a földhivatalnak.
42. § (1) Természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, s azt a művelési ág megváltoztatásának földhivatalhoz történő bejelentéséhez csatolni kell.
(2) A termőföld művelési ágának az (1) bekezdésben előírt engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő megváltoztatása esetén a földhasználó köteles a területet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágba visszaállítani és az előírt földvédelmi bírságot megfizetni.
(3) Az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág visszaállításának kötelezettségét megállapító határozatot a természetvédelmi hatóság megkeresésére a földhivatal hozza meg.
(4) Az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág visszaállításának kötelezettsége alól, kérelemre, a természetvédelmi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével, a földhivatal felmentést adhat.
43. § A hasznosítással kapcsolatos kötelezettségek betartását, illetőleg az ideiglenes és mellékhasznosítást a földhivatal rendszeresen ellenőrzi. A jegyző a hasznosítási kötelezettség tudomására jutott megsértéséről értesíti a földhivatalt.
A termőföld más célú hasznosítása
44. § (1) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.
(2) A szőlő, a gyümölcsös, az öntözésre berendezett és meliorált terület, valamint az átlagosnál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben - helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. A hulladéklerakó telepek céljára, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű területet kell kijelölni.
(3) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
(4) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően, vonhatók a belterületbe.
(5) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.
45. § (1) A termőföld más célú időleges hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb egy alkalommal öt évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön - a határidő lejárta után - az igénybe vevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni (a továbbiakban: eredeti állapot helyreállítása).
(2) Ha a más célú hasznosítás folytán az érintett terület legalább egy gazdasági évben mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmatlanná válik, a más célú hasznosítás időlegesnek minősül.
(3) Az időleges hasznosítás akkor engedélyezhető, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, és a terv előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését.
(4) Időleges hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlását, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását nem teszi lehetővé. Ezt a tényt a jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül a jogosult köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi bírságként kell megfizetni.
A más célú hasznosítás engedélyezése
46. § (1) A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.
(2) Ha a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem több földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldre vonatkozik, a kérelmet a megyei földhivatal bírálja el. Ha pedig az érintett terület több megye területén fekszik, a kérelmet - előzetes egyeztetést követően - területi illetékességüknek megfelelően ugyancsak a megyei földhivatalok bírálják el.
(3) Ha a más célú hasznosítást 1 hektárnál nagyobb területű termőföldre kezdeményezik - ideértve a belterületbe vonást is - az első fokú, illetve a másodfokú eljárásra a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által rendeletben kijelölt körzeti, illetve megyei földhivatal illetékes.
(4) Egyidejűleg több, egymáshoz kapcsolódó vagy már benyújtott kérelemhez kapcsolódó újabb más célú hasznosítás iránti kérelem esetén a (3) bekezdésben foglalt illetékességi szabályt kell alkalmazni.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmet valamennyi érintett földhivatalnál egyidejűleg be kell nyújtani, s abban utalni kell az ily módon érintett földhivatalokra.
(6) A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával, illetve a fokozottan védett természeti területté nyilvánítással kapcsolatos más célú hasznosításra a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
47. § (1) A kérelemnek a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt tartalmaznia kell.
(2) Beruházás esetén az elhelyezésre - a helyhez kötött beruházás és a hófogó erdősáv kivételével - több helyet (változatot) kell megjelölni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából helyhez kötött beruházásnak kell tekinteni a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a földmérési alaptérképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást.
48. § (1) A földhivatal más célú hasznosítás engedélyezéséről helyszíni vizsgálat alapján dönt, illetőleg előterjesztést tesz az engedélyezésre jogosult megyei földhivatalhoz.
(2) Az engedélyező hatóság az igénybe vevőt - indokolt esetben - a termőföld megóvásához szükséges munkák elvégzésére kötelezheti.
49. § A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély, ha e hasznosítás megkezdésére öt év alatt nem kerül sor, érvényét veszti.
Más célú hasznosítás engedély nélkül
50. § (1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani.
(2) Termőföld engedély nélküli hasznosításúnak minősül, ha
a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy a más célú hasznosításra kiadott engedélyben meghatározott idő eltelt;
b) az időleges hasznosítást az igénybe vevő az engedélyben meghatározott időponton túl is folytatja.
(3) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték, vagy a használó ez alól felmentést kapott, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni.
51. § (1) Az eredeti állapot helyreállítását - határidő megjelölésével - a földhivatal határozattal rendeli el.
(2) A kötelezett a helyreállítás elvégzését köteles a földhivatalnak bejelenteni. A bejelentés alapján a földhivatal helyszíni szemlét tart, s határozatot hoz a helyreállítás elfogadásáról, és egyidejűleg dönt a fizetendő földvédelmi járulék és bírság kérdésében, vagy újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő.
(3) Az eredeti állapotba való helyreállítás kötelezettsége alól, kérelemre - indokolt esetben -, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) felmentést adhat, ilyen esetben egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról. A felmentési kérelemhez mellékelni kell a tulajdonos hozzájárulását tartalmazó okiratot.
A földvédelmi járulék
52. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára.
(2) A földvédelmi járulék mértékét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon
a) talajvédelmet szolgáló létesítmény,
b) talajvédelmet szolgáló véderdő,
c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna,
d) közüzemi lakossági, ivóvíz- és csatornaellátást szolgáló létesítmények és annak védőterülete,
e)
f) a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági (tanya, farmgazdaság) területen az indokolt állandó ottlakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítése,
g) fokozottan védett természeti terület,
h) természetvédelmi beruházás, illetőleg természetvédelmi hasznosítás,
i) 2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése
céljára használják fel,
j) a más célú hasznosítást a tulajdonos részére, 400 négyzetméternél nem nagyobb területre, továbbá ha
k) saját célra történő lakásépítés vagy önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása céljából engedélyezik.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott talajvédelmet szolgáló létesítménynek minősül: a meliorációs tervekben előirányzott munkálat, létesítmény, valamint a káros belvizek elvezetését szolgáló csatorna és vízfolyás létesítése.
(5) A (3) bekezdés j) és k) pontja szerinti mentesség nem vonatkozik a budapesti agglomerációhoz, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések területén fekvő termőföldek más célú hasznosítására.
53. § (1) A járulék összegének megállapításáról a más célú hasznosítást engedélyező határozatban kell rendelkezni.
(2) Engedély nélküli hasznosítás esetén a földvédelmi járulék megállapításáról az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetőleg a helyreállítási kötelezettség alól felmentést adó határozatban kell rendelkezni.
(3) A járulék megfizetésére a termőföldet igénybe vevőt kell kötelezni.
(4) A járulék teljes összegének megfizetése
a) a beruházás esetén a megvalósítás megkezdése napján,
b) a véglegesen más célra engedélyezett, illetőleg engedély nélküli hasznosítás esetén az engedélyező, vagy az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetőleg a helyreállítási kötelezettség alól felmentést adó határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül,
c) időleges hasznosítás esetén az engedélyező határozatban az eredeti állapot helyreállítására meghatározott időpont elteltéig
esedékes.
(5) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósul meg, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított öt éven belül a járulékkülönbözetet, kérelemre, a Földvédelmi Alap terhére vissza kell fizetni.
(6) A 2 hektárt meg nem haladó nagyságú termőföld települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése céljára engedély alapján akkor hasznosítható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja.
(7) A (6) bekezdésben szereplő engedély jogosultja köteles kérni - az építmény (létesítmény) használatbavételi engedélye jogerőre emelkedése napjától számított 15 napon belül -, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jegyezzék fel a terület hasznosításának az engedélyben meghatározott korlátozását. E kötelezettség megszegése, továbbá az engedélytől eltérő hasznosítás esetén a földvédelmi járulékot utólag, az engedélyező határozat jogerőre emelkedése napjától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres nagyságú kamatával növelt összegben kell megfizetni.
54. § (1) A földvédelmi járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően
a) mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó beruházás megvalósítására,
b) haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére,
c) a mezőgazdasági érdekeket is szolgáló árvízvédelmi töltés létesítésére vagy felújítására
hasznosítják.
(2) A földvédelmi járulék ötven százalékkal növelt összegét kell megfizetni, ha a külön jogszabály szerint árutermelőnek minősülő szőlőt, gyümölcsöst, továbbá öntözésre, illetőleg talajvédelmi létesítményekkel berendezett termőföldet hasznosítanak más célra.
A földvédelmi bírság
55. § (1) Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan
a) a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az ideiglenes, mellék-, illetőleg újrahasznosítást elmulasztja,
b) az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként, vagy a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá;
c) a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül vagy attól eltérően változtatja meg;
d) a termőföldet engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően hasznosítja más célra.
(2) A földvédelmi bírság - a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágának vagy az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alól adott felmentés esetét kivéve - ismételten is kiszabható.
56. § (1) A földvédelmi bírság mértékét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) A földvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni.
(3) A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető.
(4) A földvédelmi bírságot a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.
(5) A határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék és földvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
Földminősítés
56/A. § A földminősítés az az eljárás, amelynek során a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykoronaértéke) megállapításra kerül.
56/B. § (1) A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással kell megállapítani.
(2) Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és településenként kijelölt mintatérhálózat alapján történik.
56/C. § A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.
56/D. § (1) A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A földminősítési munkák végzéséről az ingatlan tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget a körzeti földhivatal, szükség esetén, határozatban rendelheti el.
(2) A földminősítést végzőnek erre való jogosultságát igazolnia kell.
(3) A földminősítési munkák az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják.
(4) A földminősítési munkák során az ingatlan tulajdonosának okozott kárt a földminősítést végző szervezet köteles megtéríteni.
A termőföldekkel kapcsolatos ügyekben eljáró szervek
57. § A termőföldekkel kapcsolatos ügyekben - ha e törvény és más jogszabályok eltérően nem rendelkeznek - a következő földügyi hatóságok járnak el:
a) első fokon a termőföld fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal,
b) másodfokon a megyei földhivatal.
VI. Fejezet
A TALAJ VÉDELME
A talajvédelem célja
58. § A talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. A talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata.
59. § (1) A talaj védelmét a termőföld minőségét veszélyeztető víz- és szélerózió (a továbbiakban együtt: erózió), a szélsőséges vízháztartási helyzetek, a szikesedés, a savanyodás és egyéb fizikai, kémiai és biológiai romlást, illetve szennyezést előidéző beavatkozások, folyamatok megelőzésére, valamint a talaj termékenységének fenntartására alkalmas, szakszerű talajvédő művelési eljárásokkal, talajvédelmi beavatkozásokkal és létesítményekkel kell biztosítani.
(2) Az e törvényben meghatározott talajvédelmi előírások végrehajtásának részletes szabályait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg.
(3) A talajvédelmet közvetlenül a fölhasználó valósítja meg.
Az állam feladatai
60. § (1) Az állam kialakítja és működteti a talajok minőség szerinti nyilvántartásának rendszerét talajtérképek és egyéb információs adatbázisok formájában. A talajok minőségi változásainak folyamatos figyelemmel kísérésére mérő, megfigyelő, ellenőrző és információs rendszert működtet.
(2) Az állam a mérések, megfigyelések és ellenőrzések tapasztalatai alapján gondoskodik a termőföld minőségének kedvezőtlen alakulását megelőző országos jogi, gazdasági és műszaki szabályozó, illetve érdekeltségi rendszer kialakításáról.
(3) A termőföld minőségromlásának megelőzésével, illetve minőségének fenntartásával kapcsolatos tevékenységet az állam külön jogszabályban meghatározott módon támogatja.
(4) Az állam meghatározza a talajvédelem országos koncepcióját és az ehhez kapcsolódó hosszú és középtávú cselekvési programot, gondoskodik az országos és a regionális talajvédelmi feladatokat tartalmazó tervek elkészítéséről, a feladatok ütemezéséről, továbbá a környezetkímélő és a termőföld minőségromlását megelőző technológiák, eljárások elterjesztéséről, és a kapcsolódó kutatási, fejlesztési tevékenység szervezéséről, támogatásáról.
(5) Az állam ellátja a talajvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményekből adódó feladatokat.
(6) A talajvédelemmel összefüggő engedélyezési és hatósági feladatok ellátására az állam talajvédelmi hatóságot működtet.
(7) A talajvédelemmel kapcsolatos állami feladatokat a minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium közreműködésével a növényegészségügyi és talajvédelmi állomások (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) útján látja el.
A földhasználó kötelezettségei
61. § A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.
62. § (1) Erodált vagy erózióra hajlamos területen a földhasználó köteles
a) az erózió által talajpusztulásnak kitett szántóterületeken a talajfedettséget jól szolgáló növényeket termeszteni, illetőleg szükség szerint talajvédő erdősávot telepíteni, és olyan művelési módot alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását, a legelőterületeken fokozott gondot fordítani a talajt kímélő legeltetésre, és ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani;
b) a domborzati, talaj- és csapadékviszonyoknak nem megfelelő művelési ág vagy művelési mód miatt veszélyeztetett területeken a művelési ágat, illetőleg a művelési módot úgy megváltoztatni, hogy az a talaj erózió elleni védelmét fokozottan biztosítsa;
c) olyan területeken, ahol a talajt művelési eljárásokkal, a termesztett növények szakszerű területi elhelyezésével, a gyep-, cserje- és erdősávok létesítésével kellőképpen nem lehetséges az erózió ellen megóvni, talajtani szakvéleményre alapozott kiviteli tervben meghatározott talajvédelmi beavatkozásokat alkalmazni, és létesítményeket építeni.
(2) A savanyú vagy a savanyodásra hajlamos talajokon
a) nem savanyító hatású műtrágyákat, illetve szerves trágyát szükséges kijuttatni, vagy a savanyító hatású műtrágyát megfelelő mésztrágyázással kiegészíteni;
b) a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kalcium mennyiségének pótlására, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából meszezést talajtani szakvélemény alapján kell végezni.
(3) A szikes vagy a szikesedésre hajlamos talajokon
a) olyan vízgazdálkodást kell folytatni, és olyan minőségű öntözővizet kell alkalmazni, amely másodlagos szikesedést nem idéz elő;
b) szikesedés elleni talajjavítást talajtani szakvélemény alapján kell végrehajtani.
(4) Talajtani szakvélemény alkalmazása szükséges továbbá
a) a homoktalajok javításához,
b) a tereprendezéshez,
c) a mélyforgatáshoz, ha azt a talajviszonyok indokolják,
d)
63. § (1) A termőföldek minőségét veszélyeztető, a talajban előálló tartós szélsőséges vízháztartási helyzetek vízrendezéssel vagy öntözéssel való szabályozásának engedélyezése esetén talajtani szakvélemény készítése szükséges.
(2) A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerű üzemeltetését és fenntartását, illetőleg a vízerózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatok megőrzését biztosítani kell.
64. § A földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyagszolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő - műtrágyák használata esetén - vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyaggazdálkodás folytatásáról.
65. § A termőföldek megosztásánál vagy összevonásánál úgy kell eljárni, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei ne rosszabbodjanak, lehetőség szerint javuljanak.
66. § (1) A talaj szennyezésének megakadályozása céljából a földhasználó köteles - a földhasználat során - a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni.
(2) Talajtani szakvéleményt kell készíttetni és az abban foglaltak szerint eljárni
a) a szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezéséhez, valamint
b) a hígtrágya kijuttatásához.
(3) Az engedélyköteles termésnövelő anyagok külön jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali engedélyben előírtak alapján alkalmazhatók.
67. § A földhasználó a talajvédelmi műszaki létesítményekhez csak talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított terméket és anyagot alkalmazhat.
68. § (1) A földhasználó tartozik megőrizni minden, a talaj védelmével kapcsolatos beavatkozás és tevékenység dokumentációját, továbbá köteles külön jogszabály szerint táblatörzskönyvet vezetni.
(2) A termőföld minőségét veszélyeztető tevékenységét és eseményt a talajvédelmi hatóság részére be kell jelenteni.
69. § (1) A földhasználó köteles a talajvédelmi hatóságtól
a) a 63. § (1) bekezdésben foglaltak kivételével mindazon talajvédelmi feladat megvalósításához engedélyt beszerezni, amelyhez e törvény talajtani szakvélemény, illetőleg kiviteli terv elkészítését írja elő.
b) szakhatósági hozzájárulást beszerezni a 63. § (1) bekezdésben meghatározott eljáráshoz.
(2) A földhasználó a 66. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezéséhez köteles beszerezni a területileg illetékes közegészségügyi és állategészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság, valamint a települési önkormányzat jegyzőjének hozzájárulását.
A beruházásokkal, üzemeltetéssel, illetve a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek
70. § (1) A termőföldön történő beruházásokat (ipari, mezőgazdasági, településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, deponálási és egyéb) úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházások megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(2) A talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges
a) az (1) bekezdés szerinti beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez,
b) a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez.
A talajvédelmi hatóság és feladatai
71. § (1) E törvényben meghatározott talajvédelmi hatósági feladatokat a
a) a talajvédelmi hatóság vezetője által megbízott talajvédelmi felügyelő, vagy
b) a talajvédelmi hatóság vezetője látja el.
(2) A talajvédelmi hatósági ügyekben felettes szerv
a) talajvédelmi felügyelő esetén a talajvédelmi hatóság vezetője,
b) a talajvédelmi hatóság vezetője esetén a fővárosi talajvédelmi hatóság vezetője,
c) a fővárosi talajvédelmi hatóság vezetője esetén a minisztérium.
72. § (1) A talajvédelmi hatóság a földhasználó, illetve a beruházó kérelmére az általuk csatolt talajtani szakvélemények, illetőleg kiviteli tervek alapján a 69. és 70. §-ban meghatározott esetekben engedélyt, illetve szakhatósági hozzájárulást ad ki. A talajtani szakvélemények és kiviteli tervek tartalmi és formai követelményeit külön jogszabály tartalmazza.
(2) A talajvédelem egyes szakmai követelményeit az érvényes szabványok, műszaki irányelvek tartalmazzák, illetve azokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter külön jogszabályokban határozza meg.
73. § A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi követelmények teljesítéséről a tulajdonos vagy földhasználó kérelmére igazolást (bizonyítványt) ad ki.
74. § A talajvédelmi hatóság ellenőrzi
a) a 61-70. §-okban meghatározott talajvédelmi kötelezettségek teljesítését,
b) a 69-70. §-okban előírt engedélyek, szakhatósági hozzájárulások meglétét, továbbá az azokban foglalt talajvédelmi követelmények betartását, és
c) a termelésből engedély nélkül kivont termőföld helyreállításánál a talajvédelmi követelmények betartását.
75. § (1) A talajvédelmi hatóság e törvény 74. §-ában meghatározott ellenőrzések során a kötelezettségek, illetve az engedélyek és a szakhatósági hozzájárulásokban előírtak megsértése esetén az előzetes felszólítást követően elrendeli:
a) a termőföld minőségének romlását okozó tevékenység megszüntetését, a szennyezőforrások felszámolását,
b) a talaj védelmét szolgáló létesítmények és beavatkozások fenntartási munkáinak elvégzését,
c) a nem minősített vagy nem szabványosított talajvédelmi anyag, illetőleg termék alkalmazásának felfüggesztését.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint elrendelt határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
(3) Az (1) bekezdés b)-c) pontjai esetén a talajvédelmi hatóság az igénybe vett állami támogatások visszatérítését kezdeményezi.
(4) A talajvédelmi hatóság köteles a környezetvédelmi hatóság illetékességébe tartozó talajszennyező tevékenységekről a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot soron kívül tájékoztatni.
76. § A talajvédelmi hatóság rendszeresen szakmai információkat ad a földhasználók és beruházók részére a talajvédelmi kötelezettségek betartása, valamint a talajvédő gazdálkodás elősegítése és a talajok minőségromlásának megelőzése céljából.
Talajvédelmi bírság
77. § A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi kötelezettségek, illetve követelmények felróható súlyos megsértése esetén a törvény 3. számú mellékletében meghatározott mértékben a földhasználóval, a beruházóval vagy más kárt okozó személlyel szemben talajvédelmi bírságot szab ki.
78. § (1) A talajvédelmi bírság fizetése nem mentesít a szabálysértési felelősség alól és a talajvédelmi követelmények folyamatos megsértése esetén ismételten is kiszabható.
(2) A talajvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára.
(3) A talajvédelmi bírság fizetése alól felmentés nem adható, és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény nem engedélyezhető.
(4) A határidőre meg nem fizetett talajvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
VII. Fejezet
HATÁLYBALÉPÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
79. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.
BH2001. 452. A földtörvény hatálybalépését követően ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránt benyújtott kérelem esetén alkalmazni kell a jogi szervezetek termőföldszerzési tilalmát (1994. évi LV. tv. 6. §, 79. §).
BH2000. 396. A szerződés érvényességét a megkötésekor hatályos anyagi jogi szabályok alapján kell megítélni [Ptk. 115. § (1) bek., 117. § (3) bek., 312. § (1) bek., 1994. évi LV. tv. 6. § (1) bek., 79. §].
80. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat veszítik:
a) a földről szóló 1987. évi I. törvény;
b) a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló 1989. évi XIX. törvény;
c) a földről szóló 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló 1989. évi XXI. törvény;
d) a földről szóló 1987. évi I. törvény, és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1990. évi IX. törvény;
e) a földről szóló 1987. évi I. törvény, és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1990. évi XXXVIII. törvény;
f) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 38. §-a;
g) az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvény 15. §-ának (3) bekezdése;
h) a földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése;
i) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 95. §-ának (7) bekezdése.
81. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. §-a (2) és (3) bekezdésének alkalmazása során nem minősül
a) mezőgazdasági termelésből való földkivonásnak, ha a termőföldet vagy annak egy részét a települési önkormányzat által meghatározott gazdasági területen (tanya, farmgazdaság) az indokolt állandó ottlakáshoz és a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek, építmények létesítésére használják fel;
b) elidegenítésnek a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere.
Az állami tulajdonra és a külföldiek tulajdonszerzésére
vonatkozó átmeneti szabályok
82-87. §
88. § (1) Külföldi jogi vagy magánszemély (a továbbiakban: külföldi) termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát - az öröklés kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal vezetőjének (a továbbiakban: a hivatal vezetője) engedélyével szerezheti meg.
(2) A hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.
(3) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint nemzetközi szervezet ingatlanszerzéséhez a Külügyminisztérium előzetes engedélye szükséges. A Külügyminisztérium az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.
(4) E § alkalmazása szempontjából termőföldnek nem minősülő ingatlan a termőföldnek, védett természeti területnek nem minősülő föld, az ilyen föld és a rajta lévő épület, építmény együttese, a földtől tulajdonjogilag elváló épület, építmény, az önálló ingatlanként nyilvántartott lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, továbbá a tanya.
89. § Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni.
90. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa
a) az állami tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatban az e törvény végrehajtásához szükséges szabályokat,
b) a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat,
c) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályait,
d) a bírság kiszabásának módját,
e) a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait,
f) a termőföld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések alakszerűségének követelményeit,
g) a családi gazdaságok létrehozására, nyilvántartásba vételére és működtetésére vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy
a) a 11. § (2) bekezdése szerinti védőtávolságok mértékére és érvényesítésére vonatkozó szabályokat;
b) a földminősítés részletes szabályait
rendelettel megállapítsa.
(3)
91. § A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a csatlakozási szerződés szerint önfoglalkoztatóként mezőgazdasági tevékenységet végző személy tekintetében a termőföld tulajdonjogának megszerzésére és a termőföld használatára vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.
1. számú melléklet az 1994. évi LV. törvényhez
A földvédelmi járulék mértéke
1. A termőföld és a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld más célú hasznosításáért nyolcadik minőségi osztály esetén az AK érték négyezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként (a továbbiakban: járulék) fizetni.
2. Ha a termőföld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú termőföldnél az ötödik minőségi osztályig nyolcezerrel, az öttől az első minőségi osztályig minőségi osztályonként tizenhatezerrel, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, és halastó esetén az ötödik minőségi osztályig négyezerrel, az öttől az első minőségi osztályig nyolcezerrel növelni kell.
3. Halastóként nyilvántartott területnél a szorzót a csatlakozó termőföld minőségi osztályának alapulvételével kell megállapítani.
4. Ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a járulék, illetőleg a bírság összegét a településen levő szántók átlaga alapján, a negyedik minőségi osztályra vonatkozó szorzók alkalmazásával kell megállapítani.
5. A termőföld más célú időleges hasznosításáért a járulékot a minőségre tekintet nélkül az első évre vonatkozóan ezres szorzó alkalmazásával kell megállapítani. A szorzót évente ötszázzal növelni kell mindaddig, amíg a terület eredeti állapotába helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe.
6. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel már nem hasznosítható.
2. számú melléklet az 1994. évi LV. számú törvényhez
A földvédelmi bírság mértéke
1. A földvédelmi bírság
a) az 55. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt esetekben a termőföld AK értéke ezerszeres;
b) az 55. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt abban az esetben, ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél
- egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének háromszoros szorzata szerinti forintösszeg;
- legalább két osztállyal gyengébb, akkor a nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa;
c) az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a termőföldnek - az engedélyező határozatban előírt határidő és a tényleges helyreállítás időpontjának figyelembevételével megállapított, a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszoros szorzata szerinti forintösszeg.
2. Az 55. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esetben a bírság összege
a) ha az állami ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág helyreállításra került, a termőföld AK értéke ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg;
b) ha az állami ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág helyreállítása alól a kötelezett felmentést kapott, a termőföld eredeti művelési ága alapján megállapított AK érték háromezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.
3. Az 55. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a bírság összege
a) ha az engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyreállítják, a föld más célú időleges használatáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa;
b) ha az engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállítása alól a kötelezett felmentést kapott, a föld végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.
3. számú melléklet az 1994. évi LV. számú törvényhez
A talajvédelmi bírság mértéke
Az egy hektárra eső bírság összege az étkezési búza alább megadott mennyisége és az érvényes garantált ár szorzata:
1. A 62. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban, (2) bekezdésének a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában, továbbá a 63. § (2) bekezdésében, a 64. §-ban, a 66. § (1) bekezdésében, valamint a 68. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak, illetve az ezekkel kapcsolatos szabványok, műszaki irányelvek és egyéb előírások be nem tartása esetén
legalább 850 kg legfeljebb 2400 kg
2. A törvényben előírt szakhatósági hozzájárulások beszerzésének elmulasztása, illetve az abban meghatározottak részbeni vagy teljes mértékű figyelmen kívül hagyása esetén
a) a 69. § (1) bekezdésének b) pontjára vonatkozóan
legalább 1800 kg legfeljebb 3700 kg
b) a 70. § (1) bekezdésében előírtak betartására kiadott szakhatósági hozzájárulásban meghatározott követelmények megsértése esetén a károsított termőföld területének mértéke alapján
legalább 6000 kg legfeljebb 11 000 kg
c) a 70. § (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban előírt szakhatósági hozzájárulás beszerzésének elmulasztása esetén
legalább 4900 kg legfeljebb 8500 kg
3. A 66. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan
legalább 1200 kg legfeljebb 3000 kg
4. A 67. §-ban foglaltakra vonatkozóan
legalább 6000 kg legfeljebb 9800 kg
5. A 69. § (1) bekezdésének a) pontjában előírt engedélyek beszerzésének elmulasztása, illetve az abban meghatározottak részbeni vagy teljes mértékű figyelmen kívül hagyása esetén
a) a 62. § (2) bekezdésének b) pontjában, a (3) bekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 66. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakra vonatkozóan
legalább 2400 kg legfeljebb 6000 kg
b) a 62. § (4) bekezdésének b)-c) pontjaiban foglaltakra vonatkozóan
legalább 3700 kg legfeljebb 8500 kg
c) a 66. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakra vonatkozóan
legalább 9800 kg legfeljebb 18 300 kg
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM
I. Fejezet
A szabadalmi oltalom tárgya
A szabadalmazható találmány
1. § (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.
Újdonság
2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés [84/B. § (2) bek.] és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P. § (1) bek.] tartalmát csak az e törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. § (2) bek. és 84/T. § (2) bek.] kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához.
3. § A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az
a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy
b) annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta.
Feltalálói tevékenység
4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló.
(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni.
Ipari alkalmazhatóság
5. § (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.
(2) Nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak különösen az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - azonban nem vonatkozik.
A szabadalmazható biotechnológiai találmány
5/A. § (1) Az 1-5. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő találmány szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható.
(2) Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.
(3) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is.
(4) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével.
A szabadalomhoz való jog
6. § (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány
a) kielégíti az 1-5/A. §-okban meghatározott követelményeket, valamint a (2)-(4) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.
(3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen
a) az ember klónozására szolgáló eljárás;
b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;
d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára;
e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.
(4) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban
a) a növényfajták (105. § a) pont) és az állatfajták;
b) a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások.
(5) A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára.
(6) A növényfajták a XIII. fejezetben foglalt rendelkezések szerint fajtaoltalomban részesülhetnek.
(7) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll.
(8) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen eljárással előállított termékre vonatkoznak.
(9) Mikrobiológiai az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.
II. Fejezet
A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai
7. § (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalálóként szerepel.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát - ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.
(5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri.
(6) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.
(7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.
A szabadalmi igény
8. § (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Ha többen egymástól függetlenül alkották a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be.
Szolgálati és alkalmazotti találmány
9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
(2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.
10. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
(2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.
11. § (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.
(2) A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e.
(3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával [7. § (7) bek.] összhangban hasznosíthatja.
(4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
(5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
12. § (1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.
(2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne - titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót.
(3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható.
(4) Szolgálati találmány esetén a munkáltató - a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a feltaláló - e törvény rendelkezéseire figyelemmel - már méltányos összegű díjazásban részesült.
Találmányi díj
13. § (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha
a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig;
b) a találmány végleges szabadalmi oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom lejárat miatt szűnt volna meg;
c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy - ha ez a későbbi - a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig.
(2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni
a) a találmány hasznosítását (19. §), ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is;
b) a hasznosítás más részére történő engedélyezését;
c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását.
(3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.
(4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén - a szabadalmastársak eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.
(5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra.
(6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a jogszerzővel kötött szerződése - a találmányi díjszerződés - az irányadó.
(7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene.
(8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia.
(9) A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat is.
Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj
14. § (1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén - eltérő megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkáltató köteles megfizetni.
(2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó.
(3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene.
A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok
15. § (1) A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.
(2) A felek a találmányi díjszerződésre vonatkozó - különösen a 13. § (7)-(9) bekezdéseiben foglalt - rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban (kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés).
(3) A találmányi díjszerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
16. § (1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület (114/Z. §) szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyben is.
(3)
17. § A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt.
A szabadalmi oltalom keletkezése
18. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.
(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.
A szabadalmi oltalom tartalma
19. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának - a szabadalmasnak - kizárólagos joga van a találmány hasznosítására.
(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül
a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza;
b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja;
c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.
(3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánlj fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru átadója, illetve felajánlója szándékosan a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények végzésére indítja az átvevőt.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a találmány hasznosítására jogosultnak, aki - a (6) bekezdés alapján - a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó cselekményeket végez.
(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;
b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;
c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.
(7) A terméket - az ellenkező bizonyításáig - a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás.
A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése
20. § A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre.
A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó szabályok
20/A. § (1) Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag [5/A. § (1) bek.], amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.
(2) Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag [5/A. § (1) bek.] állítható elő, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában - a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.
(3) Ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed - az 5/A. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel - arra az anyagra is,
a) amelyben a termék megtestesül, illetve
b) amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja a funkcióját.
(4) A szabadalmi oltalomból eredő - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerinti - kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják másféle szaporításra vagy többszörözésre.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó számára adja el vagy értékesíti más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a betakarításból származó termény saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljából történő felhasználására.
(6)
(7) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot gazdálkodó számára ad el vagy értékesít más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági célra történő felhasználására. Ez a jogosultság az állatnak vagy más állati szaporítóanyagnak a saját mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására vonatkozik; nem terjed ki azonban a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében vagy annak céljából történő eladásra. A gazdálkodó e jogosultságának mértékére és feltételeire külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
A szabadalmi oltalom korlátai
21. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
(2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul.
(3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak - előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.
(4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
(5) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
A szabadalmi oltalom időtartama
22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
A szabadalmi oltalom fenntartása
23. § (1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.
(2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, az államtitokként kezelt szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.
A szabadalmi oltalom terjedelme
24. § (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.
(2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.
(3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához.
Jogutódlás
25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.
(2) Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.
Közös szabadalmi igény és közös szabadalom
26. § (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára a többi szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
(2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni.
(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.
(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed.
(5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta.
(6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.
(7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.
(8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is.
III. Fejezet
Hasznosítási szerződés
A hasznosítási szerződés
27. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2)-(3)
A felek jogai és kötelezettségei
28. § (1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A szabadalmas szavatol azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.
(4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos hasznosítási engedély esetén a jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A szabadalmas - a licencdíj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást.
(5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.
(6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte.
(7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik.
A hasznosítási szerződés megszűnése
29. § A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt.
A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya
30. § (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) A hasznosítási szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
IV. Fejezet
Szabadalmi kényszerengedély
Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt
31. § Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja.
Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt
32. § (1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.
(2) A gátló szabadalom jogosultja - ha a szabadalmára az (1) bekezdés alapján kényszerengedélyt adnak - a kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a XIII. fejezetben szabályozott fajtaoltalom tárgya valamely szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható.
Közös szabályok a kényszerengedélyre
33. § (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy
a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy
b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.
(2) Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható; a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát - a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás céljának eléréséhez szükséges mértékben - a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély - lemondás vagy visszavonás esetét kivéve - a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba.
(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna.
(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.
(5) A kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a kényszerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat.
(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását kérheti.
(7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek be újból. A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse.
V. Fejezet
Találmány- és szabadalombitorlás
Találmánybitorlás
34. § Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
Szabadalombitorlás
35. § (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja.
(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek előállításában és forgalmazásában részt vevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását.
(3) A bíróság az eset körülményeihez képest a szabadalmas kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és termékeknek a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
(4) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén
36. § (1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a találmánya ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek.
(2) Szabadalombitorlás esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt.
Nemleges megállapítás
37. § (1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba.
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak.
VI. Fejezet
A szabadalmi oltalom megszűnése
Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése
38. § Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha
a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg;
c) a bejelentő az oltalomról lemondott.
A végleges szabadalmi oltalom megszűnése
39. § A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon;
c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;
d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.
A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése
40. § (1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni.
(2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott díjat.
Lemondás a szabadalmi oltalomról
41. § (1) A szabadalmi bejelentések nyilvántartásában feltüntetett bejelentő, illetve a szabadalmi lajstromban feltüntetett szabadalmas a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat.
(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.
(4) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
A szabadalom megsemmisítése és korlátozása
42. § (1) A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha
a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek;
b) a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel [60. § (1) bek.] a találmányt;
c) a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak;
d) a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.
(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell.
(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A díjak visszakövetelése
43. § Ha a végleges szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a szabadalmas és a feltaláló által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.
MÁSODIK RÉSZ
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA SZABADALMI ÜGYEKBEN
VII. Fejezet
A szabadalmi eljárások általános szabályai
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre
44. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amelyet a Kormány irányít. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:
a) a szabadalom megadása,
b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,
c) a szabadalom megsemmisítése,
d) a nemleges megállapítás,
e) a szabadalmi leírás értelmezése,
f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket,
g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra (X/A. fejezet), valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekre (X/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.
Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása
45. § A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatai
46. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és a szabadalmi leírás értelmezése során; a tanács szótöbbséggel határoz.
(2) Érdemi határozatok a szabadalom megadása, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a szabadalom megsemmisítése, a nemleges megállapítás kérdésében hozott, valamint - a X/A. fejezet alkalmazásában - a 84/O. §-ban felsorolt ügydöntő határozatok.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig vonhatja vissza, és módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek sincs helye.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott határozatait a bíróság a XI. Fejezetben foglalt rendelkezések szerint megváltoztathatja.
A tényállás megállapítása
47. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira vagy kérelmeire. Határozatát azonban csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni.
(2) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.
Határidők
48. § (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.
(2) Ahol a törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harminc napos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidőhosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.
(3) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesülnek az államigazgatási eljárás befejezésére általánosan előírt határidők.
Igazolás
49. § (1) A szabadalmi ügyekben - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy - ha ennek helye van - kérni lehet a határidő meghosszabbítását.
(4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell.
(5) Az igazolás ki van zárva
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [61. § (2) bek.], illetve az uniós elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén,
b) a származtatásra megszabott határidők elmulasztása esetén (62. §),
c) a kiállítási nyilatkozat előterjesztésére megszabott határidő [64. § (1) bek. a) pont] és a kiállítási kedvezmény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő [3. § b) pont] elmulasztása esetén,
d) a fenntartási díjak joghatályos megfizetésének elmulasztása esetén (23. §).
Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése
50. § (1) A fél halála, illetve jogi személy megszűnése esetén a szabadalmi eljárás félbeszakad mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják.
(2) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni.
Képviselet
51. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.
(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére,
b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére.
Nyelvhasználat
52. § (1) A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot magyar nyelven kell elkészíteni.
(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő.
Nyilvánosság
53. § (1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult.
(2) A közzétételt követően sem tekinthetők meg
a) a határozatok tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok,
b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra jutását mellőzni kérte,
c) az államtitkot képező iratok.
(3) A megtekinthető iratokról a Magyar Szabadalmi Hivatal térítés ellenében másolatot ad.
(4) Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az illetékes miniszter megkeresésére honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből, illetve nemzetközi szerződés alapján elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és a leírás kinyomtatása elmarad.
VIII. Fejezet
Szabadalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás
Bejelentési nyilvántartás, szabadalmi lajstrom
54. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentésekről nyilvántartást, a szabadalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a szabadalmi jogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt. Az európai szabadalmakat (X/A. fejezet) a lajstrom külön részében kell feltüntetni.
(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a szabadalom lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a szabadalom címét,
d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
e) a képviselő nevét és székhelyét,
f) a feltaláló nevét és lakcímét,
g) a bejelentés napját,
h) az elsőbbséget,
i) a szabadalmat megadó határozat keltét,
j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,
k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a szabadalom korlátozását,
l) a hasznosítási engedélyeket.
(3) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték.
(4) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti, és az abban foglalt adatokról térítés ellenében másolatot kérhet.
(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a bejelentések közzétételét követően - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra is.
Bejegyzés a szabadalmi lajstromba
55. § (1) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 85. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett.
(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot.
(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.
(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
Hatósági tájékoztatás
56. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:
a) az adatközlésben a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, valamint a találmány címét;
b) a szabadalmi bejelentés közzétételekor az a) pontban meghatározott adatokon felül a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi osztályjelzetét, a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;
c) a szabadalom megadását követően a lajstromszámot, a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségének napját, a szabadalom címét, a szabadalom nemzetközi osztályjelzetét, a feltaláló nevét és lakcímét, valamint a szabadalmat megadó határozat keltét;
d) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, a szabadalom korlátozását, valamint a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését.
56/A. § A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben kell közölni az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, valamint a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos - a X/A. és a X/B. fejezetben előírt - hatósági tájékoztatásokat is.
IX. Fejezet
A szabadalom megadására irányuló eljárás
A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei
57. § (1) A szabadalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, továbbá - a szükséghez képest - rajzot és egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a közzétételig - a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a szabadalmi bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul.
A bejelentés napja
58. § (1) A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a szabadalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat,
c) leírást és az abban hivatkozott rajzot, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a leírás és a rajz benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.
A találmány egysége
59. § A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig a találmányok olyan csoportjára, amelyet egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol össze.
A találmány feltárása, az igénypont és a kivonat
60. § (1) A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. A gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben.
(2) Ha a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag vagy annak alkalmazása, és a találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel az (1) bekezdés rendelkezései szerint, a találmányt akkor is az e törvényben előírt módon és részletességgel feltártnak kell tekinteni, feltéve, hogy
a) a biológiai anyagot a 63. § rendelkezéseivel összhangban letétbe helyezték;
b) a bejelentés napján benyújtott bejelentés tartalmazza mindazt a lényeges információt, amely a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll; és
c) a bejelentésben feltüntetik a letéteményes szerv nevét és a letétbe helyezési számot.
(3) Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét.
(4) A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál, így azt mind az igényelt oltalom terjedelmének értelmezésénél, mind pedig a technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerint történő meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
Az elsőbbség
61. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség),
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2) Az uniós, illetve a belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(3) Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(4) A szabadalmi bejelentésben - ha erre mód van - egy igénypontra is igényelhető több elsőbbség.
(5) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően feltár.
(6) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből
62. § (1) Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).
(2) Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati mintaoltalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon, legkésőbb a mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz éven belül van helye.
A mikroorganizmus törzs letétbe helyezése és hozzáférhetősége
63. § (1) Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése szerint, akkor elismervényt kell benyújtani arról, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.
(2) Ha a biológiai anyagot a szabadalmi bejelentés benyújtását követően helyezik letétbe, a bejelentés napjának a letét napját kell tekinteni.
(3) A letétbe helyezésről szóló elismervényt a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónap elteltéig lehet benyújtani.
(4) A letétbe helyezett biológiai anyagot minta kiadásával kell hozzáférhetővé tenni:
a) a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően azok részére, akiket az 53. § (1) bekezdése feljogosít a szabadalmi bejelentés iratainak megtekintésére;
b) a bejelentés közzététele és a szabadalom megadása között bárki számára, aki ezt kéri vagy - a bejelentő kérelmére - kizárólag független szakértő számára;
c) a szabadalom megadása után bárki számára, aki ezt kéri, függetlenül a szabadalom megvonásától vagy megsemmisítésétől.
(5) Az, akinek a mintát kiadták, a mintát vagy az abból általa származtatott bármely anyagot a szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig, illetve a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem teheti hozzáférhetővé, továbbá a mintát vagy az abból származtatott bármely anyagot - a kényszerengedélyes kivételével - csak kísérleti célra használhatja fel, kivéve, ha a bejelentő vagy a szabadalmas kifejezetten lemond e kötelezettség előírásáról. Származtatott az anyag, ha a találmány megvalósítása szempontjából a letétbe helyezett biológiai anyag lényeges jellemzőivel rendelkezik.
(6) A bejelentés elutasítása, visszavonása vagy visszavontnak tekintése esetén - a bejelentő kérelmére - a hozzáférhetővé tételt korlátozni kell úgy, hogy a szabadalmi bejelentés napjától számított húsz évig a letétbe helyezett anyaghoz csak független szakértő férhessen hozzá. Ebben az esetben az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A bejelentő a (4) bekezdés b) pontjában, illetve a (6) bekezdésben említett kérelmet csak addig a napig terjesztheti elő, amelyen a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületeket befejezettnek kell tekinteni.
(8) Ha az (1)-(7) bekezdés rendelkezései szerint letétbe helyezett biológiai anyag már nem férhető hozzá az elismert letéteményes szervnél, engedélyezni kell az anyag újbóli letétbe helyezését a Budapesti Szerződésben meghatározott feltételekkel.
(9) Újbóli letétbe helyezés esetén a letétbe helyezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az újból letétbe helyezett biológiai anyag azonos az eredetileg letétbe helyezettel.
(10) A biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy is letétbe helyezheti, feltéve, hogy a letétbe helyező nevét és címét a szabadalmi bejelentésben feltüntetik, és a bejelentő csatolja a letétbe helyező nyilatkozatát, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a bejelentő a szabadalmi leírásban a biológiai anyagra hivatkozzon, és amelyben a letétbe helyező a bejelentőnek feltétlen hozzájárulását adja - a hozzájárulás visszavonásáról való lemondás mellett - ahhoz is, hogy a biológiai anyagot az (1)-(9) bekezdés szerint hozzáférhetővé tegyék.
Kiállítási nyilatkozat és igazolás
64. § (1) A bejelentő a 3. § b) pontja alapján akkor tarthat igényt arra, hogy találmányának kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen kívül, ha
a) erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül megteszi, és
b) a bejelentés napjától számított négy hónapon belül benyújtja a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.
(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leírást és szükség esetén a rajzot, amelyen az igazgatóság a bemutatott találmánnyal való azonosságot igazolja.
(3) A kiállítási igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a találmány vagy annak ismertetése a kiállításon megtekinthető.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
65. § A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (58. §),
b) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.],
c) benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot [57. § (5) bek.].
66. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történő pótlására.
(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkező esetben a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.
(4) Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [57. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Adatközlés
67. § A szabadalmi bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában az 56. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatást (adatközlés).
Alaki vizsgálat
68. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására.
(3) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Újdonságkutatás
69. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi az újdonságkutatást, és az igénypontok alapján - figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra - újdonságkutatási jelentést készít.
(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a szabadalmi bejelentésben foglalt találmánnyal kapcsolatban az újdonság és a feltalálói tevékenység elbírálása során.
(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt meg kell küldeni a bejelentőnek.
(4) Az újdonságkutatás elvégzéséről a közzététellel együtt - vagy, ha a kutatási jelentés később készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
Közzététel
70. § (1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzé kell tenni.
(2) A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a szabadalmi bejelentés, ha megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek.
(3) A közzétételre az 56. § b) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.
(4) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.
Észrevétel
71. § (1) A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely szabadalmazhatósági feltételnek.
(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni.
(3) Az észrevételt benyújtó személy a szabadalom megadására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell.
Módosítás és megosztás
72. § (1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott bejelentésben feltártak.
(2) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a szabadalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot.
73. § (1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben, a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.
(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
Érdemi vizsgálat
74. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő külön kérelmére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.
(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány
a) kielégíti-e az 1-5/A. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2)-(4) bekezdése alapján nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
75. § (1) Az érdemi vizsgálatot a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg, illetve azt követően legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás [69. § (4) bek.] napjától számított hat hónap elteltéig lehet kérni. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
(2) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya.
(3) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat.
(4) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a vizsgálati díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő visszavonta a szabadalmi bejelentést, illetve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
(5) A vizsgálati díjat - kérelemre - vissza kell fizetni, ha a bejelentő az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napját megelőzően visszavonja a szabadalmi bejelentést, vagy lemond az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
76. § (1) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 74. § (2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.
(2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.
(3) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
A szabadalom megadása
77. § (1) Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [74. § (2) bek.], a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára szabadalmat ad.
(2) A szabadalom megadása előtt a szabadalmi leírásnak, az igénypontnak és a rajznak a megadás alapjául szolgáló változatát meg kell küldeni a bejelentőnek, aki három hónapon belül nyilatkozhat arról, hogy e változattal egyetért-e.
(3) Ha a bejelentő egyetért vagy nem nyilatkozik, a szabadalom megadására a megküldött leírás, igénypont és rajz alapján kerül sor. Ha a bejelentő változtatást kezdeményez, vagy újabb leírást, igénypontot és rajzot nyújt be, annak a végleges változat megállapítása során történő figyelembevételéről a Magyar Szabadalmi Hivatal dönt.
(4) A szabadalom megadása előtt külön jogszabályban meghatározott megadási és kinyomtatási díjat kell fizetni a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatra megszabott három hónapos határidőn belül. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
78. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalom megadását követően szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a kinyomtatott szabadalmi leírást az igényponttal és a rajzot.
(2) A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §).
X. Fejezet
Egyéb szabadalmi eljárások
A megszűnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre irányuló eljárás
79. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megállapítja az ideiglenes szabadalmi oltalomnak a 38. § b) és c) pontjai, valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39. § b) és c) pontjai alapján történt megszűnését; továbbá a szabadalmi oltalmat a 40. § alapján újra érvénybe helyezi.
(2) A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítását és újra érvénybe helyezését be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §).
Megsemmisítési eljárás
80. § (1) A szabadalom megsemmisítését a 42. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki kérheti a szabadalmassal szemben.
(2) A 42. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az kérheti a szabadalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.
(3) A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van. A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
(4) A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
81. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a szabadalom megsemmisítéséről, korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.
(2) Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.
(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet.
(4) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
(5) A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §).
Nemleges megállapítási eljárás
82. § (1) A nemleges megállapításra (37. §) irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint a megjelölt szabadalom leírását és rajzát.
(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás tekintetében lehet benyújtani.
(3) A nemleges megállapítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a nemleges megállapítást kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
83. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemleges megállapítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy a kérelmet elutasítja-e.
(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.
A szabadalmi leírás értelmezése
84. § Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság vagy egyéb hatóság megkeresésére a Magyar Szabadalmi Hivatal szakvéleményt ad.
HARMADIK RÉSZ
AZ EURÓPAI SZABADALMI RENDSZERRE ÉS A NEMZETKÖZI SZABADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
X/A. Fejezet
Az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra vonatkozó rendelkezések
Általános szabályok
84/A. § E törvény alkalmazásában
a) európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján megadott szabadalom;
b) európai szabadalmi bejelentés: az Egyezmény alapján tett - európai szabadalom megadására irányuló - szabadalmi bejelentés.
84/B. § (1) Európai szabadalmi bejelentés benyújtható és európai szabadalom adható a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatállyal is.
(2) A 84/D-84/O. § rendelkezéseit a Magyar Köztársaságot megjelölő európai szabadalmi bejelentésekre és a Magyar Köztársaságra kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalmakra kell alkalmazni.
(3) Az Egyezmény és e törvény közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni az európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra.
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása
84/C. § (1) Európai szabadalmi bejelentést - a megosztással keletkező európai szabadalmi bejelentés kivételével - a Magyar Szabadalmi Hivatalnál is be lehet nyújtani.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani az európai szabadalmi bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét érvényesíti, amelynek államtitokként való kezelését a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke nem rendelte el.
(3) Az európai szabadalmi bejelentést az Egyezményben előírt bármely nyelven be lehet nyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalnál, feltéve, hogy a bejelentés magyar nyelven vagy az Európai Szabadalmi Hivatal bármelyik hivatalos nyelvén tartalmazza legalább a következőket:
a) utalást az európai szabadalom iránti igényre;
b) a bejelentő azonosítására alkalmas vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.
Az európai szabadalmi bejelentés hatálya
84/D. § (1) Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját az Európai Szabadalmi Hivatal elismerte, a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz ugyanezzel a bejelentési nappal benyújtott szabadalmi bejelentéssel azonos hatályúnak kell tekinteni, az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.
(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban történő közzétételét, vagy azt a közzétételt, amely az Egyezmény alapján e kérdésben is helyettesíti az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzétételt, azonos hatályúnak kell tekinteni a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzététellel (70. §).
(3) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a Magyar Szabadalmi Hivatal is megtekinthetővé teszi annak közzétett tartalmát, és hozzáférést biztosít az európai szabadalmi nyilvántartásnak az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó bejegyzéseihez.
Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével keletkező ideiglenes oltalom
84/E. § (1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételével akkor keletkezik a Magyar Köztársaságban - ideiglenes - szabadalmi oltalom, amikor a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában (56-56/A. §) közölte a hatósági tájékoztatást az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatást akkor közli, ha a bejelentő erre irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelemhez mellékelni kell a közzétett igénypontok magyar fordítását.
(3) A kérelmet és az igénypontok magyar fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) Az igénypontok fordításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.
(6) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg az igénypont-közzétételi díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő a kérelmét visszavonta.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági tájékoztatás közlését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal megtekinthetővé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordítását.
(8) A Magyar Szabadalmi Hivatal külön jegyzékben tünteti fel, hogy az európai szabadalmi bejelentés közzétételével az (1) bekezdés rendelkezései szerinti ideiglenes oltalom keletkezett. Ezt a jegyzéket bárki megtekintheti.
Az európai szabadalmi bejelentés nemzeti bejelentéssé való átalakítása
84/F. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentést az Egyezmény 77. Cikkének (5) bekezdése vagy 90. Cikkének (3) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő kérelmére a Magyar Szabadalmi Hivatal e törvény IX. fejezete alapján - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel - megindítja a szabadalom megadására irányuló eljárást.
(2) A bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy - ha a kérelmet nem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották be - annak beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés idegen nyelven készült, a bejelentés magyar nyelvű fordítását az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától vagy - ha a kérelmet nem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották be - annak beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 57. § (5) bekezdése alapján benyújtott fordításnak kell tekinteni.
(4) Ha a bejelentő az (1) bekezdés alkalmazását az európai szabadalmi bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított szövegére kéri, a (3) bekezdés rendelkezéseit e módosított szöveg fordítására kell alkalmazni.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet nem a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották be, a kérelem beérkezéséről a bejelentőt - a 66. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés egyidejű megküldésével - értesíteni kell.
(6) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megindult eljárásra egyebekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az európai szabadalom hatálya
84/G. § Az európai szabadalom azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott szabadalommal. Az európai szabadalom a megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésével minősül megadottnak.
Az európai szabadalom szövegének fordítása
84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz az európai szabadalom szövegének a magyar nyelvű fordítását. Ennek elmaradását e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan.
(2) Az európai szabadalom szövegének fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.
(3) A fordítás meghirdetéséért és kinyomtatásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja az európai szabadalom szövegének fordítását abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el, azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a magyar nyelvű fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.
(5) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg a fordítás-meghirdetési és kinyomtatási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a szabadalmast a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a magyar nyelvű fordítást nem nyújtották be.
(6) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) - az európai szabadalmi nyilvántartásban szereplő adatokkal - be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha szövegének magyar nyelvű fordítását szabályszerűen benyújtották.
(7) A magyar nyelvű fordítás benyújtásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában (56-56/A. §) tájékoztatást közöl.
(8) Az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a Magyar Szabadalmi Hivatal kinyomtatja.
84/I. § A 84/H. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a felszólalási eljárás eredményeként módosítással fenntartott európai szabadalomra is.
Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom hiteles szövege
84/J. § (1) Ha az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom igénypontjainak, illetve leírásának magyar nyelvű fordítása (84/E., 84/H. és 84/I. §) szerint a szabadalmi oltalom terjedelme szűkebb, mint az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén készült igénypontok, illetve leírás szerint, a szabadalmi oltalom terjedelmét a magyar nyelvű fordítás szerint kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés az európai szabadalom megsemmisítésének kérdésében nem alkalmazható.
84/K. § (1) A bejelentő, illetve a szabadalmas bármikor kérheti az igénypontok, illetve a leírás magyar nyelvű fordításának (84/E., 84/H. és 84/I. §) kijavítását. A kijavított fordítás szerinti oltalom akkor válik hatályossá, amikor a Magyar Szabadalmi Hivatal közölte a hatósági tájékoztatást a fordítás kijavításáról.
(2) A kijavítási kérelemre és mellékleteire megfelelően alkalmazni kell a 84/E. § (2) és (3) bekezdésében, illetve a 84/H. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(3) A fordítás kijavításának közzétételéért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni az igénypontok, illetve a leírás magyar nyelvű fordításának kijavítására irányuló kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a kérelmet abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.
(5) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a kijavítás-közzétételi díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a (3) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(6) Azzal szemben, aki az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napját megelőzően kezdte meg belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében a korábbi fordítás szerint a szabadalomba nem ütköző hasznosítást, vagy ilyen hasznosítás érdekében komoly előkészületet tett, az európai szabadalom oltalma - a hasznosításnak, illetve az előkészületnek az (1) bekezdésben szabályozott hatósági tájékoztatás közlésének napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az ebből eredő jogosultságot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel (Ptk. 685. § c) pont) vagy annak - a hasznosítást, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni.
Az európai szabadalmi oltalom fenntartása
84/L. § (1) Európai szabadalom esetén a fenntartási díjat e törvény rendelkezései szerint (23. §) csak az azt az évet követő évekre kell megfizetni, amelyben az európai szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdették.
(2) Az európai szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő három hónap elteltét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat az esedékességet követően is - pótlékmentesen - meg lehet fizetni e három hónapos időtartamon belül.
Az európai szabadalom megvonása
84/M. § (1) Ha az európai szabadalmat az Egyezmény szerinti felszólalási eljárásban megvonják vagy módosítással tartják fenn, a 81. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást (80-81. §) az Egyezmény szerinti felszólalási eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be az Egyezmény alapján.
(3) Ha az Egyezmény szerinti felszólalási eljárás jogerős befejezése nem eredményezi az európai szabadalom megvonását, a felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell.
Az európai szabadalom megsemmisítése
84/N. § (1) Az európai szabadalmat az Egyezmény 138. Cikkének (1) bekezdésében meghatározott okból kell megsemmisíteni.
(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére egyebekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Érdemi határozatok
84/O. § Érdemi határozatok a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása kérdésében hozott ügydöntő határozatok is.
X/B. Fejezet
A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezések
Általános szabályok
84/P. § (1) E törvény alkalmazásában nemzetközi szabadalmi bejelentés: a Washingtonban az 1970. évi június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján tett szabadalmi bejelentés.
(2) Ahol e törvény a Szerződés alkalmazására utal, azon a Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.
(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentésekre a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Magyar Szabadalmi Hivatal mint átvevő hivatal
84/R. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal átvevő hivatalként jár el azokkal a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatban, amelyeknek a bejelentője magyar állampolgár, illetve amelyek bejelentőjének a lakóhelye vagy a székhelye belföldön van.
(2) A nemzetközi szabadalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalnál mint átvevő hivatalnál a Szerződésben előírt alaki követelményeknek megfelelően és a Szerződésben előírt módon, az illetékes - a bejelentő által választott - nemzetközi kutatási szervnél elfogadott nyelvek egyikén kell benyújtani.
(3) A nemzetközi szabadalmi bejelentés - a kérelem kivételével - magyar nyelven is benyújtható. Ebben az esetben a bejelentés átvételétől számított egy hónapon belül be kell nyújtani a bejelentés fordítását, a (2) bekezdésben előírt nyelvek valamelyikén.
(4) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordítását a bejelentési nap elismerését tartalmazó értesítés napjáig nem nyújtják be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt, hogy a hiányt a (3) bekezdésben előírt határidőn belül vagy a figyelmeztetéstől számított egy hónapon, illetve-ha ez a hosszabb - a nemzetközi bejelentés átvételétől számított két hónapon belül pótolja. Ennek elmaradása esetén a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(5) A nemzetközi szabadalmi bejelentés továbbításáért külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Szerződésben meghatározott nemzetközi illetéket és kutatási illetéket kell fizetni a Szerződésben előírt határidőn belül és az ott megszabott módon.
(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a nemzetközi illeték és a kutatási illeték összegéről és a megfizetésére vonatkozó előírásokról tájékoztatót ad ki, amelyet közzé kell tenni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása megjelölt vagy kiválasztott hivatalként
84/S. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot a Szerződés értelmében megjelölték, kivéve, ha a nemzetközi bejelentés a Magyar Köztársaságra is kiterjedő hatályú európai szabadalom (84/A. § a) pont] megadására irányult.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal kiválasztott hivatalként jár el azoknak az (1) bekezdésben említett nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek az ügyében, amelyekre vonatkozóan a bejelentő nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, és a Magyar Köztársaságot kiválasztotta olyan Szerződő Államként, amelyben az elővizsgálat eredményeit fel kívánja használni.
(3) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, a nemzetközi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napjától számított harmincegy hónapon belül be kell nyújtani a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását a feltaláló nevének és címének közlésével, valamint meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott nemzeti díjat.
(4) A (3) bekezdésben előírt cselekmények az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthetők, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat is.
(5) A (3) bekezdésben előírt fordításnak tartalmaznia kell a szabadalmi leírást, az igénypontokat, a rajzokon szereplő szöveget és a kivonatot. Ha az igénypontokat a Szerződés szerint, illetve a (3) bekezdésben előírt cselekmények teljesítése alkalmával módosították, mind az eredeti, mind a módosított igénypontokat be kell nyújtani magyar nyelven.
(6) Ha a (3) bekezdésben előírt cselekményeket nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül és e cselekményeket a (4) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, a nemzetközi szabadalmi bejelentés hatálya megszűnik a Magyar Köztársaságban, amihez ugyanazok a következmények fűződnek, mint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmi bejelentés visszavonásához.
(7) A nemzetközi szabadalmi bejelentésnek azokat a részeit, amelyek vonatkozásában a Szerződés 17. Cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatást nem végezte el, visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentés fordításának a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő benyújtásától számított három hónapon belül megfizeti a külön jogszabályban meghatározott kutatási nemzeti pótdíjat.
(8) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentés fordításának benyújtásakor a kutatási nemzeti pótdíjat nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra.
(9) Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentésnek a (7) bekezdésben meghatározott részét visszavontnak kell tekinteni, ezt a Magyar Szabadalmi Hivatal határozattal állapítja meg.
84/T. § (1) A nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételével a Szerződés 29. Cikkének (1) bekezdésével összhangban azon a napon keletkezik ideiglenes szabadalmi oltalom a Magyar Köztársaságban, amelyen a nemzetközi bejelentés magyar nyelvű fordítását közzétették. A fordítás közzétételére a 70. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A 2. § (3) bekezdésének alkalmazásában a nemzetközi szabadalmi bejelentés közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzététellel (70. §), ha a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban szabályszerűen teljesítik a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményeket.
84/U. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megjelölt, illetve kiválasztott hivatalként a bejelentő külön kérelmére végzi el a nemzetközi szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. A kérelmet a 84/S. § (3) bekezdésében előírt cselekményekkel egyidejűleg, vagy azt követően, legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(2) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni a külön jogszabályban előírt vizsgálati díjat.
(3) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelemre és az érdemi vizsgálatra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 74-76. § rendelkezéseit.
84/V. § Elsőbbség igénylése esetén, annak feltételei és joghatálya tekintetében a Szerződés 8. Cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben is az ipari tulajdon oltalmára létrejött Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi szövege 4. Cikkének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
84/Z. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Szerződés 7. Cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a találmányt ábrázoló rajz benyújtására hívhatja fel a bejelentőt olyan esetben is, ha ez a találmány megértéséhez nem szükséges, de a találmány természete lehetővé teszi a rajzban történő ábrázolást.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Szerződés 27. Cikke (2) bekezdésének (ii) pontja alapján a nemzetközi szabadalmi bejelentésben közölt állításokat vagy nyilatkozatokat bizonyító iratok benyújtására hívhatja fel a bejelentőt. A Szerződésben meghatározott esetekben azonban ilyen bizonyíték benyújtására a bejelentő csak akkor hívható fel, ha alapos kétely merül fel a bejelentésben foglalt valamely állítás valóságával kapcsolatban.
(3) A bejelentő kérelmére a Magyar Szabadalmi Hivatal mint megjelölt hivatal - a 84/P. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - e törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi el a Szerződés 25. Cikkében szabályozott felülvizsgálatot.
NEGYEDIK RÉSZ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS SZABADALMI ÜGYEKBEN
XI. Fejezet
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatása
Megváltoztatási kérelem
85. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [46. § (2) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a szabadalmi lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát.
(2) A határozat megváltoztatását kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt.
(3) A szabadalom megsemmisítése tárgyában hozott határozat megváltoztatását a szolgálati találmány feltalálója is kérheti. A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti.
(4) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel, illetve a szolgálati találmány feltalálójával való közlésétől számított harminc nap.
(5) A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a szabadalmi ügy irataival együtt továbbítja a bírósághoz.
(6) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(7) Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
Hatáskör és illetékesség
86. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(2)
A bíróság összetétele
87. § A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik.
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok
88. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárásra a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelően alkalmazni kell.
Nyilvánosság
89. § A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja.
Kizárás
90. § (1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett;
b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására vonatkozó - rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.
A felek és az eljárás más résztvevői
91. § (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.
(2) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
92. § Ha a szabadalmastárs a szabadalom fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a szabadalmastárs mellett beléphetnek.
93. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős eldöntéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
Képviselet
94. § (1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat.
(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
Eljárási költség
95. § (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.
Mulasztás
96. § Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
Igazolás
97. § Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 49. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Intézkedések a kérelem alapján
97/A. § Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal írásbeli nyilatkozatot tett a megváltoztatási kérelemre [85. § (5) bek.], az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
Tárgyalás és bizonyítás
98. § (1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart.
(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.
(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.
(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.
Határozatok
99. § A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
100. § (1) Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának helyébe lép.
(2) A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha
a) a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;
b) a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;
c) a szabadalmi bejelentés alaki okból történt elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a bíróság felhívására pótolja.
(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.
(4) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemeinek nem minősülő határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
101. § (1) A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli.
(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vesz részt.
102. §
103. §
XII. Fejezet
Szabadalmi perek
A szabadalmi perekre irányadó szabályok
104. § (1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
(2) E perekben a Fővárosi Bíróság a 87. §-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(3) Szabadalombitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt áll, valamint, hogy ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el.
(6) Ha a szabadalombitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére.
(7) A szabadalombitorlás miatt indított perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(8) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(9) Az (1) és a (8) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp. általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 89., 90. és 94. §-aiban, valamint 95. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
ÖTÖDIK RÉSZ
A NÖVÉNYFAJTÁK OLTALMA
XIII. Fejezet
A növényfajta és a növényfajta-oltalom
Általános szabályok
105. § E törvény alkalmazásában:
a) növényfajta: az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely csoportosítás - függetlenül attól, hogy kielégíti-e az oltalmazhatósági feltételeket -
1. adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható,
2. bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és
3. jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot;
b) szaporítóanyag: a teljes növény termesztésére vagy más módon való előállítására alkalmas egész növény, mag vagy más növényrész.
A növényfajta-oltalom tárgya
106. § (1) Növényfajta-oltalomban részesülhet a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új.
(2) Növényfajta-oltalom tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket is.
(3) Megkülönböztethető a növényfajta, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség napján közismert fajtától. Valamely növényfajta - a bejelentése napjától - közismert különösen akkor, ha
a) már növényfajta-oltalom tárgya volt vagy növényfajta-oltalomra vonatkozó hivatalos nyilvántartásba vették;
b) arra vonatkozóan növényfajta-oltalom megadása vagy állami elismerés céljából bejelentést nyújtottak be, feltéve, hogy a bejelentés a növényfajta-oltalom megadását vagy a fajtának a hivatalos nyilvántartásba történő bejegyzését eredményezi.
(4) Egynemű a növényfajta, ha egyedei - azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyeknek a bekövetkezésére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet - a megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzőikben azonosak.
(5) Állandó a növényfajta, ha egyedeinek a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt szaporítás után, vagy meghatározott szaporítási ciklus esetén minden ilyen ciklus végén változatlanok maradnak.
(6) Új a növényfajta, ha a nemesítő [108. § (1) bek.], vagy jogutódja, vagy bárki más az ő hozzájárulásával hasznosítás céljából a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem adta el vagy azzal más módon nem rendelkezett
a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,
b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetében négy évnél korábban.
A növényfajta-oltalomhoz való jog
107. § (1) A növényfajtára oltalmat kell adni, ha
a) a növényfajta kielégíti a törvény 106. §-ában meghatározott követelményeket;
b) a növényfajtát a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták el; és
c) a növényfajta bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A növényfajtát azonosításra alkalmas fajtanévvel kell megjelölni. Nem alkalmas azonosításra különösen az a fajtanév,
a) amely azonos vagy rokon növényfajhoz tartozó már meglévő növényfajta neve, vagy azzal összetéveszthető;
b) amelynek használata más korábban szerzett jogát sértené;
c) amely a növényfajta jellemzőinek, értékének, azonosságának, illetve a nemesítő azonosságának tekintetében megtévesztésre alkalmas vagy összetévesztéshez vezethet;
d) amely kizárólag számjegyekből áll, kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére;
e) amelynek használata a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne.
A növényfajta nemesítője és a növényfajta-oltalom jogosultja
108. § (1) A növényfajta nemesítője az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette.
(2) A növényfajta-oltalom a nemesítőt vagy jogutódját illeti meg.
(3) E törvény alapján növényfajta-oltalmat szerezhet a bejelentő, ha
a) magyar állampolgár, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van;
b) az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: UPOV-egyezmény) hatálya alá tartozó állam vagy nemzetközi szervezet tagállamának állampolgára, illetve, ha lakóhelye vagy székhelye ilyen állam területén van.
(4) Növényfajta-oltalmat - a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül - más nemzetközi szerződés, illetve viszonosság alapján is lehet szerezni. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
(5) A nemesítő személyhez fűződő jogaira, a növényfajta-oltalmi igényre, valamint a szolgálati és az alkalmazotti növényfajtára és annak díjazására egyebekben a 7. § (2)-(7) bekezdéseiben és a 8. § (2)-(4) bekezdéseiben, valamint a 9-17. §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajta-oltalom tartalma
109. § (1) A növényfajta-oltalom alapján a növényfajta-oltalom jogosultjának (a továbbiakban: jogosult) kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására.
(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát
a) előállítja vagy újból előállítja (többszörözi),
b) szaporítás céljából előkészíti,
c) forgalomba hozatalra ajánlja,
d) forgalomba hozza,
e) az országból kiviszi,
f) az országba behozza,
g) az a)-f) pontokban említett bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó terményre, illetve az ilyen terményből közvetlenül, a termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékre is, ha a jogosultnak nem volt megfelelő lehetősége arra, hogy az említett szaporítóanyaggal, illetve terménnyel kapcsolatban jogait gyakorolja.
(4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan fajtákra is, amelyek
a) lényegében az oltalom alatt álló fajtából származnak, ha az oltalom alatt álló fajta önmagában nem lényegében származtatott fajta;
b) a 106. § (3) bekezdése értelmében nem térnek el határozottan az oltalom alatt álló fajtától;
c) előállítása az oltalom alatt álló fajta ismételt felhasználását igényli.
(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában egy fajtát akkor kell egy másik fajtából - a kiindulási fajtából - lényegében származtatottnak tekinteni, ha
a) túlnyomórészt a kiindulási fajtából vagy olyan fajtából származik, amely maga is túlnyomórészt a kiindulási fajtából származott, miközben megőrzi a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződését;
b) a 106. § (3) bekezdése értelmében határozottan eltér az oltalom alatt álló fajtától; és
c) eltekintve a származtatási cselekményből adódó különbségektől, a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusainak kombinációjából eredő lényeges jellemzők kifejeződésében megfelel a kiindulási fajtának.
(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;
b) a növényfajtával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;
c) olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek, továbbá - azt az esetet kivéve, ha a (4) bekezdés alkalmazásának van helye - az ilyen további fajtákra vonatkozó, a (2) és (3) bekezdésekben említett cselekményekre.
(7) A mezőgazdasági termelés fenntarthatósága érdekében a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a betakarításból származó olyan terménynek a gazdálkodó saját gazdaságában szaporítás céljából történő felhasználására, amelyhez a gazdálkodó - a hibridek és szintetikus fajták kivételével - növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagának saját gazdaságában való elültetésével jutott hozzá.
(8)
A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése
110. § (1) A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki az oltalom alatt álló fajtának vagy a 109. § (4) bekezdésében meghatározott fajtának a jogosult által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott anyagával, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további cselekményekre.
(2) Az (1) bekezdésben említett további cselekményekre is kiterjed a kizárólagos hasznosítási jog, ha azok a növényfajta további szaporításával járnak együtt, vagy a növényfajta szaporítását lehetővé tevő anyag olyan országba történő kivitelét eredményezik, amely nem részesíti oltalomban annak a növénynemzetségnek vagy fajnak a fajtáit, amelyhez az (1) bekezdésben említett fajta tartozik, kivéve, ha az országból kivitt anyag végső fogyasztási célokat szolgál.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában anyag: a szaporítóanyag, a termény, valamint a terményből közvetlenül előállított termék.
A növényfajta-oltalom időtartama
111. § A végleges növényfajta-oltalom - a megadástól számítva - szőlők és fák esetében harminc évig, egyéb növényfajták esetében huszonöt évig tart.
A növényfajta nemesítőjének díjazása
112. § Állami elismerésben is részesített növényfajta esetén a növényfajta nemesítőjét - a jogosultválasztásától függően - a találmányi díjra (13. §) vonatkozó szabályok szerinti díj (nemesítői díj) vagy a növényfajták állami elismerésére vonatkozó jogszabályok szerinti díjazás illeti meg.
A növényfajta fenntartása, a fajtanév használata
113. § (1) A növényfajta-oltalom időtartama alatt a jogosult köteles gondoskodni a növényfajta fenntartásáról.
(2) A lajstromba bejegyzett fajtanév a növényfajta forgalomba hozatala vagy forgalomba hozatalra való felkínálása során összekapcsolható védjeggyel, földrajzi árujelzővel vagy más hasonló jelzéssel. A fajtanévnek ilyen összekapcsolás esetén is felismerhetőnek kell lennie.
(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet a növényfajta forgalomba hozatalra való felkínálása, illetve forgalomba hozatala során a növényfajta-oltalom megszűnése után is használni kell, kivéve, ha ez a használat más korábban szerzett jogát sértené.
A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő egyéb jogok és kötelességek
114. § (1) A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok nem ruházhatók át olyan személyre, aki a 108. § (3) és (4) bekezdése alapján nem szerezhet növényfajta-oltalmat. A jogutódlásra egyebekben a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A növényfajta-oltalom keletkezésére, az oltalom korlátjaira, az oltalom fenntartására, valamint a közös növényfajta-oltalmi igényre és a közös növényfajta-oltalomra a 18. §, a 21. §, a 23. § és a 26. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Hasznosítási szerződés
114/A. § A növényfajta hasznosítására irányuló szerződésre - a fajtaoltalmi licenciaszerződésre - a 27-30. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Kényszerengedély
114/B. § (1) Ha a szabadalmazott találmány valamely növényfajta oltalmának (a továbbiakban: gátló növényfajta-oltalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának - kérelmére - a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajta hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló növényfajta-oltalom szerinti növényfajtához viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.
(2) A növényfajta-oltalom alatt álló fajta hasznosítására adott kényszerengedélyre egyebekben a 31. §-ban, a 32. § (2) bekezdésében és a 33. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlása
114/C. § A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlására a 34-36. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajta-oltalom megsemmisítése
114/D. § (1) A növényfajta-oltalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha
a) a növényfajta-oltalom tárgya a 106. § (3) és (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem felelt meg;
b) a növényfajta-oltalom megadása alapvetően a nemesítő vagy jogutódja állításain, illetve az általa benyújtott iratokon alapult, és a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek a növényfajta-oltalom megadása idején nem teljesültek;
c) a növényfajta-oltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet, kivéve, ha azt a jogosult részére átruházták.
(2) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése
114/E. § (1) A növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni - a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, vagy, ha ez a korábbi, arra a napra visszaható hatállyal, amelyen a megszüntetés feltételei már fennálltak -, ha a növényfajta a 106. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek az oltalom megadása után már nem felel meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a növényfajta-oltalmat meg kell szüntetni - a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal -, ha a felhívás ellenére az előírt határidőn belül a jogosult
a) nem igazolja az erre szolgáló irat benyújtásával vagy más módon a fajta fenntartását;
b) nem kéri a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő másik fajtanév lajstromozását, ha a korábbi fajtanevet a növényfajta-oltalom megadása után törölték.
(3) A lajstromba bejegyzett fajtanevet törölni kell, ha a jogosult a felhívás ellenére az előírt határidőn belül nem igazolja, hogy az a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. Ha a fajtanév törlését követően a jogosult a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanevet tartalmazó kérelmet nyújt be, az új fajtanevet be kell jegyezni a lajstromba.
(4) A megszüntetési kérelmet és a fajtanév törlésére irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a növényfajta-oltalomnak a megszüntetése vagy ugyanannak a fajtanévnek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.
A növényfajta-oltalom megszűnésére vonatkozó egyéb rendelkezések
114/F. § A növényfajta-oltalom megszűnésére egyebekben a 38-41. §-ok és a 43. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végleges növényfajta-oltalom a 39. §-ban meghatározott eseteken kívül akkor is megszűnik, ha a növényfajta-oltalmat megszüntették, a megszüntetésre irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal, illetve azon a napon, amikor a megszüntetés feltételei már fennálltak.
XIV. Fejezet
A magyar szabadalmi hivatal eljárása növényfajta-oltalmi ügyekben
A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályai
114/G. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő növényfajta-oltalmi ügyek tartoznak:
a) a növényfajta-oltalom megadása;
b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;
d) a növényfajta-oltalom megszüntetése és a fajtanév törlése;
e) a növényfajta-oltalmi bejelentések és a növényfajta-oltalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket;
f) a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatás.
(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti vizsgálatot az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv (vizsgáló szerv) végzi.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban; a tanács szótöbbséggel határoz. Érdemi határozatok a növényfajta-oltalom megadása, a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a növényfajta-oltalom megsemmisítése, valamint a növényfajta-oltalom megszüntetésének és a fajtanév törlésének kérdésében hozott ügydöntő határozatok. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozataira egyebekben a 46. § (3)-(5) bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az igazolásra a 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az igazolás ki van zárva
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [114/L. § (2) bek.], illetve az elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén;
b) a fenntartási díjak joghatályos megfizetésének elmulasztása esetén (23. §).
(5) A növényfajta-oltalmi eljárások magyar nyelven folynak, a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot, az ideiglenes fajtaleírást magyar nyelven kell elkészíteni, a növényfaj nevét magyar nyelven kell megadni. A nyelvhasználatra egyebekben az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételéig a vizsgáló szerv is megtekintheti az iratokat. A közzétételt követően az ideiglenes fajtaleírást a növényfajta-oltalom megadásáig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, a szakvélemény megadására felkért szerv, illetve a vizsgáló szerv tekintheti meg. A nyilvánosságra egyebekben az 53. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(6) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Növényfajta-oltalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás
114/H. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentésekről nyilvántartást, a növényfajta-oltalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a növényfajta-oltalommal kapcsolatos minden tényt és körülményt. A növényfajta-oltalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra és a növényfajta-oltalmi lajstromra, valamint az azokba való bejegyzésre az 54. § (2)-(5) bekezdéseiben és az 55. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.
(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésekkel és a növényfajta-oltalommal kapcsolatos hatósági tájékoztatásra az 56. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a törvény a szabadalom vagy találmány címére utal, azon a fajtanevet, a növényfaj nevét és latin nevét kell érteni.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az UPOV-egyezmény hatálya alá tartozó államok és nemzetközi szervezetek részére a fajtanév bejelentéséről, lajstromba történő bejegyzéséről, illetve törléséről és a törlést követően bejegyzett új fajtanévről - az UPOV-egyezmény irányadó rendelkezéseinek megfelelően - tájékoztatást ad.
A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás; a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtása és kellékei
114/I. § (1) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A növényfajta-oltalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, a növényfajta újdonságára vonatkozó nyilatkozatot, a 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételekre vonatkozó kísérleti vizsgálat eredményét magában foglaló végleges fajtaleírást, a fajtanevet, a növényfaj nevét, latin nevét és - a szükséghez képest - egyéb mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A növényfajta-oltalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A növényfajta-oltalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a közzétételig - a 41. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a növényfajta-oltalmi bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul.
A bejelentés napja
114/J. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a növényfajta-oltalom iránti igényre;
b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;
c) az ideiglenes fajtaleírást, függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek;
d) az ideiglenes fajtanevet;
e) a növényfaj nevét és latin nevét.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez az ideiglenes fajtaleírás benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.
Egység; a növényfajta-oltalmi bejelentés megosztása
114/K. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető növényfajta-oltalom.
(2) Aki több növényfajtára igényelt növényfajta-oltalmat egy bejelentésben, a kísérleti vizsgálat megkezdéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásra egyebekben a 73. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elsőbbség
114/L. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a növényfajta-oltalmi bejelentés napja;
b) az UPOV-egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elsőbbséget a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtásának napján kell igényelni. Az elsőbbséget megalapozó okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(3) Az elsőbbség más nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az UPOV-egyezményben és a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a bejelentést az UPOV-egyezmény hatálya alá nem tartozó államban vagy nemzetközi szervezetnél tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
114/M. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (114/J. §);
b) megfizették-e a bejelentési díjat [114/I. § (4) bek.];
c) benyújtották-e a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást és a növényfaj magyar nevét [114/I. § (5) bek.].
(2) A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Magyar Szabadalmi Hivatal a 66. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
(3) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű ideiglenes fajtaleírást vagy a növényfaj magyar nevét nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [114/I. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Adatközlés
114/N. § A növényfajta-oltalmi bejelentésről a Magyar Szabadalmi Hivatal a 67. § szerinti hatósági tájékoztatást közöl.
Alaki vizsgálat
114/O. § Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 114/I. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
Közzététel, észrevétel
114/P. § (1) A növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételére a 70. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a bejelentő kérelmére korábbi időpontban akkor tehető közzé a bejelentés, ha az megfelel a 114/M. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek.
(2) A növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a növényfajta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalmazhatósági feltételnek. Az észrevételre egyebekben a 71. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A növényfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata
114/R. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi vizsgálatát abból a szempontból végzi, hogy
a) a növényfajta kielégíti-e a 106. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott követelményeket;
b) a növényfajtát a 107. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő fajtanévvel látták-e el;
c) a növényfajta bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A 106. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott feltételeket az állami elismerés során vagy a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye alapján kell megállapítani.
(3) Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával lehet figyelembe venni. Ha a bejelentő külföldi vizsgáló szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét nyújtja be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a vizsgálati eredményt - a külföldi vizsgáló szerv hozzájáruló nyilatkozatával együtt - továbbítja a vizsgáló szervnek [114/G. § (2) bek.]. A vizsgáló szerv a vizsgálati eredmény felhasználása során a külön jogszabályban előírtak alapján jár el.
(4) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.
(5) A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napjától számított négy éven belül, vagy - ha ez a későbbi - a kísérleti vizsgálati eredmény közlésétől számított három hónapon belül nyújthatja be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.
(6) Ha a kísérleti vizsgálat eredményét az elsőbbség napjától számított négy év lejártát megelőző három hónapon belül nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül történő hiánypótlásra, illetve annak igazolására, hogy a kísérleti vizsgálat eredményét még nem közölték. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes növényfajta-oltalomról.
(7) Ha a növényfajta-oltalmi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni. Ennek során a Magyar Szabadalmi Hivatal a 76. § (2)-(4) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
A vizsgáló szerv tájékoztatása
114/S. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalmi bejelentésről történő adatközléssel (114/N. §) egyidejűleg a 114/J. § (1) bekezdésében megjelölt iratok másolatát megküldi a vizsgáló szervnek. Ezt követően is megküldi a növényfajta-oltalmi ügyre vonatkozó, a vizsgáló szerv feladatainak ellátásához szükséges iratok másolatát.
(2) Ha a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárás az oltalom megadása nélkül fejeződik be, erről a Magyar Szabadalmi Hivatal - az eljárást befejező határozat másolatának megküldésével - tájékoztatja a vizsgáló szervet.
A növényfajta-oltalom megadása
114/T. § (1) Ha a növényfajta és a növényfajta-oltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [114/R. § (1) bek.], a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára növényfajta-oltalmat ad.
(2) A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bek.], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről - a megadó határozat megküldésével - a Magyar Szabadalmi Hivatal tájékoztatja a vizsgáló szervet.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalom megadását követően okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a végleges fajtaleírást.
A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárások
114/U. § (1) A növényfajta-oltalom megsemmisítését, a növényfajta-oltalom megszüntetését és a fajtanév törlését bárki kérheti a növényfajta-oltalom jogosultjával szemben. A 114/D. § (1) bekezdésének c) pontja alapján azonban csak az kérheti a növényfajta-oltalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.
(2) A növényfajta-oltalommal kapcsolatos egyéb eljárásokra egyebekben a 79-81. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
XIV/A. Fejezet
Bírósági eljárás növényfajta-oltalmi ügyekben
A növényfajta-oltalmi ügyekben folyó bírósági eljárásokra alkalmazandó szabályok
114/V. § A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a 85-104. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy érdemi határozaton a 114/G. § (3) bekezdésében említett határozatokat kell érteni.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XV. Fejezet
A törvény hatálybalépése; átmeneti rendelkezések
Iparjogvédelmi szakértői testület
114/Z. § (1) Iparjogvédelmi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő iparjogvédelmi szakértői testülettől.
(2) Az iparjogvédelmi szakértői testület felkérésre peren kívül is adhat - megbízás alapján - szakvéleményt iparjogvédelmi kérdésben.
(3) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
115. § (1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - csupán a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
(2) A 49. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.
(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést, illetve a szabadalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom tartalma, korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak nyilvántartására, fenntartására, megszűnésére és újra érvénybe helyezésére a továbbiakban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók.
(6) E törvény hatálybalépését követően az Országos Találmányi Hivatal Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezéssel működik tovább. Ahol jogszabály Országos Találmányi Hivatalt említ, azon a Magyar Szabadalmi Hivatalt kell érteni.
Hatályukat vesztő rendelkezések
116. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény, az azt módosító 1983. évi 5. törvényerejű rendelet, az 1991. évi XXXVIII. törvény 39. §-a, az 1992. évi IV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése, az 1992. évi LXVIII. törvény 23. §-a és az 1994. évi VII. törvény 1-6. §-ai;
b) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése és 34. §-ának (2) bekezdése;
c) a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 77/1989. (VII. 10.) MT rendelet;
d) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet és az azt módosító 4/1983. (V. 12.) IM rendelet és a 11/1986. (IX. 11.) IM rendelet 1. §-a;
e) a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelet a bírósági eljárásról szabadalmi ügyekben.
Módosuló rendelkezések
117. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)
b)
c)
Felhatalmazások
118. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakértői testület szervezetének és működésének részletes szabályait.
(2)
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.
119. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és gazdálkodásuk áttekinthetőbbé tétele, a közszolgáltatások terén végzett tevékenységük elősegítése, valamint az államháztartással való kapcsolatuk rendezése céljából a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét, a nyilvántartás és beszámolás szabályait, valamint a működés és a vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat.
A közhasznú szervezetek típusai
2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett
a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
b) alapítvány,
c) közalapítvány,
d) közhasznú társaság,
e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi,
f) sportági országos szakszövetség.
(2) Közhasznú szervezetté minősíthető az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri.
II. Fejezet
A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI, VALAMINT A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEKET MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK
A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei
3. § A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet (a továbbiakban: szervezet) közhasznú jog